„Ezúttal Kalotaszeg került a figyelmünk középpontjába, illetve ezelőtt 180 évvel született az a széles látókörű, művelt, hihetetlenül dinamikus Gyarmathy Zsigáné Hory Etelka, akit az utókor azóta is Kalotaszeg nagyasszonyának nevez. Az ő tiszteletére rendeztük ezt a kiállítást, és szülőfaluja, Magyargyerőmonostor képviseletében szép számú, gyönyörűen felöltözött csoportot láthatunk vendégül” – közölte Tötszegi Tekla, az Erdélyi Néprajzi Múzeum igazgató-helyettese.
Tudor Sălăgean múzeumigazgató is hangsúlyozta, hogy az Erdélyi Néprajzi Múzeum volt az első önkormányzati intézmény, amely a kezdetektől fogva csatlakozott a Kolozsvári Magyar Napokhoz.
„Gyarmathy Zsigáné nem csak összegyűjtötte és megőrizte számunkra a népi kultúrát, hanem szerte a világban megismertette azt a szépet, amit elődeink összeszedtek, kigondoltak. Büszkeséggel tölt el minket, hogy a Kolozsvári Magyar Napok alatt ennyire szépen, békésen, büszkén meg tudunk mutatkozni, építő jelleggel és szeretettel. Gyönyörűen be tudjuk mutatni azt az értéket, amelyet évezredek óta a Kárpát-medencében megvalósítottunk. Legyen továbbra is merszünk emelt fővel büszkén megmutatni, és aki teheti, viselje. A ruha gyönyörű, de voltaképpen az ember szép. Gyarmathy Zsigáné is ezt próbálta átadni, illetve megmutatni a világnak: a magyar lelket” – vélekedett Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács RMDSZ-es alelnöke.
Tötszegi Tekla közölte: a kiállítás-megnyitón viseletben megjelenő kalotaszegiek színes palettát vonultatnak fel, nem csupán mert a viselet az identitás lényege, hanem mert ez jelzi viselője korosztályát, státusát. Az Erdélyi Néprajzi Múzeum emeleti részében levő kiállítás darabjairól elmondta, hogy vannak olyan tárgyak, amelyek Gyarmathy Zsigáné idejében voltak használatosak.
Gorzó Boglárka népdalénekes előadása után Tötszegi Tekla ismertette Gyarmathy Zsigáné Hóry Etelka életútját. Megtudtuk: Hory Etelka 1843-ban született Magyargyerőmonostoron. Tizennyolc évesen már népdalt gyűjtött. Tizenkilenc évesen férjhez ment Gyarmathy Zsigmond földbirtokoshoz. Házuk biztos pont volt a művészek számára Bánffyhunyadon. Első írása 1874-ben jelent meg a Fővárosi Lapokban álnéven, de az első regényét már saját nevén jelentette meg. Hét regény, 121 elbeszélés, 70 más jellegű írás szerzője. Az ismertetés szerint 1885-ben egy országos kiállítás alkalmával megbízták egy kalotaszegi szoba berendezésével, amelynek során eredeti környezetből kölcsönzött tárgyak révén mutatta be a jellegzetes lakáskultúrát és viseletet. Hóry Etelkát 1896-ban a millenniumi kiállításon való részvétele során érdemrenddel tüntették ki.
„Az 1910-ben elhunyt Gyarmathy Zsigáné hagyatékából 1911-ben 159 tárgyat vásárolt meg az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME). Ezek 1950-ben kerültek az Erdélyi Néprajzi Múzeum gyűjteményébe. Az EME 1914-ben gyűjtést szervezett szoborállításra. Kolozsvári Szeszák Ferenc alkotása jelenleg a kolozsvári botanikus kertben található. Gyarmathy Zsigáné írásait, irodalmi alkotásait a Román Országos Levéltár Kolozs megyei fiókja, a Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár is őrzi. Nem véletlenül vált Kalotaszeg nagyasszonyává. Ő a közösség számára elkötelezett, művelt, lelkes asszony megtestesítője. Tulajdonképpen az erdélyi nagyasszonyok példája lebegett a szeme előtt, amikor ilyen szerepet vállalt. Úgy tekintette, hogy Kalotaszeg és a kalotaszegi emberek számára óriási felelősséget jelentenek, és támogatásuk az ő elsőrendű feladata” – összegzett Tötszegi Tekla.
