Lakásállomány-frissítés kellene, sok az elavult tartószerkezet

Sokan még a régi lakásokra sem kötnek kötelező biztosítást

Lakásállomány-frissítés kellene, sok az elavult tartószerkezet
A Törökországban és Szíriában, de a nálunk bekövetkezett földrengések kapcsán is ismételten felmerült a kérdés, hogy vajon a kommunizmus idején, a pártállam megrendelésére, a nagyvárosokba beköltöztetett munkásosztály számára épített tömbházak mennyire felelnek meg a hazai vagy a nemzetközi szeizmológiai szabályoknak, illetve erős földrengés esetén ezek közül hány dőlne össze. Az évek során elsősorban a Vrancea szeizmológiai övezethez közel található Bukarest kapcsán figyelmeztettek a szakemberek több ízben: jelentős földmozgás katasztrófához vezethet a fővárosban. A biztonság kapcsán ugyanakkor felmerült, hogy 4,5 millió 1950–1990 között épült lakásszerkezet ellenálló képességének lejárt a szavatossági ideje. Éppen ezért időszerű lenne a lakásállomány megújítása, amely évente körülbelül 200 ezer lakás építését vagy megerősítését feltételezné azért, hogy megfeleljen a statikai követelményeknek, ellenálljon a földmozgásoknak.

A napokban bekövetkezett földrengések kapcsán felmerült a romániai tömbházak és a lakhatást biztosító más lakossági struktúrák biztonságosságának kérdése. A szakemberek megállapították: Romániában 4,5 millió lakásnak lejárt a szavatossági ideje, földrengés következtében összeomolhat. Ugyanakkor figyelmeztettek: a lakásállomány megújítására lenne szükség, évente körülbelül 200 ezer lakást kellene építeni, vagy megerősíteni annak érdekében, hogy megfeleljen a statikai követelményeknek. Megjegyezték: a tömbházak szavatossági ideje 50 év elteltével lejárt, s elsősorban az 1977-es romániai földrengés után épült struktúrák vannak kitéve a legnagyobb veszélynek, ezek ugyanis nem estek át a „tűzpróbán”.

Lejárt szavatosságú lakásokAz imobiliare.net szakembereinek számításai azt mutatják, hogy országszerte több mint 4,5 millió lakás esetében lejárt ellenálló képességük garanciális ideje, amely a hatályos jogszabályok szerint a használatba vételtől számított 50 év. Hazánknak tehát évente közel 200 ezer lakással kellene megújítania a lakásállományát vagy új lakásokkal, vagy az 1977-es földrengés előtt épült lakások konszolidálásával. Románia azonban nem tud lépést tartani a lakásállomány felfrissítésével. 2022-ben például ötször kevesebb építési engedélyt adtak ki (közel 44 ezer), mint amennyire évente szükség lenne (200 ezer), hogy kiküszöböljék a garanciából kifutott épületek problémáját – állapítja meg a szakértői elemzés.

A Román Statisztikai Intézet hivatalos adatai azt mutatják: 2021-ben az országban közel 9,6 millió lakást tartottak nyilván, amelyhez hozzáadódnak a 2022-re érvényes építkezési engedélyek közel 44 ezer lakásra, ami 15 százalékkal kevesebb 2021-hez képest. Így a lakásállomány frissítése évtizedekig húzódó folyamat lesz.

A szakemberek megállapították azt is, hogy a törökországi és szíriai, de a napokban bekövetkezett hazai földrengések is egyértelműen negatívan befolyásolják a régi építésű ingatlanok árát. Példákkal is szolgáltak: egy 1997 előtt épített 34 négyzetméteres lakás ára 50 ezer euró körül mozog, míg az elmúlt évtizedben épített átlagban 3 ezer euróval drágább. Ugyanakkor egy 1977 előtt épült, 55 négyzetméteres, kétszobás tömbházlakás átlagban 76 ezer euró körül mozog, míg a 2010 után épült tömbházban lévő 10 ezer euróval többért cserélne gazdát.

Igen ám, de felmerül a kérdés, hogy vajon az elmúlt évtizedekben épült tömbházak minősége mennyiben felel meg a szakhatóságok és a törvény által előírt követelményeknek. Az évek során számtalan alkalommal hallottunk/olvastunk olyan esetekről, amikor a spórolás és a nyereség maximalizálása érdekében az építkezési vállalatok különböző kompromisszumokat kötöttek, így a minőség komolyan megkérdőjelezhető.

Megfigyelők szerint 1990 előtt az építkezők sokkal nagyobb hangsúlyt fektettek a minőségre, nem spórolták ki a szükséges anyagokat, míg a rendszerváltás után a legtöbb ingatlanbefektetőt elsősorban a nyereség és nem feltétlenül a minőség szavatolása érdekelte.

A földrengések hatása az ingatlanpiacraArra is kíváncsiak voltunk, a gyengének és közepesnek számító romániai földrengéseknek volt-e valamilyen hatásuk az ingatlanpiacra. Ugyanakkor afelől is érdeklődtünk, az ingatlanügynök látta-e a helyi és regionális sajtóban megjelent földrengés-veszélyeztetettség szempontjából legérzékenyebb kolozsvári épületek jegyzékét. – Nem tudom pontosan, ki és mi alapján állította össze a listát. És kérdés az is, hogy miért csak azoknak az épületeknek a statikai helyzetét mérték fel. Röviden annyit elmondhatok, hogy Kolozsváron a napokban bekövetkezett földrengésnek nem érezhetők azonnali hatásai az ingatlanpiacon. Mindenki abban bízik, hogy több földmozgás nem következik be a régióban – mondta a Szabadságnak Bónis Endre, a Reform Ingatlanügynökség tulajdonosa.

Emil Boc büntetneEmil Boc, Kolozsvár polgármestere pénteken büntetéseket helyezett kilátásba azon épülettulajdonosok számára, akik nem erősítik meg épületeik szerkezetét. – Eddig Kolozsvár nem tartozott a földrengésveszélyes övezetek közé, ám az elmúlt napok tükrében a helyzet megváltozott, nekünk is fel kell készülnünk. Felgyorsítjuk a megelőzésre és a krízishelyzet kezelésére összpontosító munkacsoport felállítását – mondta az elöljáró.

Emil Boc hozzátette: a polgármesteri hivatal megbünteti azon földrengésveszélyes épületek tulajdonosait, akik mindeddig nem végeztek megerősítési és javítási munkálatokat. – Előbb felszólítjuk az ingatlanok tulajdonosait a szükséges megerősítési munkálatok elvégeztetésére. Fel kell készülnünk bármilyen eshetőségre – fogalmazott Kolozsvár polgármestere.

Érdemes megjegyezni, hogy a Közép-Erdélyben érezhető földrengések megváltoztatták az embereknek a lakások statikai állapotára vonatkozó percepcióját. Az első reakció: sokan lakásbiztosítást kötöttek.

(Borítókép: Rohonyi D. Iván)