Eladó az aranyműves háza a Minorita közben

Eladó az aranyműves háza a Minorita közben
Eladó az aranyműves, vagy más néven az Újhelyi-ház, amely a Minorita köz (Hermann Oberth) és Király (Ion I. C. Brătianu) utca sarkán áll.

Az egyik legépebben megmaradt barokk polgárházát, amely Kolozsvár egyedüli aranyműves jelvényes háza a stiridecluj.ro információi szerint a tulajdonos 2,1 millió euróért árulja. Korrekt ár – nyilatkozta az eladó a portálnak – ugyanis nem veszi figyelembe a műemléképület jellegét, ami vélhetően magasabb árkategóriába sorolná. A patinás, fatornácos házban kilenc lakrészt különítettek el, van egy hatalmas padlása és pincéje is. A tulajdonos szerint a polgármesteri hivatalnak kellene megvásárolnia az épületet, amely ideális múzeum számára. A portál hosszan idézi Heltai Gáspár legendáját, amely szerint ezen a helyen állt annak a kolozsvári bírónak a háza, akit Mátyás megleckéztetett.

Újhelyi Gábor ötvösmester a 17. század végén, a 18. század elején született, felesége Szőlősi Anna. Házasságra lépése után a fiatal Újhelyi pár évig még apja házában lakott, de miután megkapta örökségét, a felesége hozományával együtt elkezdte saját házát építtetni 1724-ben, közel addigi otthonukhoz.

Újvári Dorottya művészettörténésztől megtudtuk: az adatok arról tanúskodnak, hogy a kehelydíszes ház hamar felépülhetett, mert Újhelyi 1724 végén már új otthonában szerepel adózóként.

A kétszintes, udvaros és tornácos ház barokk stílusban épült, de a reneszánsz építészet hatásai még mindig láthatóak rajta. Az épület legérdekesebb elemének szemöldökpárkányos ablakkeretei számítanak. Miután az 1920-as években a vakolat alól előkerültek, sokan a kehely miatt református vonatkozást véltek felfedezni a házban. Újhelyi Gábor református volt ugyan és a ház egyik 19. századi lakója is, Méhes Sámuel hírlapszerkesztő és tanár, a kelyhek viszont az ötvösök mesterjelvényei és ezért tűnnek fel az épületen – magyarázta a szakember.

Az összképet rontja a temérdek huzal és a különféle falfirkák, meg a lepattogzott vakolat

Az épület ékessége az alsó részén levő három faragott ablakkeret. A déli oldalon is volt egy, azonban 1935-ben boltajtót vágtak a helyébe. Ez a nyílászáró virágos kerettel és díszes párkányzattal volt ellátva, valamint Újhelyi Gábor névbetűivel körbevett kehellyel.

Újvári Dorottya elmondta: a faragott ablakkeretek mestere nagy valószínűséggel Sipos Dávid lehetett, aki 1726-ban halt meg Kidében. Rettegi György erdélyi alispán emlékirataiban úgy emlegette, mint a legjobb kőfaragót Erdélyből. Több közeli város és falu templomának ő alkotta meg a szószékeit. A bonchidai kastélyba 1720 és 1722 között három ajtót is készített. Elképzelhető, hogy Bánffy György hívására érkezett a városba, mert az ő házát is megrongálta az az a tűzvész, amely épp az ő konyhájából terjedt el és amelyet - a krónikák szerint - német szakácsa okozott – magyarázta a művészettörténész.

Az Újhelyi-házat 1920-ban restaurálták először, amikor Teleki Géza gróf megvette a házat. Azóta már rengeteg tulajdonosa volt, akik nem sokat törődtek kinézetével. A ház belső udvaráról lépcső vezet fel a fatornácos emeletre. Az épület összképét nagyon rontja a temérdek huzal és a különféle falfirkák, meg a lepattogzott vakolat.

Újhelyi Gábor lakóháza jó példa a XVIII. századi módos, kolozsvári polgárházakra, amikből kevés vészelte át a lebontásokat vagy átépítéseket – tette hozzá a szakember.

A legenda szerint  Mátyás király paraszti ruhában látogatott Kolozsvárra, hogy saját szemével lássa, tapasztalja, hogyan megy népének sora. Amint megérkezett, egy poroszló beterelte a bíró házába fát vágni. Amikor Mátyás a fizetség iránt érdeklődött, a poroszló megverte, és a bíró pedig lehordta. Mátyás szó nélkül vágta a fát, de három hasábra ráírta a nevét krétával. Harmadnanap megint megjelent a városban, ezúttal királyi ruhában. Kérdésére, hogy sanyargatják-e a szegényeket Kolozsváron, a bíró természetesen nemmel válaszolt, de a király előkérette a feliratos hasábokat ezzel bizonyítva, hogy hazudik, és fejvesztésre ítélte.

A krónikák szerint az aranyműves háza helyében álló ház mellett még két másik épületről tartják, hogy annak a bírónak a háza, amelynek udvarán az álruhás király a fát hordta: az egyik a főtéri Rósás-ház (Főtér 20. szám) - nevét Báthory Kristóf erdélyi vajda udvari sebészorvosa után kapta -, illetve a Pataki-ház (Főtér 30. Szám) a Deák Ferenc utcában. (Az emeleti erkély feletti Bem-tábla emlékeztet arra, hogy a hadvezér 1848 karácsonyán itt szállt meg Teleki Domokos meghívására.)