Katar, Doha: csodalámpás és repülőszőnyeg helyett ultramodern, dúsgazdag emírség (2.)

Ahol a felhőkarcolók se szárnyalják túl a szigorú hagyományokat

A Katari Nemzeti Múzeum
A Katari Nemzeti Múzeumot Jean Nouvel tervezte, a francia építészt a sivatagi rózsa ihlette (Fotók: Maier-Orosz Judit/Liviu Bursuc)

Az előző részt itt olvashatják.

MAIER-OROSZ JUDIT

Mindennapi élet és társadalmi szokások

A katari nép a beduinok leszármazottja és megőrizte a nagylelkű vendégszeretet hagyományát. Maga a társadalom azonban a legtöbb tekintetben konzervatív, és erősen befolyásolják az iszlám szokások. Rosszallják az alkoholfogyasztást, bár korlátozott számban, főként külföldieket fogadó szállodákban felszolgálhatnak alkoholos italokat. Hasonlóképpen az öltözködés többnyire hagyományos és konzervatív. A katari férfiak általában lefolyó fehér ingbe (thawb) és fejkendőbe (kaffiyeh) öltöznek, amelyet zsinór (igal) tart össze. A kendő széleit ügyesen összefogják és begyűrik a zsinór alá, és lesz belőle egy elegáns főkötő.

A katari nők öltözködése, bár még mindig konzervatív, kevésbé formális, mint Szaúd-Arábiában. A nők nagyjából a nyugati viselet fölött teljes hosszúságú fekete köpenyt (abayah) hordanak, sokan egyszerűen csak a fátylat (hijab) viselik. A lábukon kivétel nélkül Adidas sportcipőt hordanak. Hagyományos ruhájukat gyakran arany- vagy ezüsthímzéssel díszítik. Felháborított, hogy ezekben az arab országokban, ahol nyáron elviselhetetlen a hőség, a nők kénytelenek a meleget még jobban áteresztő fekete színt hordani, míg a férfiak a hűvös rikító fehérben flangálnak. Utánanéztem a szokásnak, és azt a magyarázatot találtam, hogy a nőknek azért előírás a fekete szín viselése, mert ők csak a férfiak árnyéka. A nyilvánosság előtt a nemeket általában elválasztják egymástól, a metróban is külön fülke van a nőknek. Kíváncsivá tett, hogy mit viselnek a férfiak a földig érő fehér ingük alatt, és nemegyszer mondtam is az edzőnek, hogy én bizony fellebentem azt, és alánézek... Talán azért, mert komolyan vette a viccelődésemet, megállított egy arab férfit, és megkérte, mutassa meg, mit visel az inge alatt. Az készségesen felhúzta térdig a lebernyegét, amely alól hosszú fehér nadrágszár bukkant elő... Tehát fehér nadrágot viselnek alatta. Viszont úgy tűnt, nem vette jó néven, hogy én is odapillantottam a bemutatóra... 

A katari konyha friss halat és indiai fűszerekkel főtt rizst tartalmaz. A tipikus fogás sült hal fűszeres ágyon felszolgálva, curryvel és burgonyával. Az erős, forrón felszolgált, cukor nélküli kávé elengedhetetlen. Doha, a főváros bővelkedik a világ minden tájáról származó konyhát kínáló éttermekben. A szokásos iszlám ünnepeket tartják, beleértve a ramadánt is.

Doha, a modern főváros

Doha Katar legnagyobb városa és kereskedelmi központja mélytengeri kikötővel és modern nemzetközi repülőtérrrel. Az ország 1230 km-es szuper aszfaltozott úttal rendelkezik, ellenben nincsen vasúthálózata. Doha 85 km-es metrórendszerrel is rendelkezik, amely 2019-ben indult, még épülőfélben van, négy szakaszból áll: piros, arany, zöld és kék útvonalból. A kék szakaszt várhatóan 2025-ben adják át. Egy 2015-ös tanulmány Dohát világszinten a 10. legdrágább városnak nevezte lakhatás szempontjából. Itt él az emírség lakosságának körülbelül a fele, valamivel több mint egymillióan. A 20. század elején csak 12 ezer fős település volt, a helybeliek gyöngykereskedelemmel foglalkoztak. A kőolaj és földgáz kitermelése óriási lendületet adott a gazdasági és kulturális fejlődésnek. Ennek nyilvánvaló példája a 7 km hosszúságú Corniche öböl mellett elhelyezkedő főváros, amely első pillantásra kis Manhattan-nek tűnik szebbnél szebb felhőkarcolóival. A kor jelentős építészeit alkalmazták a városfejlesztés modernizációjára, köztük kiemelkedő a francia Jean Nouvel. 

Az öböl mentén nagy méretű szállodakomplexumok, nagykövetségek, több mint ötven torony, az Iszlám Kulturális Múzeum, az Iszlám Művészetek Múzeuma, a nemzeti könyvtár stb. kap helyet. Ezek a múzeumok a hagyományok tiszteletben tartásával szerves részét képezik a belváros régi kereskedelmi központja, a Souk Waqif megújulásának. Itt van a nagy központi bazár is, teletömködve minden elképzelhető áruval. A bazár közvetlen közelében van a város legnagyobb mecsete. Az ékszerüzletek roskadoznak a sok aranyáru alatt, egyes kiállított ékszerek inkább illenének egy trójai harcos, semmint egy nő nyakába. Érdekesség volt még a sólyomárusítás, náluk ez a madár nagy becsben van. Elég sok ideig bámészkodtam, és közben megfigyeltem, hogy egy érdeklődő megsimogatta az egyik sólyom tollát, mire a figyelmes eladó azonnal lemosta és még be is parfümözte a madarat, s miután feltette a csuklyát a fejére, kalitkába helyezte. Az értékesebb példányok több ezer euróba kerülnek. Van külön sólyomklinikájuk, ahol egy német állatorvosnő is dolgozik, erről láttam korábban tévériportot. 

Az első aranyérem megnyerését követően a szintén Dohában vízipólózó unokaöcsém, ifj. Baloga István meghívott a sportkomplexum mellett lévő, 300 méter magas, 47 emeletes Aspire toronyba, Doha legmagasabb épületébe vacsorázni. A torony tulajdonképpen luxusszálloda és a tetején van egy vendéglő, amely 360°-ban lassan körbeforog, és gyönyörű kilátás nyílik innen a városra. A felszolgálók többsége a Fülöp-szigetekről jött, mert a turizmusban alkalmazott dolgozóknak feltétel az angol nyelvtudás (így van ez a szállodákban is).

Körülbelül a 30. emelet magasságában kinyújtózkodik egy fürdőmedence a hosszú fáklyaalakú torony törzséből, ahol a szálloda vendégei fürdőzés közben gyönyörködhetnek az alattuk elterülő városképben. A torony szomszédságában, a Villaggio Mall üzletkomplexumban velencei környezetben gondolázni lehet, azon kívül van itt óriáskerék és műjégpálya is. 

A városban körülbelül száz nagy kereskedelmi központ van. Az utcák élete főleg este pezsdül meg, fényáradatban úszik a város, különböző elkápráztató, modern világítási technikákat alkalmaznak. A rengeteg vendéglő mellett sok elegáns üzlet kínálja portékáit, és lépten-nyomon férfi fodrászüzletekben tolonganak főleg a vendégmunkások. Este nőt nem is lehet látni az utcákon. Feltűnő volt, hogy a női fodrászüzleteknek, kozmetikáknak nem volt kirakatuk, helyette teljesen fedett, garázsajtószerű rész takarta el a belátást. Persze a férfiaknak tilos nemcsak a bemenet, de az üzletbe való bepillantás is.

A mi utcánkban feltűnt nekem egy üzlet, ahol élő fehér tyúkokat árultak és rendszerint férfiak voltak a vásárlók. Később vettem észre, hogy az üzlet hátsó részében, paraván mögött tevékenykedik egy férfi, aki a kiválasztott szárnyast lenyakazta és nylonzacskóba dugva átadta a vásárlónak. Elég morbid jelenet volt.

Egynapos kultúrprogram modern múzeumokban

A verseny negyedik napján csak staféták voltak, így lett egy szabadnapunk, amit múzeumlátogatásra használtunk. A földgáz iránti kereslet a 21. század elején új magasságokra lendítette a gazdaságot és erőforrásokat biztosított Katar azon erőfeszítéseihez, hogy a közel-keleti viszonylagos ismeretlenségből előkelő helyre emelkedjen világszinten. Jelentős összegeket fektetett be a fejlesztésbe, különös tekintettel a rangos kulturális projektekre, beleértve a múzeumok és a külföldi egyetemek bővítését. Katar nemzeti múzeuma a Corniche öböl déli részén található. 2019-ben nyílt meg 1,5 millió négyzetméteres területen, építésze Jean Nouvel, és csodálatos tervét a sivatagi rózsa ihlette – interaktív kiállításokon vezeti át a látogatókat. A kiállított tárgyak mennyisége viszonylag kevés, mert az országnak jóformán nincs múltja, de ezt kompenzálják a legmodernebb technológiával készített vetítésekkel, amelyekkel elkápráztatják a látogatókat.

Az Iszlám Művészeti Múzeum a hét kilométer hosszú Corniche öböl egyik végében található. Keleti és déli homlokzatát erre a célra kialakított park veszi körül. A régió legjobb múzeuma, első ilyen jellegű múzeum az arab államokban. Az 1980-as évek végétől gyűjtött anyag tartalmaz kéziratokat, textil- és kerámiatárgyakat. A Katara Kulturális Falu szintén kulturális központ – úgy tervezték, hogy az emberi interakciók központja legyen, amely tervezett vízparti fejlesztés keretében összekapcsolja a színházat, irodalmat, zenét, képzőművészetet, kongresszusokat és kiállításokat. Megpróbálják a világ minden tájáról ide vonzani a látogatókat. A bennszülött lakosság mindössze három évtizeden belül új típusú városban találta magát, ahol a kulturális hagyományokat bizonyos tekintetben megőrizték – megmaradt például az a gyakorlat, hogy a családok magánéletének védelme érdekében nagy falakat emeltek a lakások köré. Nem volt lehetőség arra, hogy az ember bepillantson egy arab ház udvarára.

Sport és szabadidő: keveredik hagyományos és modern

Keverednek a hagyományos sivatagi sportversenyek a nyugati moden sportágakkal. A hagyományos sportok közül az arab lóverseny, a teveverseny és a solymászat népszerű – ezek mindegyike az ország nomád múltjában gyökerezik. A futball a legnépszerűbb sport Dohában, hat dohai székhelyű sportklubnak van futballcsapata és számos futballtornának adtak otthont. Számos világversenyt rendeztek itt: röplabda, női tenisztorna, Ázsiai Játékok, motorcsónakverseny a Doha-öbölben, FINA úszó-világbajnokság, atlétikai világbajnokság, 2022-es labdarúgó-világbajnokság döntőjének helyszíne – így ez lett az első közel-keleti ország, amely ilyen eseménynek otthont adott. Katar az 1984-es nyári olimpiai játékokon debütált az olimpián, téli játékokon még soha nem vett részt.

Itt meg kell jegyeznem, hogy az úszóverseny alkalmával a tribünön egyetlen arab nőt vagy férfit sem láttam. Ha teljesen bebugyoláltan járnak az utcán, biztos paráznaságnak tűnik a fürdőruhába öltözött sok versenyző látványa. Ez volt az ötödik világverseny, amelyen nézőként és versenyzőként részt vettem, és ahol a versenyszámokat nem filmezték.

Média: a legszabadabb a régióban

Az Al Jazeera a katari törvények értelmében közhasznú egyesület, amelyet 1996-ban alapított Katar akkori emírje, Hamad bin Khalifa Al Thani sejk. A rádió- és televízióállomások arab, angol, francia és urdu nyelven tájékoztatnak számos csatornán. Az ország sajtója az egyik legszabadabb ebben a régióban, és 1996-ban az uralkodó család egyik tagja alapította az Al Jazeera műholdas televíziós hálózatot. A szókimondó hírcsatornát a muszlim világ nagy részén foghatják, és a Közel-Kelet egyik legnépszerűbb hírforrásává vált olyan régióban, ahol kevés a tolerancia a szabad sajtóval és hírközléssel szemben. Az Al Jazeera televíziós adáson keresztül gyakran kritizálják az arab kormányokat és Amerika közel-keleti politikáját. 2001-ben vált nemzetközileg ismertté, miután Oszama bin Laden militáns iszlamista beszédét és interjúját sugározták. A szállodában is ezt a televíziós csatornát fogtuk, és a fő téma az iraeli háború és a palesztin népirtás volt.

Ezáltal is Katar törekszik szert tenni nemzetközi hírnévre a nyitottság és politikai függetlenség terén. Külpolitikájának egyik jellemzője a közel-keleti országokkal és csoportokkal való szívélyes kapcsolat, s egyensúlyozik az Irán és Szaúdi-Arábia közötti rivalizálásban, vagy a világi kormányok és az iszlamista ellenzéki csoportok közötti ellentétben. A pártatlanság hírében álló Katar olyan lehetőségeket keresett, amelyekkel megerősítheti nemzetközi megítélését azáltal, hogy közvetítőként szolgált a közel-keleti vitákban. Annak ellenére, hogy nincsenek hivatalos kapcsolatai Izraellel, 2010-ben megszerezte Izrael beleegyezését, amely lehetővé tette a Perzsa-öböl melletti állam számára, hogy több száz millió dollárnyi segélyt utaljon át a Gázai övezetnek, amelyet Izrael és Egyiptom blokád alá vett. A 2023-ban kitört Izrael és a Hamász közötti háborúban kulcsfontosságú közvetítő volt a túszok szabadon bocsátásában, a humanitárius segélyek szállításában és az ideiglenes tűzszünetek megszervezésében.

Nekem az volt az elképzelésem, hogy olyan országba utazom, ahol Aladdin a csodalámpásával körözött repülőszönyegén, ahol Dáriusz és Xerxes uralkodott és Seherezádé mesélte csodaszép, vég nélküli meséit. A romantikus elképzelések helyett ultramodern, a legújabb technikai vívmányok felhasználásával működő, feltétlenül nemzetközi hírnévre törekvő dúsgazdag kis arab emírséget találtam.

VÉGE