– Az együttes elnevezése, a Soulmates lelki társakat jelent. Harminc éve tart ez a „lelki társas együttlét” a csapattal. Hogyan kezdődött?
– Igen, mi lelki társak vagyunk, a közös értékeknek, valamint a zenéről, az emberségről, a társadalmi változások reflexiójával kapcsolatos közös gondolatainknak köszönhetően. Mindannyian nagyon fontosnak tartjuk, hogy közönségünk elé hálával és alázattal lépjünk. A közönségünknek köszönhetjük, hogy azt csinálhatjuk, amit szeretünk. Hálával és tisztelettel tartozunk azért, hogy befogadnak a lelkükbe a mi zenénkkel, gondolatainkkal, érzelmeinkkel, ezáltal pedig megosztják velünk életük egy részét. Ez megtiszteltetés számunkra. A zenekar tagjai a tökéletesség megszállottjai, ez is összetart minket.
– Bárkivel előfordulhat, hogy az idők folyamán a lelki társról kiderül, hogy a velük régebb megkötött lelki közösség már nem tartható fenn. Hogyan lehet ezt a „lelki társas” állapotot éveken vagy évtizedeken át megőrizni?
– A mi zenekarunk évtizedek óta szóló barátságon, a jó iránti elkötelezettségen alapul. Zenei filozófiánk értelmében az eredeti angol, progresszív rockot és az eredeti amerikai fúziós dzsesszt ötvözzük új, modern, előre tekintő, a generációkat áthidaló zenévé. Zenénk azt keresi, ami minket összeköt: az emberséget, a családot, a barátságot, a megértést. Pont ez a filozófia tartja össze a zenekart már évtizedek óta.
– A lelki társas állapot megőrzésének fontos pillérei a közös értékek, a zenéről alkotott hasonló elképzelés. Melyek ezek a közös értékek, zenei elképzelések?
– A közös értékeket a sok együtt felvett albumot hallgatva és a koncertjeinken lehet érezni. Mi szívünket, lelkünket tárjuk a közönség elé, és azt adjuk, amit adhatunk: az őszinteséget. Megosztjuk gondolatainkat a meztelen őszinteség bátorságával.
– A kolozsvári, augusztus 20-i műsor alapja Bartók Béla Magyar képek című műve. Előfordult, hogy más magyar szerző műve is hasonlóképpen érintette meg a lelkét? Ha igen, melyik?
– A csodálatos erdélyi népdalok voltak a lelki érintkezési pontok Bartók Béla és köztünk. Bartók az ő egyedülálló zsenialitásával pont azt gyűjtötte össze, amit a néptől hallott. A népdalokat keltette más formában életre, és pont ezt csináltuk mi is.
– Szokott-e Bartók-zenét hallgatni? Ha igen, milyen gyakran?
– Én akkor hallgatom Bartók zenéjét, amikor visszavonulok és magamban vagyok.
– A Mandoki Soulmates most ünnepli létesítésének 30. évfordulóját. Idén még hol és mikor lépnek fel ebben a formátumban és ezzel a produkcióval?
– Ezzel a produkcióval végigjárjuk a világot, többek között augusztus 18-án Budapesten, augusztus 20-án, ugye, Kolozsváron, majd Németországban turnézunk: szeptember 1-én Hamburgban, 2-án Berlinben, 3-án Münchenben, 4-én Drezdában, illetve 5-én és 6-án Lipcsében lépünk fel. Visszatérünk a megszokott helyeinkre, Párizsba, Londonba és New Yorkba is. Nagy öröm számunkra, hogy először játszhatunk Erdélyben.
– „Leslie Mandoki számára a zene mindig is a szabadság kifejezése és jelképe volt”, tudhattuk meg a sajtóanyagból. Olyan körülmények között, hogy a szabadság (gyakran) átcsap a szabadosságba, hogyan tartható fenn az, hogy a zene tényleg a szabadságot hirdesse és a közönség ne értse félre a produkció mondanivalóját?
– A mi szabadságvágyunk az, amit nagyszüleink és apáink 1956-ban megfogalmaztak. Ennek a klasszikus magyar szabadságvágynak a nyomdokán haladunk mi. Nem hiszem, hogy ebből bármi félreérthető. Az viszont fontos, hogy senki ne korlátozza a másik szabadságát.
– Hasonlóképpen azt vallja: „fontos számára, hogy hű maradjon saját értékrendjéhez, és ne engedje, hogy a műfaji korlátok és a korszellem irányzatai elferdítsék vagy elhajlítsák a mondanivalót”. Pontosabban milyen korszellemi irányzatokról van szó? Nekem úgy tűnik, most nincs is korszellem, annyira sokszínű, atomjaira eső ez a társadalom.
– Nem tartom gondnak, ha az álláspontok diverzifikálódnak. Az lenne a fontos, hogy ne kérdőjeleződjenek meg az egyetemes értékek, mint az emberség, a szeretet, a barátok, a család. Mindig azt mondom: a zene összeköt. Szóljon a zene az emberségért, még akkor is, ha a hídpillérek már lassan szétomlottak, elmosta őket az idő vagy az új idők szele. De az egyetemes értékek még akkor is összekötnek.
– „Intellektuális, költői szövegekkel állást foglal a társadalmi-politikai változásokkal kapcsolatban.” Mondana erre néhány példát? Most milyen változásokkal szemben kellene állást foglalni?
– Dalaim minden sora arra példa, mi ellen kellene állást foglalni. Szerintem egyértelmű, mint a dalaim szövege. Európa közepén háború van. A világot a kapzsiság uralja. Látjuk, hogy ezekben a vészterhes időkben az emberség, a jóhiszeműség háttérbe szorul. Erről írom a dalokat, erről éneklek. Nem szeretném kiragadni egyik vagy másik dalt. Hallgassák meg ezeket. Az alkotó művész azt reméli, dalai meghallgatása után a közönség szívében megmarad a fontos mondanivaló.
– Olvastam, hogy azt nyilatkozta, „a művészetnek olyannak kell lennie, mint egy tüskének a társadalom húsában”. Ez nagyon kemény megfogalmazás. Most, amikor az emberek annyira zaklatottak, türelmetlenek, a jelenlegi rohanó világban a művészetnek nem inkább az ellenkező irányba, a megtisztulás, a megnyugvás irányába kellene hatnia?
– Én ezt az idézetet másképpen értelmezem. Minden társadalomban vannak olyan folyamatok, amelyek kapcsán a mainstream elvárja, hogy azt mindenki kövesse. A művésznek ilyenkor ki kell állnia az egyedi értékek támogatása mellett.
– Zenéjükkel megpróbálnak válaszokat adni korunk kihívásaira. Melyek ezek a kihívások, és melyek a válaszok?
– A kihívások egyértelműek. A világ ezekben a vészes időkben nem a jó irányba halad. Éppen ezért vissza kell találnunk az értékekhez, és értéket kell teremteni. Erre próbálunk a dalainkkal választ adni.
– A Bartók Béla inspirálta Magyar képek album remekmű, amely már a megjelenés első hetében bizonyította népszerűségét. Mit kell tudnunk az önök rockos alkotásának a keletkezéséről?
– Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy ilyen fajsúlyos albumot a közönség ekkora szeretettel fogadott, de ez most nem az én ötletem volt. Greg Lake, az Emerson Lake and Palmer énekese és basszusgitárosa, John Lord, a Deep Purple orgonistája és Jack Bruce, a Cream basszusgitárosa beszélgettek velem egy késő este, amikor zenekari tagokként turnéztak a Mandoki Soulmatesszel. Greg Lake megkérdezte: mi a lelki kapcsolatom Bartók Bélával. Én pesti srácként a Mikrokozmosszal kezdtem el zenét tanulni. Megszületett a gondolat, hogy ezt az albumot meg kell csinálni, de akkoriban nem kaptuk meg a szerzői jogokat. Sajnos, azóta ők Jimi Hendrix csapatában játszanak már a mennyekben. Az ötlet végül 2019-ben öltött testet album formájában. Számunkra nagy megtiszteltetés, hogy a Bartók Béla által gyűjtött erdélyi népdalokat átvittük a rockba. Minden szakember előzőleg azt mondta, ez túl nehéz dió lesz, Mandoki túl nehéz fába vágta a fejszét, és a közönségnek nem fog tetszeni. De nem így történt, és mi hálásan köszönjük a közönségnek, hogy ezt a zenét elfogadta tőlünk. Szuper és egyedi alkalom lesz ez az augusztus 20-a arra, hogy közösen átéljünk egy különlegesen értékes és felejthetetlen koncertélményt Mátyás király ikonikus szobra előtt, ahol a zene és a közönség varázslatos hangja egyesülni fog.
