A Magasságok és mélységek volt a legnézettebb magyar film Erdélyben
A mozikat keményen sújtotta a koronavírus-járvány időszaka, amikor sokan kényszerből leszoktak arról az élményről, hogy nagy képernyőn, közösségben nézzenek filmeket. A helyzet nagyon lassan változott, hiszen a korlátozások sokáig érvényben voltak. A mozik újranyitása azért sem sikerült látványosra, mert a filmipar figyelme a streamingszolgáltatásokra irányult, a járvány idején ezekkel kötöttek szerződéseket az új filmek vetítésére. A mozik tehát elveszítették azt az elsőbbségüket, hogy új filmeket elsőként ott láthassanak a nézők. Az elemzés szerint azonban lassan, de biztosan kezd visszaállni a régi rend, hiszen tavaly 11,2 millió nézőjük volt a hazai moziknak (pláza- és művészmoziknak egyaránt), ami 40 százalékos növekedést jelent a 2021-es évhez képest. De még mielőtt bárki arra gondolna, hogy a lakosság hirtelen filmszakértővé vált és azért volt ilyen látványos a növekedés, tudni kell, hogy a viszonyítási bázis nagyon alacsony volt a járvány miatt. Ezt igazolja az az adat, hogy a 2019. évi nézői számhoz képest a 11,2 millió még mindig elmarad 15 százalékkal, tehát a teljes helyreállás a filmszektorban nem történt meg.
A mozikat működtető vállalatok bevételei két és félszer voltak nagyobbak tavaly az előző évhez mérten, és elérték a 246,2 millió lejt (mintegy 50 millió euró). 2019-hez képest azonban ezen a téren sem sikerült teljes mértékben helyreállni, hiszen a bevételek 7 százalékkal maradtak el. 2019-ben egyébként a filmszínházaknak rekordmértékű, 265 millió lej (mintegy 56 millió euró) bevételük volt. A vizsgált időszakban a jegyek átlagára 9 százalékkal, 20 lejről 21,9 lejre emelkedett.
A hazai piac 96 százalékát a plázamozik uralják. Legtöbb néző, 3,5 millió a bukaresti mozikat kereste fel. Második Kolozsvár, ahol 715 619 nézőt regisztráltak, harmadik Temesvár 691 ezer nézővel, negyedik Konstanca 613 ezer nézővel. Ezekben a nagy urbánus központokban tömörül a kereslet csaknem fele. Az elemzés készítői azt a következtetést vonták le, hogy tavaly a plázák ismét fontos szabadidőtöltési helyszínévé váltak a lakosságnak a járvány okozta kényszerszünet után, és emiatt a plázamozik látogatottsága megnőtt. Tavaly év végén Románia 41 megyéjéből 32-ben volt legalább egy multiplex mozi.
Zágoni Bálint, a magyar filmek forgalmazásával is foglalkozó Filmtett Egyesület ügyvezetője a Szabadságnak elmondta, hogy a streamingszolgáltatások járvány utáni felfutása ellenére nem változott meg az a szokás, miszerint a forgalmazók elsősorban a mozikban akarják bemutatni az új filmeket. A legtöbb forgalmazó stratégiája a régi, nagyon kevesen vannak olyanok, akik eleve online platformon akarnak megjelenni. Zágoni szerint, ha ez megváltozna, akkor lényegében értelmét veszítené a moziba járás.
A magyar filmek esetében nagyon filmfüggő, hogy mely alkotások produkálnak nagyobb nézőszámot. A Filmtett Egyesület számára nagy kihívás, hogy szűk az az ablak, amit a magyarországi bemutató és az online felületre való felkerülés időpontja határol be, hiszen ebben a rövid időszakban kell bemutatni Romániában a magyar filmeket. Ha már felkerültek valamely online felületre, akkor a potenciális mozinézők száma csökken, ugyanis sokan azt mondják: ha már meg tudom nézni otthon, miért menjek el moziba – magyarázta a Filmtett Egyesület ügyvezetője.
Hozzátette: az elmúlt két-három évben a Magasságok és mélységek című film volt a legnézettebb magyar alkotás a hazai mozikban, ami az Erős Zsolt hegymászó feleségéről szóló film erdélyi vonatkozásaival magyarázható. – A tapasztalatunk az, hogy magyar film ritkán tud két-három ezer nézőnél többet elérni a mozikban – mondta a Filmtett Egyesület ügyvezetője.
Kifejtette, hogy nyilvánvalóan Székelyföldön magyar filmet sokkal könnyebb eladni, mint Bukarestben vagy Temesváron. A szerzői filmeknél számít az is, hogy nyert-e díjakat az alkotás, mert ha fesztiválsikereket ért el, akkor könnyebb megszólítani vele a nagyvárosokban élő, szerzői filmekre is fogékony közönséget. Zágoni Bálint rámutatott, hogy közönségfilmeket is nehéz eljuttatni a nem magyar lakta vidékekre, ezért számukra nyilvánvalóan Erdély jelenti a fő piacot. Erdélyen belül is vannak különbségek, például Nagyváradon könnyebb meggyőzni a mozik menedzsmentjét magyar film műsorra tűzéséről, mint Marosvásárhelyen, noha utóbbi helyszínen a nézettségi adatok rendszerint jobbak.
(Borítókép: BOGDAN BOTAŞ)
