JZSUK: ünneppé lényegülhet át a közösségben eltöltött idő

JZSUK: ünneppé lényegülhet át a közösségben eltöltött idő
Diákként ő is mumusként tekintett a tanévkezdésre, mert a tanulás terhe rátelepedett az újratalálkozás boldogságára, de ez idővel megváltozott – vallotta be áhítatának elején Elekes Zsolt a János Zsigmond Unitárius Kollégium iskolalelkésze a hétfő reggeli tanévnyitón. Hogy kicsit emberközelibbé tegye a sokak mumusául szegődött tanévkezdést, embert tulajdonságokkal ruházta fel.

„Próbáljunk erre a tanévre úgy gondolni, mint diák-, tanár- vagy embertársunkra, akinek feje az új, félévi dolgozatok nélküli struktúra. A kezei teszik-veszik az órarendet, beállítják az okostáblát, megnyitják a kapukat. A lábai vezetnek az utunkon, segítik halasdásunkat. A testéről pedig nem tudjuk, milyen, de ne is arra figyeljünk, inkább közelítsünk egymáshoz gyengédséggel, alázattal. Mert nem az a fontos, amit a szem lát, hanem ami a szívben van” – fogalmazott az iskolalkész így emelve ki az iskolai bántalmazás jelenségét, amely helyett a szeretettel való közeledésre ösztönzött mindenkit.

„A mai napon 820 tanuló és óvodás kezdi a tanévet, 62 pedagógus irányításával. Sok-sok álmot szeretnénk valósággá alakítani, a száraz tanterveket élettel és élménnyel megtölteni” – fogalmazott megnyitóbeszédében Popa Márta iskolaigazgató. Hozzátette: egy iskola sikeressége nemcsak a tárgyi feltételeken, a jó eredményeken múlik, a szeretet légköre is szükséges hozzá. „A felnőtt életünkért gyerekkori élményeink felelnek. Gyermekkorunkban dől el, milyen felnőtté válunk, tudunk-e kapcsolódni másokhoz, vagy sem; vannak-e képességeink „emberkoszorú” részévé válni, vagy nincsenek. A koszorúba kötött paprikák, amint azt Örkény Az élet értelme című egyperces novellájában is megírta, nem szóródnak szét, ahogyan a kapcsolatokban létező ember is kevésbé kallódhat el. A diákok és tanárok élete a valódi közösségben más minőséggé, ünneppé lényegülhet át. Nagyot alkotni csak összefogva, közösen lehet, amint az ünnepben is a legszebb és legfontosabb az együttlét” – mutatott rá az iskolaigazgató.

Kovács István unitárius püspök kifejtette: az egyház számára is ünnep a tanévkezdés napja, hiszen mindig is fontosnak tartotta az oktatás, nevelést. Rámutatott: nem a falak felépítése a legfontosabb, hanem a lelkeké. „Ebben a kollégiumban nemcsak rideg tudásátadás zajlik, hanem közösségépítés. Lelkülete azt suggalja, hogy kirándulva, bulizva, színészkedve jó tanulni, eredményt felmutatni” – fogalmazott az egyházi elöljáró, aki szerint a legjobb ezer szállal kötődni az iskolához, közösséghez.

Furu Árpád a szülőbizottság elnökeként köszöntötte a tanévnyitó résztvevőit. Elmondta: az emberi lét egyik alapeleme a folyamatos tanulás és a közösségi lét, és a kollégium ezt a kettőt egyesíti. Hiányérzetről számolt be, mert úgy érzi, hogy az az áttörés, amire évek óta vár a tanügyi törvény kapcsán, még mindig várat magára. Ezért szkeptikusan áll hozzá a másképpen tagolt tanévhez, és a tanév végére beígért relaxáltsághoz.

A tanévnyitó beszédeinek sorát Vincze Imola Helga és Csete Borbála népdalai szakították meg, az esemény pedig a diákközösség új tagjainak, az ötödikeseknek és kilencedikeseknek a bemutatásával zárult.

Borítókép: Fülöp Jenő