A Keresztény Magvető-sorozatban megjelent, Gaal György irodalmi munkássága 1968–2018 című kiadvány anyagát Horváth Csaba fiatal történész gyűjtötte össze, aki az eseményen elmondta: saját pályaválasztásában Gaal György helytörténeti írásai is jelentős szerepet játszottak. A könyv ötlete a 2017. év elején fogalmazódott meg benne, mivel addig nem volt olyan átfogó kiadvány, amely tételesen felsorolta volna, hogy melyik évben, mi jelent meg Gaal György tollából.
– Az adatgyűjtés három helyszínen zajlott: a központi egyetemi könyvtár periodika részlegén, a Minerva Művelődési Egyesület archívumában és a Helikon irodalmi folyóirat irattárában. Gaal György 151 könyvrecenziót írt, ezek közül ötvenhárom 1989 előtt jelent meg. Az adatgyűjtés nagyon jó iskola is volt egyben, hiszen az írásokat összegyűjtve, elolvasva világossá vált számomra, hogyan lehet közérthetően írni – vélekedett Horváth Csaba.
Tanárként mennyire volt „üdvös” egyházi lapba írni a kommunista rendszer alatt? – tette fel a kérdést Kovács Sándor teológiai oktató, egyben a Keresztény Magvető folyóirat főszerkesztője, aki tizenegy éve szerkeszti a folyóiratot, amelyben Gaal György 1978-ban közölt írást először.
– Vállaltam ezt a kockázatot. Erdő János unitárius püspökkel egy utcában laktunk. Én általában délután indultam a Brassai-líceumba az esti tagozatos diákoknak órát tartani, Erdő János pedig a püspökségre. Többször együtt tettük meg az utat, és beszélgettünk. Egy ilyen út alkalmával szólt Erdő János: szívesen leközli a tanulmányaimat, majd bevont a szerkesztőségi munkatársak körébe. Később, ha Erdő Jánosnak valami kérése volt irányomba, meghagyta a Brassai-líceum kapusánál, hogy valamelyik szünetben menjek fel hozzá a második emeleti helyiségbe. Komolysággal viszonyult mind a tudományhoz, mind a szerkesztéshez. Többször panaszkodott nekem, milyen sok időbe telik a folyóiratban megjelenő anyagok szerkesztése, ezért alig tud időt szánni a saját tudományos munkájára. Nehéz volt a szerkesztés akkortájt, hiszen a cikkeket a bukaresti cenzúrának is jóvá kellett hagynia. Az egyházi lapokban mégis lehetett történelmi vonatkozású írásokat is közölni – magyarázta Gaal György. Hozzáfűzte: az 1861-ben létrehozott Keresztény Magvető munkatársának lenni nagy megtiszteltetés, hiszen ez az egyik legrégebb megjelenő erdélyi magyar nyelvű folyóirat.
Amint a beszélgetésen kiderült, többször előfordult, hogy Gaal cikkeit kicenzúrázták a Magvetőből a bukaresti hatóságok, például a Dávid Ferenc Egylet történetét bemutató írást, vagy a Kelemen Lajos utolsó feljegyzéseiről szóló szövegét.
(Borítókép: A könyvbemutató résztvevői, balról jobbra: Horváth Csaba, Gaal György, és Kovács Sándor. Fotó: Horváth László)
