Genealógiai adatbázishoz férhet hozzá a széles nagyközönség
A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Lakosság-kutató Központja közel 380 ezer, 1850–1914 között Erdélyben élt személy adatait digitalizálta egyházi anyakönyvi dokumentumok alapján. Luminiţa Dumănescu projekt-koordinátor szerint azért esett a választásuk az 1850–1914 közötti időszakra, mivel az 1850 előtti dokumentumok kisilabizálása még nagyobb nehézséget okozhatott volna, és egy érvényes romániai törvény szerint a száz évnél „fiatalabb” anyakönyvi adatok nem kutathatóak. A közel húsz kutató magyar, latin, német és cirill betűs szövegeket böngészett. Munkájukat megnehezítette, hogy ugyanazt a családnevet, vélhetőleg ugyanaz a pap, többféleképpen írta le az egyházi regiszterekben. Dumănescu kifejtette: elsődleges céljuk az volt, hogy létrehozzák az első romániai lakossági adatbázist, amely figyelembe veszi a nemzetközi szabványokat.
A kutatás során háromféle adatbázist hoztak létre: az első kettőhöz csak a témában tudományos kutatást végző szakemberek férhetnek hozzá, a harmadik, genealógiai adatbázishoz azonban a széles nagyközönség is, feltéve, ha az illető település adatait már feldolgozták. Például jelenleg még a kolozsvári adatok sem elérhetőek, ezekre jó pár hónapot kell még várnunk.
A projekt kezdetekor korszerű szkennelési berendezéseket vásároltak volna, ám mivel a megpályázott összeg ezt mégsem tette lehetővé, a kutatók lefényképezték az anyakönyveket. A 34 hónapos munka során több mint háromszázezer fénykép készült. A norvégiai Tromso Egyetemmel közösen megvalósított projekt értéke 650 ezer euró. Az adatok 50 táblázatban, 1585 oszlopban és 225 883 sorban találhatóak.
A BBTE jelen levő oktatói szerint ez a projekt is hozzájárult ahhoz, hogy felzárkózzunk a civilizált európai országokhoz, ahol a genealógia, a családfakutatás nagyon népszerű. A 34 hónapos kutatás másik konkrét eredménye öt doktori dolgozat és több mesteri dolgozat.
