Mátyás király és Kolozsvár – előzetes a Mátyás-emlékévhez (I.)

Mátyás király és Kolozsvár – előzetes a Mátyás-emlékévhez (I.)
A magyarok legnagyobb királya, Mátyás, „az igazságos” Kolozsvár szülötte. E városban már a király halála után alig száz évvel kibontakozott a Mátyás-kultusz, mely többé-kevésbé tudatos maradt a következő századokban is, de a 19. század végén a szülőház megjelölésével és helyreállításával, majd a monumentális Mátyás-szobor emelésével láthatóvá vált. Azóta minden kolozsvári magyar, de még az idelátogatók többsége is tényként jegyzi meg, hogy Kolozsvár Mátyás városa. Itt már a kisiskolás is megismerkedik néhány Mátyás-legendával, tudja, hogy miért áll a szobor a Főtéren. S az ott áthaladó magyar ember a méltóságteljes szoborra tekintve úgy érzi, hogy igaz az egykor képeslapokon olvasható felirat: „Mátyás király (még) vigyáz Kolozsvárra!”

Pedig szinte a véletlen műve volt, hogy az országalapító Szent István utáni legismertebb magyar király – aki nem csak a címet viselte, nem csak egy tartománynak tekintette az országot, hanem tényleg beleszületett a magyar környezetbe, s magyarként nevelkedett – éppen Kolozsvárt jött a világra. Édesapja, Hunyadi János, a törökverő hős, erdélyi vajda döntése lehetett, hogy a háborús időkben, mikor ő is állandóan hadakozik, egy biztos helyen szülessen meg s töltse gyermekéveit fia, amíg a családi fészek, Hunyadvár kiépítése véget ér. Remélhette, hogy a falakkal övezett várost is megnyeri bizalmával.

Zavaros időkben jött Mátyás a világra. Luxemburgi Zsigmond király félszázados uralma 1437 decemberében ért véget. Leányának, Erzsébetnek a férje, Habsburg Albert király csak másfél évig viselte a koronát, s utána két királya is lett az országnak. 1440. február 22-én megszületik Albert király utószülött fia, László, akit már május 15-én Székesfehérváron megkoronáznak, de aztán édesanyjával és a koronával együtt Frigyes német király és osztrák herceg védelme alá menekülnek. Mert a rendek közben március 8-án Krakkóban Nagy Lajos király egy másik unokáját, III. Ulászló lengyel királyt I. Ulászlóként magyar királlyá választják. A két királypárt közötti háborús viszonyok évekig bizonytalan helyzetet teremtenek az országban. Ekkoriban emelkedik országos tényezővé az egyre magasabb tisztségeket nyerő hadvezér, Hunyadi János.

Hunyadi 1430 körül lépett Zsigmond király szolgálatába, s elkísérte a királyt négyéves itáliai útjára, amelynek során 1433. május 31-én IV. Jenő pápa Rómában a magyar uralkodót német-római császárrá koronázta. Közben Hunyadi két évet töltött Milánóban a Visconti hercegek udvarában, ahol bőven nyílt alkalma művelődni, hadtudományát tökéletesíteni. Megismerkedik Franceso Sforza herceggel is, Milánó későbbi urával. Vagyonilag is gyarapodott, úgyhogy amikor 1434-ben hazatértek, már ő kölcsönzött a királynak. Ezután egyenes vonalú János emelkedése: 1439 májusában Albert király szörényi bánná nevezi ki, bekerül a főurak közé, lehetősége nyílik az országos politikába is beleszólni. 1441 februárjában kapja meg I. Ulászlótól az erdélyi vajdaságot, s ezzel a legbefolyásosabb főurak egyikévé válik. Ekkoriban fog hozzá Vajdahunyad várának építéséhez. Mikor 1442 decemberében Erzsébet királyné – fia, V. László jogainak fenntartása mellett – elismeri Ulászló király uralmát, az utóbbi táborához tartozó Hunyadi szerepköre tovább növekszik.

Mátyás születési helye soha sem volt kérdéses: Kolozsvár történetírója, Jakab Elek öt, a királytól származó oklevelet is összeszámlált, amely említi, hogy itt született. Az egyikben még a szülőház fennmaradásáról is gondoskodott. A születés ideje körül már véleménykülönbségek voltak. A kolozsvári krónika-átdolgozó, Heltai Gáspár 1575-ben kinyomtatott művében így ír a születésről:

Erzsébet „szülé kedig ezt a Mátyást Kolosvárott Erdélben, mikoron írnának Krisztus Urunknak születése után 1443. Bőjt második havának huszonhetedik napján, reggel három órakort. Mert az Erzsébet asszony akkor Kolosvárott szállott vala, jövén Szilágyból, egy szőlőműves kazdag embernél, ki lakik vala az Óvárba, egyenest arcól, mikoron bemennek az Óvárban, egy kőházban. És az ember szász vala. Annál marada szálláson az Erzsébet asszony a szülésnek utána egynyíhány esztendeig. És ott vitték a fiát, Mátyást, legelőször is az oskolába. Hogy annakutána magyari királlyá lőn Mátyás, nagyon megajándékozá a gazdát, és jeles szabadsággal meglátogatá. Mostan is az vas ajtókon és az vas táblákon rajta vagyon az Mátyás király címere, az arany gyűrős holló. És örök emléközetre megajándékozá az várast is igen nagy és jeles privilégiommal és szabadsággal, melynek a drága levele most is ugyan volna…”

Ezek szerint 1443. február 27-re esnék a születésnap, mégis sokáig 1440 is felmerült születési évként, mert Mátyást királlyá választásakor 18 évesnek említik – nyilván, hogy nagykorúnak tűnjék. Ez az évszám már azért sem valószínűsíthető, mert Hunyadi akkor még nem volt erdélyi vajda, tehát aligha keresett volna feleségének itt, Erdély központi városában nyugalmas helyet. Mindent összevetve az 1443. február 23-i dátum (mely egybeesik a korabeli Mátyás-nappal is) tűnik a legelfogadhatóbbnak. Egy Mátyás halálakor Ragusa városában elmondott emlékbeszéd szintén ehhez a dátumhoz köti a születést.

Heltai nyomán arra is következtethetünk, hogy a gyermek Mátyás édesanyjával évekig Kolozsvárt tartózkodott, talán egészen 1452-ig, amikorra befejeződött Vajdahunyad várának a kiépítése. Így itt keresztelték meg az óvári kolostorral összekötött Domonkos-rendi templomban vagy az éppen befejezett hatalmas Szent Mihály plébániatemplomban. Az előbbi melletti rendház építését édesapja is hathatósan támogatta. De még iskolába is itt kezdett járni, talán a domonkosok kolostori iskolájába. Bizonyosnak tekinthető, hogy itt eszmélkedett a jövendő király, mert máskülönben nem kötődött volna a városhoz, nem emlékeztetett volna rá ismételten.

Mátyás gyermekkoráról keveset tudunk, jórészt feltételezésekre kell utalnunk. Édesanyja rokonságban állt Vitéz Jánossal, aki 1442-től váradi kanonok, 1445-től pedig püspök volt. 1465-ben már Mátyás emeli az esztergomi érseki székbe. Vitéz Váradon humanista központot teremt, görög-latin könyvtárat alapít, innen indul unokaöccse, Janus Pannonius, a humanista költő is. A kis Mátyás neveltetését a váradi főpap irányította, nyilván humanista szellemben. Egy ideig Sanocki Gergely, a lengyel származású váradi kanonok – utóbb lembergi érsek – volt a mentora. Hamar megtanult latinul, s e nyelven olvasta a Váradról hozott könyveket, melyek jeles hadvezérek – Nagy Sándor, Hannibál, Caesar – történeteiről szóltak. Feljegyezték, hogy mikor édesapja idegenekkel államügyekről tárgyalt, ő tolmácsolt latinról. A szellemi művelődés mellett az apródi-lovagi felkészülésre is lehetett alkalma Hunyad várában. Még csak tíz éves, amikor bátyjával együtt megkapja a „besztercei örökös gróf” címet, 1454 nyarán pedig édesapja Nándorfehérváron lovaggá üti.

Közben az ország sorsában nagy változások történnek. 1444. november 10-én a magyar sereg súlyos vereséget szenved II. Murád szultántól Várnánál. I. Ulászló, az „utolsó lovag-király” is ott leli halálát. Hunyadi Havaselvén át éppen hogy megmenekül. A rendek ezután elfogadják a már megkoronázott V. Lászlót királyokul, s kiskorúsága idejére Hunyadi Jánost választják mellé kormányzónak. 1450 októberében már Hunyadi köt egyezséget  Frigyes osztrák herceggel arra nézve, hogy a jövendő császár gyámsága alatt maradhat a király 18 éves koráig, azután pedig Hunyadi segítségével fog kormányozni. Mikor Frigyes 1451 decemberében Rómába utazik, hogy a pápa fejére tegye a császári koronát, a biztonság kedvéért magával viszi V. Lászlót is. Eközben Hunyadi saját fiai útját is egyengeti. 1451 augusztusában Mátyást eljegyzik Cillei Ulrik 10 éves Erzsébet lányával. Ennek korai halála miatt a házasságkötésre nem kerül sor. 1452-ben Frigyest Bécsújhelyen ostrom alá veszik a cseh és magyar csapatok, úgyhogy szeptember 4-én kiadja Lászlót Cillei Ulriknak, aki aztán igen vitatható módon, könnyelmű életre neveli a gyermek-királyt.

1453. május 29-e megrengeti az egész keresztény világot. E napon II. Mohamed török szultán elfoglalja Bizáncot és ezzel megdönti a Kelet-Római Birodalmat. Ennek hírére V. Miklós pápa szeptember 30-án keresztesháborút hirdet a törökök ellen, a keresztény uralkodók összefogását, egymás közti békéjét szorgalmazza. Nem sok eredménnyel. A török kitartóan tör nyugat felé. 1456-ban már Szerbián túl Nándorfehérvárat ostromolja. Ennek védelmét Szilágyi Mihály és Hunyadi László vezeti. A vár eleste megnyitná az utat Magyarország elfoglalására. Az éppen pápává választott III. Callixtus elrendeli a déli harangszót, hogy hallatán a hívek a pogányok legyőzéséért imádkozzanak. S Hunyadi Jánosnak már országos főkapitányként 1456. július 22-én sikerül felszabadítani az ostromzár alól Nándorfehérvárat, megfutamítja II. Mohamed 150 ezres seregét. Európai elismerést hoz e győzelem. Még egy hónap sem telik el, s a nagy törökverő augusztus 11-én a zimonyi táborban pestis következtében meghal. A gyulafehérvári székesegyházban helyezik nyugalomra.

Hunyadi halálát követően a két testvér útját az édesanya és ennek bátyja, Szilágyi Mihály egyengetik. Legfőbb ellenségük Cillei Ulrik, aki emelkedésének akadályozóit látja a Hunyadi-fiúkban, célzást is tesz elpusztításukra. Így mikor V. László Cillei kíséretében 1456. november 9-én meglátogatja Nándorfehérvárat, a Hunyadi-hívek Cilleit felkoncolják. Decemberben a király Temesváron megesküszik, hogy Cillei haláláért nem áll bosszút, s Hunyadi Lászlót apja utódaként főkapitánnyá nevezi ki. A következő év márciusában azonban – figyelmeztetések ellenére – a Hunyadi-fiúk Budára mennek, ahol az ingatag királyt a Cillei-párti főurak meggyőzik, hogy börtönözze be a fiúkat kíséretükkel, köztük Vitéz Jánossal együtt. Gyors eljárást követően március 14-én valamennyiüket felségsértés és hűtlenség címén fej- és jószágveszésre ítélik, de az ítéletet csak Hunyadi Lászlón hajtják végre március 16-án a budai Szent György téren. Utóbb Mátyás őt is édesapjuk mellé a gyulafehérvári székesegyházba helyezi nyugalomra. A püspököt és a többi kísérőt rövidesen szabadon engedik. Mátyást a király őrizetben tartja, majd mikor május végén lázadástól félve Bécsbe menekül, magával viszi. Innen ősszel cseh királyi székhelyére, Prágába utazik László, hogy ott fogadja jövendőbelijét, a francia királykisasszonyt. Mátyást is oda hurcolja. November 23-án a mindössze 17 éves király bubópestisben hirtelen meghal. Mátyás Podjebrád György (Jiři Podĕbrad) cseh kormányzó foglya lesz.

Az ifjú király váratlan halála elindította a magyar trónért folytatott újabb küzdelmet. III. Frigyes császár a Habsburg család révén igényt tartott a trónra, a korona úgyis nála volt. A főurak és a köznemesség inkább a hagyományos királyválasztást pártolta, több főúr is reménykedett családja győzelmében, vagy legalább előnyök kicsikarásában. A két legerősebb főúr ekkoriban Garai László nádor és Újlaki Miklós erdélyi vajda volt, ők kerültek szembe a Szilágyi Erzsébet és Mihály vezette Hunyadi-párttal, mely Mátyás megválasztását tűzte ki céljául.

FOLYTATJUK

Fejezet Gaal György: Születtek Kolozsvárt (Polis Könyvkiadó, 2016) c. kötetéből.