Jelentősen nőtt, de nem állt helyre a mozik látogatottsága

A Magasságok és mélységek volt a legnézettebb magyar film Erdélyben

Jelentősen nőtt, de nem állt  helyre a mozik látogatottsága
A hazai mozik látogatottsági adatai szerint a lakosság lassan visszatért a filmszínházakba. A nézőszám ismét felfelé ível, de még mindig elmarad a koronavírus-járvány előtti 2019-es csúcstól. Ez derült ki a nézettségi adatok elemzéséből, amelyet a Cushman & Wakefiled Echinox ingatlanbefektetési tanácsadó cég tett közzé. Kolozsvár a második legnagyobb piacnak számít. A hazai piac 96 százalékát a plázamozik uralják. A legtöbb néző – 3,5 millió – a bukaresti mozikat kereste fel, második Kolozsvár, ahol 715 619 nézőt jegyeztek. Az elemzők arra következtettek, tavaly a plázák ismét fontos szabadidőtöltési helyszínné váltak a kényszerszünet után, és emiatt a plázamozik látogatottsága megnőtt. Zágoni Bálint, a magyar filmek forgalmazásával is foglalkozó Filmtett Egyesület ügyvezetője lapunknak elmondta, hogy a streamingszolgáltatások járvány utáni felfutása ellenére nem változott az a szokás, miszerint a forgalmazók elsősorban a mozikban akarják bemutatni az új filmeket.

A mozikat keményen sújtotta a koronavírus-járvány időszaka, amikor sokan kényszerből leszoktak arról az élményről, hogy nagy képernyőn, közösségben nézzenek filmeket. A helyzet nagyon lassan változott, hiszen a korlátozások sokáig érvényben voltak. A mozik újranyitása azért sem sikerült látványosra, mert a filmipar figyelme a streamingszolgáltatásokra irányult, a járvány idején ezekkel kötöttek szerződéseket az új filmek vetítésére. A mozik tehát elveszítették azt az elsőbbségüket, hogy új filmeket elsőként ott láthassanak a nézők. Az elemzés szerint azonban lassan, de biztosan kezd visszaállni a régi rend, hiszen tavaly 11,2 millió nézőjük volt a hazai moziknak (pláza- és művészmoziknak egyaránt), ami 40 százalékos növekedést jelent a 2021-es évhez képest. De még mielőtt bárki arra gondolna, hogy a lakosság hirtelen filmszakértővé vált és azért volt ilyen látványos a növekedés, tudni kell, hogy a viszonyítási bázis nagyon alacsony volt a járvány miatt. Ezt igazolja az az adat, hogy a 2019. évi nézői számhoz képest a 11,2 millió még mindig elmarad 15 százalékkal, tehát a teljes helyreállás a filmszektorban nem történt meg.

A mozikat működtető vállalatok bevételei két és félszer voltak nagyobbak tavaly az előző évhez mérten, és elérték a 246,2 millió lejt (mintegy 50 millió euró). 2019-hez képest azonban ezen a téren sem sikerült teljes mértékben helyreállni, hiszen a bevételek 7 százalékkal maradtak el. 2019-ben egyébként a filmszínházaknak rekordmértékű, 265 millió lej (mintegy 56 millió euró) bevételük volt. A vizsgált időszakban a jegyek átlagára 9 százalékkal, 20 lejről 21,9 lejre emelkedett.

A hazai piac 96 százalékát a plázamozik uralják. Legtöbb néző, 3,5 millió a bukaresti mozikat kereste fel. Második Kolozsvár, ahol 715 619 nézőt regisztráltak, harmadik Temesvár 691 ezer nézővel, negyedik Konstanca 613 ezer nézővel. Ezekben a nagy urbánus központokban tömörül a kereslet csaknem fele. Az elemzés készítői azt a következtetést vonták le, hogy tavaly a plázák ismét fontos szabadidőtöltési helyszínévé váltak a lakosságnak a járvány okozta kényszerszünet után, és emiatt a plázamozik látogatottsága megnőtt. Tavaly év végén Románia 41 megyéjéből 32-ben volt legalább egy multiplex mozi.

Zágoni Bálint, a magyar filmek forgalmazásával is foglalkozó Filmtett Egyesület ügyvezetője a Szabadságnak elmondta, hogy a streamingszolgáltatások járvány utáni felfutása ellenére nem változott meg az a szokás, miszerint a forgalmazók elsősorban a mozikban akarják bemutatni az új filmeket. A legtöbb forgalmazó stratégiája a régi, nagyon kevesen vannak olyanok, akik eleve online platformon akarnak megjelenni. Zágoni szerint, ha ez megváltozna, akkor lényegében értelmét veszítené a moziba járás.

A magyar filmek esetében nagyon filmfüggő, hogy mely alkotások produkálnak nagyobb nézőszámot. A Filmtett Egyesület számára nagy kihívás, hogy szűk az az ablak, amit a magyarországi bemutató és az online felületre való felkerülés időpontja határol be, hiszen ebben a rövid időszakban kell bemutatni Romániában a magyar filmeket. Ha már felkerültek valamely online felületre, akkor a potenciális mozinézők száma csökken, ugyanis sokan azt mondják: ha már meg tudom nézni otthon, miért menjek el moziba – magyarázta a Filmtett Egyesület ügyvezetője.

Hozzátette: az elmúlt két-három évben a Magasságok és mélységek című film volt a legnézettebb magyar alkotás a hazai mozikban, ami az Erős Zsolt hegymászó feleségéről szóló film erdélyi vonatkozásaival magyarázható. – A tapasztalatunk az, hogy magyar film ritkán tud két-három ezer nézőnél többet elérni a mozikban – mondta a Filmtett Egyesület ügyvezetője.

Kifejtette, hogy nyilvánvalóan Székelyföldön magyar filmet sokkal könnyebb eladni, mint Bukarestben vagy Temesváron. A szerzői filmeknél számít az is, hogy nyert-e díjakat az alkotás, mert ha fesztiválsikereket ért el, akkor könnyebb megszólítani vele a nagyvárosokban élő, szerzői filmekre is fogékony közönséget. Zágoni Bálint rámutatott, hogy közönségfilmeket is nehéz eljuttatni a nem magyar lakta vidékekre, ezért számukra nyilvánvalóan Erdély jelenti a fő piacot. Erdélyen belül is vannak különbségek, például Nagyváradon könnyebb meggyőzni a mozik menedzsmentjét magyar film műsorra tűzéséről, mint Marosvásárhelyen, noha utóbbi helyszínen a nézettségi adatok rendszerint jobbak.

Kolozsváron az első filmvetítéseket 1899-ben szervezték, alig néhány évvel azután, hogy a Lumiere fivérek 1895-ben Párizsban bemutatták a század egyik legnagyobb találmányát, a mozgóképet. Budapesten 1896 nyarán nyitotta meg kapuit az első filmszínház. A kolozsvári Korzo Egyesület 2014-től kezdett el tematikus sétákat vezetni, és az első ilyen sétájuk a kolozsvári filmgyártást, illetve a mozikultúra kezdeteit járta körbe (Mozizás Kolozsváron, feketén-fehéren). A művészettörténészek által feldolgozott téma számos érdekes adatot tartalmazott: például a koloszváriaknak először a Széchenyi és a Hunyadi téren vetítettek vándorkereskedők „különleges filmeket”, majd más európai városokhoz hasonlóan, itt is alkalmi helyszíneket rendeztek be filmvetítésekre. Kolozsvár „Első Villanyszínháza” 1906-ban nyílt meg a Horea úton, később Appollo néven volt ismert. Az iparosodással járó fejlődés során épült nagy bérházak földszintjén is több állandó mozi nyílt, mint az Uránia-palotában, 1910-ben, majd 1913-ban megnyílt az Egyetem utcában, a Sebestyén-palotában az „Egyetem Mozgókép Színház”, amely az évek során több névre váltott, volt Select, majd Ifjúság és Művész – jelenleg is ez a neve. Kolozsváron az első hangosfilmet 1930. január 20-án mutatták be a Bánffy-palota udvarán berendezett Corso moziban

(Borítókép: BOGDAN BOTAŞ)