Megkétszereződhet Romániában a diabéteszes betegek száma

A kezelési költségek jó részét a fiatalokra költik

Megkétszereződhet Romániában a diabéteszes betegek száma
Romániában másfél millió cukorbeteg él, és a helyzet javításához a táplálkozási szokásokra kiható közpolitikákra lenne szükség, többek között iskolai tájékoztató órákra – jelentette ki Alexandru Rafila egészségügyi miniszter a cukorbetegség világnapja, azaz november 14-e alkalmából tartott konferencián. A tárcavezető szerint a cukorbetegség főleg az egészségtelen életmód következménye. Sok szénhidrátot és telített zsírokat fogyasztunk, ami nyilvánvalóan anyagcserezavarokhoz vezet, és végül is a cukorbetegség is anyagcserezavar, amely kezeletlenül szövődményekhez és halálhoz vezet. Dr. László Attila Kolozs megyei RMDSZ-es szenátor elmondta: nincs sem megbízható szűrővizsgálati, sem korai diagnózist felállító rendszerünk. Jó hír viszont az, hogy életbe lépett a diabéteszes szűrővizsgálatra és a korai detektálásra vonatkozó törvény, ami lehetővé teszi a multidiszciplináris megközelítést.

November 14-én, a cukorbetegség világnapján Aledxandru Rafila egészségügyi miniszter hangsúlyozta: az emberiséget érintő három legsúlyosabb nem fertőző betegség egyike a diabétesz.

– A cukorbetegség, daganatos megbetegedések, valamint a szív- és érrendszeri, illetve agyi érbetegségek okozzák világszerte a krónikus betegségek és a halálozások zömét, és természetesen a mi országunk sem kivétel ez alól. A számok mindenképpen aggasztóak: polgártársaink 11,6 százaléka szenved ebben a betegségben – mondta a miniszter.

Hozzátette: a romániai diabéteszes betegek kezelésére és a betegség nyomon követésére elkülönített összeg idén eléri a 2,5 milliárd lejt.

– Végtére a cukorbetegség – az 1-es típusú cukorbetegség kivételével – az egészségtelen életmód következménye. Ezt az egészségtelen életmódot nagyon gyakran a hagyományok, szokások vagy a reklámok generálják. Sok szénhidrátot és telített zsírokat fogyasztunk, ami nyilvánvalóan anyagcserezavarokhoz vezet, és végül is a cukorbetegség is mélyreható anyagcserezavar, amely kezeletlenül szövődményekhez és halálhoz vezet – magyarázta a miniszter.

Alexandru Rafila szerint a megelőzést gyermekkorban kell elkezdeni; ehhez felvilágosító órákra van szükség már az elemi oktatástól kezdődően. Rafila úgy vélekedett, a diabéteszes megbetegedések számának növekedését közpolitikákkal lehet megállítani.

– Az egészséges szokások gyermekkorban alakulnak ki. Egyértelmű, hogy azt akarjuk, minél egészségesebbek legyenek a következő nemzedékek, és minél kevesebb egészségügyi szolgáltatásra legyen szükségük – summázta a miniszter.

Örülne annak, ha csak 1,5 millió cukorbeteg lenne Romániában, de ha a nemzetközi statisztikákra alapoz, amelyek szerint a cukorbetegek a lakosság 10%-át teszik ki, Romániában ezek száma elérheti az 1,8-2 milliót is – jegyezte meg László Attila szenátor. Hozzátette: ehhez képest a kezelés alatt álló diabéteszes lakosok száma 850 ezer körüli. – Nincs megbízható szűrővizsgálati, koraidiagnózis-felállító rendszerünk, nincs az egész ország területét átfogó rendszerünk. Sokan nem jutnak megfelelő orvosi ellátáshoz, és nagyon sok esetben a komplikációk és mellékhatások azok, amelyek felfedezésével tudomást szerez a páciens a cukorbetegségéről – fogalmazott László Attila a komplex, számos mellékhatással rendelkező betegség kapcsán. – A diabetológusok voltak az elsők, akik jelezték, hogy a teendőket a várható esetszámok mentén újra kell gondolni. Mert a szakemberek becslése szerint az elkövetkező években megduplázódik a cukorbetegségben szenvedők száma – figyelmeztetett az RMDSZ-es szenátor.

László Attila elmondta: a parlament tavaly fogadta el a diabéteszes szűrővizsgálatra és a korai detektálásra vonatkozó törvényt, amelynek nemrég a végrehajtási utasításai is elkészültek. A jogszabály hozzájárul a stabil törvénykezési háttér biztosításához, és lehetővé teszi a multidiszciplináris betegellátást, amely során mindegyik orvos tudja, mi a dolga.

– Nemcsak az esetszámok, hanem az esetek ellátási költségei is növekedtek. 2016-ban az országos diabéteszprogram 625 millió lejbe, 2017-ben 724 millió lejbe, 2018-ben 1 milliárd  lejbe 2019-ben 1,5 milliárd lejbe került, és ez az összeg azóta is növekszik, miközben az ellátott esetek száma nem nőtt jelentős mértékben.   Azt hiszem, nagyon fontos lenne, és a törvényben ezt próbáltuk biztosítani, hogy a programnak legyen kiszámítható finanszírozása, és legyen hozzá szükséges infrastruktúra – magyarázta László Attila.

A tinédzserek és a gyerekek diabétesze kapcsán a szenátor rávilágított, hogy a 18 év alatti gyereklakosság 41%-a túlsúlyos, azaz elmondható hogy a cukorbetegség előszobájában vannak. – Ennek nagyon sok oka van: az egészségtelen étkezés, a mozgáshiány stb. Az elmúlt években a cukorbetegség kezelésére fordított összeg jelentős részét az ifjúkorú betegek ellátására fordították. De a kezelésre szánt összegek növekedése egyrészt a fejlődő technikának is betudható, hiszen az inzulinpumpa nem olcsó – fogalmazott a szenátor.