Az ezredforduló után robbanásszerű fejlődésnek indult Békás negyedben igencsak időszerű egy tekintélyes zöldövezet kialakítása, még mielőtt az ingatlanfejlesztéssel az erre alkalmas nagyobb kiterjedésű egybefüggő területek eltűnnének. A kiszemelt telek a jelenlegi ingatlancsoportoknak mintegy a határán helyezkedik el, ám a terület teljes urbanizációs folyamatának kiteljesedésével kialakuló majdani lakótelepen gyakorlatilag központi helyen áll majd. Egy mintegy 900 m hosszú és 40–45 m széles, enyhén lejtős területen közel 11 hektáron alakítanák ki az új parkot – a pályázóknak ez jelenti majd az egyik kihívást: olyan tervet készíteni, amely ellensúlyozza a park sávjellegét.
– A 10 hektáros park több mint 6500 lakost fog kiszolgálni egy látványosan fejlődő városrészben. Azt szeretnénk, hogy a majdani Békás park a város zöld hálózatának fontos csomópontját képezze úgy, hogy a Békás patakot is leleményesen integrálja. Az ötletbörze kiterjed a park széleskörű szerepének ellátását lehetővé tevő létesítmények kialakítására: sétányok, pihenőhelyek, játszótér, közvilágítás – mondta a városháza fejlesztési igazgatója, Ovidiu Cîmpean.
A Békás negyed elsősorban a Békás/Buna Ziua főút mentén terjeszkedett látványosan, a lakóhelyen kívül igen kevés teret hagyva a városi élethez tartozó más funkciók ellátásához, a köztereket és zöldövezeteket beleértve. Fontos fejlesztésnek számított e tekintetben 2020-ban az úthálózat korszerűsítése, bicikliúttal és járdákkal való kiegészítése, illetve az első zöldövezetsejtek kialakítására tett kísérletek.
A park egy tágasabb természeti mikrorégió része, amelyre óhatatlanul hatást gyakorol majd. Ez a kistérség kiterjed délen és délkeleten a Natura 2000 Kolozsvári Bükk–Malomárok övezetre és a Békás forrásvidékére, a Feleki fennsíkra, északkeleten ugyanakkor a Békás patak átszeli a Palocsay kertet és mielőtt a Kis-Szamosba ömlene, érinti a tervezési szakaszban levő Keleti park határát. A kiírási dokumentáció szerint a Békás patak rendkívüli lehetőséget jelent zöld folyosók kialakítása szempontjából, ugyanis a leendő park vízügyileg és ökológiailag is összekötné a Natura 2000 természetvédelmi területet a külváros és a Békás patak alsó folyásának zöld területeivel. A zöld-kék folyosók kialakítása előnyösen érintené a park és a térség biodiverzitásának megőrzését – áll a kiírásban.
A Békás patakot és annak mellékágát is magába foglaló park bejárata a Tordai útról, a Mihai Romanul, Macesului és Békás utcáról lenne – egy kis képzelőerővel az egész terület stílusosan egy éppen elugró békát formál.
A legnagyobb kihívást a változékony és viszonylag kis vízhozamú Békás patak integrációja jelenti, a pályázóktól leleményes ötleteket várnak a néhány évvel ezelőtt eszközölt vízszabályozási munkálatok során épített betonküszöbök esztétikus bevonására a park összképébe azok funkcionalitásának megőrzésével, és a patakba vezetett hevenyészett háztartási csatornák problémája is kihívást jelent. A parkot olyan közösségi térként kell elképzelniük a pályázóknak, ahol akár filmvetítéseket, kisebb koncerteket, találkozókat is lehet szervezni, a követelmények ugyanakkor egy 50–75 férőhelyes multifunkcionális helyiséget is előírnak. A kiírásban szereplő feladatok között a Békás patakon való átkelést biztosító stratégiák is szerepelnek, a növényvilág értékes példányainak megőrzésével, a patak déli partjának szabadidős tevékenységekre alkalmas hasznosításával.
Az ötletbörze megrendelője Kolozsvár Polgármesteri Hivatala, a versenyt a Romániai Építészek Rendje (OAR) szervezi a közbeszerzési szerződésekre vonatkozó jogszabályok szerint. Az egyszakaszos nyilvános ötletbörzén hazai ajánlattevők mellett európai uniós és az Európai Gazdasági Övezet államaihoz tartozó, illetve svájci pályázók vehetnek részt. A héttagú zsűrit építészek és tájépítészek alkotják. Az első díj a 2,375 millió lejre (ÁFA nélkül) becsült tervezési szerződés, a második díj 75 ezer, a harmadik 50 ezer lej. A pályamunkákat augusztus 22-ig várják, az elbírálást követően a zsűri augusztus 29-én sajtóértekezleten hirdet nyertest.
A 100 klímasemleges és intelligens város 2030-ig európai küldetésben Romániából Kolozsváron kívül Bukarest és Suceava, Magyarországról pedig Budapest, Pécs és Miskolc vesz részt, a legtöbb város (10) franciaországi, illetve német és olasz (9–9).
