László Attila: felelősséggel tartozunk gyermekeink egészségéért
Világszerte csökkent az oltási hajlandóság, ám Romániában ez még nagyobb mérteteket ölt. Az elmúlt két évben nagyon csökkent az oltási kedv az általános oltásellenes hangulat miatt. – Az elmúlt időszakban főleg a háziorvosok részéről voltak olyan visszajelzések, hogy egyre nehezebben tudják meggyőzni a szülőket arról, hogy adassák be gyermekeiknek a kötelező védőoltásokat. Vannak szülők, akik kétségbe vonják a kötelező oltások szükségességét. Sajnos emiatt csökkent az oltottsági arány, ezért meggyőzőmunkát kell végezniük az orvoskollégáknak – magyarázta dr. László Attila. – Akármilyen furcsán hangzik, az oltásokkal sikerült néhány súlyos gyermekbetegséget leküzdeni vagy kezelhetővé tenni. Elég veszélyes időszakot élünk, Ukrajnában sok a gyermekbénulásos eset, ami itt is bármikor felütheti a fejét, mert nem oltatják be a gyerekeket. Ugyan 1991-ben volt az utolsó gyermekbénulásos eset Romániában, de az alacsony oltottsági arány miatt most is mumpszos, kanyarós megbetegedésekkel kell szembesülnünk. Nem hiszem, hogy jó lenne ismét gyermekbénulás, diftéria- vagy mumpszjárvánnyal küzdeni – tette hozzá a szakember.
Mivel gyermekbénulásra régóta nem volt példa, felmerül annak a veszélye is, hogy a most praktizáló háziorvosok nem is ismerik fel egyből a tüneteit.
– Ebben a pillanatban a leghatékonyabb védekezési mód az oltás. Elsősorban felelősséggel tartozunk a saját gyermekeink egészségéért, ezért be kell adatnunk a védőoltásokat. Ha egy-egy iskolai osztályban kialakul a nyájimmunitás, azaz a gyerekek többségét beoltják, akkor az immundeficienciával született gyermekek, vagy a különböző kezelések miatt csökkent immunreakcióval rendelkezők nem tudnak megfertőződni ezekkel a betegségekkel. Ha a nyájimmunitás alacsony, akkor a gyerekek közötti fertőzés nagyobb méreteket ölthet. Egyre többször hallom azt, hogy egészségügyben dolgozó orvoskollégák ellenzik a kötelező oltásokat. Ezt nem tudom elfogadni. Akinek ilyen a hozzáállása, nincs mit keresnie a román egészségügyi rendszerben – nyilatkozta László Attila.
Megtudtuk: a kanyaró elleni oltást 1980-ban kezdték el alkalmazni. 1980 előtt volt olyan év, hogy 100 ezer kanyarós esetet jegyeztek Romániában. De olyan is volt, hogy a kanyarós megbetegedések száma elérte egy-egy évben a 185 ezret. A kötelező kanyaró elleni oltás bevezetése után tíz-tizennégy évvel országos szinten hétre csökkent az esetszám, miután a szülők beoltatták a gyerekeiket. 2016-ban viszont már csökkent az oltási hajlandóság, és a kanyaró ismét előtört, ez az új hullám még mindig pusztít, habár az oltás kötelező.
– Ha már az egészségügyi miniszter mikrobiológus és korábban ő vezette a közegészségügyi intézetet, nagyon reméltem, nem kell többször oltóanyaghiánnyal szembesülnünk Romániában. Az elmúlt hónapokban sajnos előfordult, hogy hiányoztak oltóanyagok, mert nem szervezték meg időben a közbeszerzést. A TBC elleni oltás heteken át hiányzott, más oltóanyagból pedig csak néhány napra elegendő készlet volt. Az állam és a minisztérium feladata az alapvető feltételek biztosítása, és csak ezt követően várhatja el, hogy a rendszer többi része is megfelelő hatékonysággal működjön – összegzett László Attila RMDSZ-es szenátor.
(Borítókép: UNICEF)
