Megháromszorozódott az innovatív iparágakban dolgozók száma
– Semmi sem véletlen, ami 2004 óta történt Kolozsváron az Innovációs és Lakossági Ötletközpont (CIIC) szervezésében, hanem szakemberek által kidolgozott és a helyi közigazgatás által életbe léptetett stratégia eredménye. Mi kihasználtunk minden technológia nyújtotta lehetőséget, így sikerült eredményes együttműködésre lépni a civil szférával, az egyetemekkel és a lakossággal. Együtt dolgozva ökorendszert és nem „egorendszert” alakítottunk ki. Ezért dolgozunk a jövőben is, a 2030-ig érvényes városfejlesztési stratégia szerint, amely talán 2050-ig is kiterjeszthető – vezette fel Emil Boc polgármester az Innovációs és Lakossági Ötletközpont (CIIC) csütörtöki háromórás közvitáját. Hozzátette: 1989 előtt a várost a nehézipar és a mezőgazdaság uralta, de lassan áttértünk az információra alapozó innovatív gazdaságra, ami a kutatásra és a fejlesztésre teszi a hangsúlyt.
– Brüsszel nem diktálhatja az innováció irányát, a városvezetés feladata az, hogy olyan innovatív projekteket dolgozzon ki, amelyeket az elkövetkező hét évben, a Románia számára kiutalandó 80 milliárd eurós finanszírozási alapból meg lehet valósítani – pontosított a polgármester.
Marcel Heroiu, a Világbank egyik romániai munkatársa elmondta: fejlettség szempontjából 2019-re megelőztünk olyan latin-amerikai országokat, amelyeket 2000-ben nálunk fejlettebbeknek nyilvánítottak. Megtudtuk: az Eurostat szerint a romániai városok közül Kolozsvár fejlődött a legnagyobb mértékben. Így 2005–2019 között közel 65 ezer új munkahely jött létre a városban, ami a romániai új munkahelyek 12%-át jelenti.
Oana Stănculescu a Világbank másik romániai munkatársa szerint Kolozsvár mindennel rendelkezik, ami szükséges a fejlődéshez. Hozzátette: az eddigi magas életszínvonalat meg kell őrizni. – A metropoliszövezetben a munkavállalók száma meghaladta a 200 ezret, ez 76%-kal több, mint 2000-ben és 71%-kal több, mint 2005-ben volt. 2019-ben a havi nettó jövedelem 3449 lej volt, ez pedig 15%-kal haladta meg az országos átlagot, 2008-hoz képest pedig megháromszorozódott – sorolta a számadatokat Stănculescu. Megjegyezte: mivel Kolozsváron rengeteg számítástechnikai cég működik, ez azt eredményezte, hogy a kolozsvári fizetések lekörözték Bukarestet. Megtudtuk: a Kolozsvárra költözni szándékozók döntő többsége felsőfokú végzettséggel rendelkezik, és ők pont a magas fizetések miatt választják a várost, és hogy a legtöbb alkalmazott a belvárosban dolgozik.
Elhangzott: a város gazdaságának és életszínvonalának növeléséhez járulnak hozzá az ipari parkok is.
– A Kolozsváron található ipari parkokban 1000 munkavállaló dolgozik. Leginkább az IT szektor, a kereskedelem, a banki szolgáltatások, a kreatív iparágak járulnak hozzá az életszínvonal növeléséhez, ezt követi a rangsorban a tudományos és művészeti ágazat. De Bukarest után Kolozsvár az országban második helyen áll exporttevékenység szempontjából is, aminek 55%-a távközlésben, informatikában merül ki – részletezte a Világbank romániai képviselője, aki szerint az elmúlt 15 évben az innovatív iparágakban dolgozók száma megháromszorozódott: 21 ezren tevékenykednek a hi-tech iparágban.
A Kolozsváron is észlelhető demográfiai csökkenést ellensúlyozzák azok a fiatalok, akik a városba költöznek. A város vonzerejét a logisztikai, szállítási, képzési lehetőségek adják. Stănculescu szerint folytatni kell a városi innovációs ökoszisztéma fejlesztését, külföldi befektetőket kell bevonzani, a hi-tech vállalkozásoknak pedig biztosítani kell a tevékenységükhöz szükséges körülményeket.
Egyre gyakoribb az IT-fejlesztések alkalmazása az egészségügybenA Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektora, Daniel David arra hívta fel a figyelmet, hogy a tudásgeneráló egyetemeknek is fontos szerepe lehet városfejlesztési és gazdasági növekedés szempontjából, ezért nagyobb figyelmet kell szentelni nekik. Úgy véli, a különböző városrészeken található egyetemek között fokozni kell az együttműködést tudományos kutatás terén. Ugyanakkor az egyetemi hallgatóknak kiváló munka-, oktatási és szálláskörülményeket kell biztosítani, mert ha e téren nem lesz fejlődés, akkor más városok egyetemeit választhatják. Hasonló álláspontot fogalmazott meg Daniela Popescu, a kolozsvári Műszaki Egyetem rektorhelyettese. Kifejtette: a műegyetem is támogatja a hallgatóit és fiatal oktatóit egyéni vállalkozások, startupvállalatok létesítésében.
Farkas András, a Pont Csoport stratégiai igazgatója a nemzedékek közötti együttműködést, a bizalmat és a társadalmi innovációt tartotta fontosnak. A köz- és a felsőoktatás fontosságát és a fiatal vállalkozók támogatását emelte ki két román vállalkozó is. Másik hozzászóló kifejtette: az IT-szektor mellett az egészségügyi vállalatok fejlődése is a város haladását vonja maga után. Ez azt is jelenti, hogy az IT-fejlesztéseket egyre inkább alkalmazzák az egészségügyi egységekben.
– A város fejlődéséhez hozzájárult a civil szervezetek önkormányzat általi támogatása is, amit mindenképpen folytatni kell – vélekedett Andi Daiszler, a Daiszler Egyesület elnöke. Rámutatott: Kolozsvárnak igyekeznie kell a városfejlesztési stratégia kialakítását illetően, mert más hasonló európai országok ezt már közzé is tették.
Szakács István civil aktivista a Világbank munkatársaihoz intézett kérdéseket. Tudni szerette volna, hogy mire alapoz a készülőfélben levő stratégia, hogy a régi, még érvényes stratégiát kiértékelték-e, illetve mi valósult meg ebből. Szakács is egyetértett az unikorniselmélettel, de szeretné, ha a város fejlődését jelképező unikornis minél több ember életén javítana. Arra is kíváncsi volt, hogy az önkormányzat képes-e olyan demokratikus változásokat életbe léptetni, amelyek szintén a fejlesztést szolgálják. Marcel Heroiu közölte: a most kidolgozás alatt álló stratégia alapjául lakossági kérdőívek szolgáltak, amelyekkel a lakosság szükségleteit mérték fel. Ezenkívül tárgyaltak a polgármesteri hivatallal is a fő célkitűzések beazonosítása érdekében. A jelenleg is érvényes stratégiát és annak megvalósításait ugyan nem mérték fel, de az nyilvános, és bárki tájékozódhat róla. Zárszóként elmondta: Kolozsváron nem szólhat minden az innovációról, és más iparágaknak, mint például a kézművességnek is jut szerep a város gazdaságának előrelendítésében. A helyi önkormányzat pedig a részvételi költségvetés alkalmazásával bizonyította be, hogy képes átalakulni, új megoldásokat életbe léptetni.
