Ismét eredeti szépségében pompázhat a Mátyás-szoborcsoport

Kolozsi Tibor szobrászművész hozzáláthat a rég húzódó viaszoláshoz

Ismét eredeti szépségében pompázhat a Mátyás-szoborcsoport
Január első napjaiban jeleztük olvasóiknak és az illetékes hatóságoknak: miután a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal nem vette figyelembe a szakemberek által a Mátyás-szoborcsoport restaurálásakor készített karbantartási útmutatóban foglaltakat, Fadrusz János alkotása az oxidációs folyamatok következtében „kizöldült” és negatív esztétikai hatást nyújt. Kolozsi Tibor szobrászművész akkor közölte: tavaly júliusban az útmutató alapján a kolozsvári városháza kérvényezte ugyan – 2012 után először – a bukaresti szakhatóságtól a beavatkozást, ám a fővárosi intézmény vezetői úgy döntöttek: a teljes körű restaurációs munkálatok esetén szükséges, rendkívül vaskos és költséges dokumentáció összeállítására van szükség az engedélyezéshez. Ám fordult a kocka: a fővárosi „elutasítás” után a döntés február közepén helyi szinten született meg, s a területi műemlékvédelmi bizottság jóváhagyta a karbantartási munkálatok elvégzését.

A Kolozsvári Polgármesteri Hivatal a napokban közölte a Mátyás-szoborcsoport korábbi restaurálását vezető Kolozsi Tibor szobrászművésszel: Virgil Pop műépítész, a területi műemlékvédelmi bizottság főtanácsosa engedélyezte a Mátyás-szoborcsoporton esedékes karbantartási munkálatok elvégzését. Érdemes megjegyezni, hogy az erre vonatkozó hivatalos dokumentumot még február 13-án állították ki, ám – vélhetően az új koronavírus terjedése miatt a hatóságok által kihirdetett szükségállapot és a jelenleg is tartó vészhelyzet okán – csupán négy hónap késéssel közölték a szobrászművésszel.

Olvasóinknak még január első napjaiban jeleztük, hogy, bár a felszíni zöld színű réteg képződését előidéző oxidációs folyamatok megakadályozása érdekében Fadrusz János emblematikus alkotásának bronzalakjait évente kellett volna viaszozni, a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal 2012 óta nem végeztette el ezt a karbantartási munkálatot. Több év után tavaly júliusban a közhivatal végül kérvényezte a bukaresti szakhatóságtól a beavatkozás engedélyezését, ám a fővárosi intézmény vezetői ehhez a teljes körű restaurációs munkálatok esetén szükséges vaskos dokumentációt kértek ehhez, aminek összeállítása mintegy 10 ezer lejbe kerül – ezt nyilván a helyhatóságnak kellett volna fedezni.

Negatív esztétikai hatást kelt (Rohonyi D. Iván felvételei)

A korábbi restaurálást végző Kolozsi Tibor szobrászművész szerint a városházi szakosztály alkalmazottainak a restaurálást követő karbantartási útmutató alapján kellett volna eljárniuk, azaz a viaszozásra évente szükség lett volna. Amíg a restaurálás „garanciában volt”, addig ezt a munkát Kolozsi Tibor és csapata elvégezte, 2012 óta viszont, megítélése szerint – mint azt januárban nyilatkozta – „a várost nem érdekli a dolog”.

Lapunk januári megkeresésére Horváth Anna volt alpolgármester azt állította, 2012–2016 között semmilyen írásos szakértői megkeresés vagy figyelmeztetés nem érkezett a hivatalba a szobor karbantartására vonatkozóan.

Hétvégén elvégezhető a munkaKolozsi Tibor múlt hét péntekén közölte a Szabadsággal: a bukaresti „visszautasítást” követően most helyi szinten született döntés, és a területi műemlékvédelmi bizottság jóváhagyta a karbantartási munkálatok elvégzését. Megtudtuk: a munka beütemezésére a napokban kerül sor, s a karbantartást akár június folyamán, legkésőbb július közepéig el is végzik.

– Egy hétvége leforgása alatt a csapat el tudja végezni a munkát. A viaszozás körülbelül 2 ezer lejbe kerül – jegyezte meg a szakember.

A bronzszobrokon a viaszozás hiánya miatt előbb-utóbb kiüt az oxidációs folyamatok következtében a jelzett zöld réteg, amely ugyan nem veszélyezteti magát az alkotást, de negatív esztétikai hatást kelt. Ennek elkerülése érdekében kell a műemlékeket viaszolni.

Mint ismeretes, a Mátyás-szoborcsoportot 1902-ben avatták fel, s először 1941–42-ben restaurálták, amikor a bécsi döntés következtében Észak-Erdély Magyarország része lett. Ekkor a talapzatra az újrafaragott eredeti Mátyás-címer és az eredeti magyar nyelvű Mátyás király felirat is visszakerült. 1958-ban a talapzaton kisebb javításokat végeztek. Az évek során a szobor állapota folyamatosan romlott, a víz a talapzatba beszivárgott és a lovas szobor megdőlt. 2006 nyarán és 2007 áprilisában a szobor talapzatáról levált egy-egy darab, a romlást okozó átnedvesedés a ló alatti fémburkolat résein és a szétnyíló kőfugákon keresztül behatolt a szerkezetbe.

2006-ban a magyar és a román kormány arról döntött, hogy a szobrot közösen állítják helyre, és a 800 ezer euróra becsült költségeket fele-fele arányban viselik.

A szobor restaurálására vonatkozó szerződést 2009. július 22-én írták alá, a munkák befejezési határideje 2010. július 22. volt, a felújítási munkálatok azonban elhúzódtak, a Concefa nevű fővállalkozó és a munkálatokat irányító Kolozsi Tibor szobrászművész év végén adta át a munkát. A Mátyás-szoborcsoport felújításának engedélyezési terveit – előzetes kutatások és vizsgálatok alapján – Szabó Bálint műemlék-restaurátor és munkatársai végezték, a felújítást pedig Kolozsi Tibor szobrász-restaurátor vezette, aki a restaurálás munkafolyamatait magyarországi műemlékvédelmi szakemberekkel egyeztette. A restaurálás során a talapzatra, az 1902-ben rávésett eredeti Mátyás király felirat helyett, a Mathias Rex felirat került, az uralkodói címert nem restaurálták. A helyreállított szoborcsoport felavatásának ünnepségét 2011. április 2-án tartották meg.