A háromfordulós verseny a helyi szakaszát december-januárban, a megyeit február-márciusban, míg az országost jövő tavasszal szervezik az akkor érvényes járványügyi szabályok szerint. A fődíj ezúttal is egyhetes élménytábor, amelynek kapcsán a szervezők remélik, hogy jövő nyáron a megszokott körülmények között zajlik majd. Molnár-Galaczi Júlia, a Kolozsvári Református Kollégium angoltanára és a feladatok egyik kiötlője kiemelte: jelen körülmények között nagy szükség van a vetélkedőre.
– Hiánypótló ez a verseny a jelenlegi tanügyi rendszerben, mert teret ad annak, ami a tananyag összeállításakor és az iskolai keretek között nem élvez elsőbbséget. A gyakorlati feladatokkal szeretnénk ellensúlyozni a rengeteg elméleti oktatást. Próbáljuk úgy megfogalmazni azokat, hogy gondolkodásra, kutatásra ösztönözzék a diákokat – magyarázta Molnár-Galaczi Júlia. Hozzátette: az iskolában kevés idő jut a csoportmunkára nevelésre. A verseny során azonban mindenkinek szerepet kell vállalnia, mindenkinek jut teendő. – A feladatlapok két részből állnak. Egy irodalmi műből indulunk ki, ami olvasásra készteti a tanulókat, a műből kiragadott szöveghez kapcsoljuk a feladatokat. Az idei feladatok igazodnak a jelenlegi helyzethez, körülményekhez, megpróbáljuk aktualizálni a problémákat – részletezte az oktató, aki szerint virtuális térben is lehet csapatban dolgozni.
Székely-Varga Szilárd, a Kolozsvári Református Kollégium diákja, aki több éve részt vesz ezen a vetélkedőn, elmondta: a csapatmunka arra is jó alkalmat teremtett, hogy a csapat tagjai megismerjék egymást, de sokat tanult arról is, mit tehet azért, hogy a föld élhetőbb legyen.
Markó Bálint, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BTE) rektor-helyettese, biológus úgy vélte, az egyetemi oktatóknak is van mit tanulnia a versenyen. Megtanulhatják, hogyan viselkedik a mai tanuló, hogyan rezonál a mondanivalóikra. Elmondta: biológusként szimpatikusnak tartja az idei témát, hiszen a természetvédelemre összpontosít. – Az egzotikum, a trópus gyönyörű, de ugyanúgy oda kell figyelnünk az itthoni gólyára, a sziklagyepre és az árvalányhajra is – jegyezte meg Markó, aki szerint azt is tudatosítani kell a fiatalokban, hogy amiből ma sok van, holnap kevesebb lehet.
– Minden kommunikáció külön kihívás, megterhelés. A diákok számára az is kihívás lehet, hogy online térben milyen megoldásokat tudnak találni saját csapatukon belül a tudományos eredmények bemutatására. Értékeljük azt, ha a megszokottól eltérő platformot keresnek – mondta Kádár Magor BBTE Kommunikációs Karának oktatója, Megjegyezte: a digitális technikák, eszközök már a diákok mindennapjainak részét képezik. A Bölcs diákok vetélkedő nyerteseinek a habitusára jellemző a kíváncsiság, ami az egyetemi évek alatt is töretlen. Jó csapatot alkotnak olyan diákokkal, akik más versenyen vettek rész iskolásként – mutatott rá az egyetemi oktató.
– Geológiával nem találkoznak a líceumi diákok. Az a feladatom, hogy egy irodalmi szövegben geológiai vonatkozásokat találjak. Eddig mindig sikerült – mondta Silye Lóránd geológus, BBTE-oktató. – Ebben a virtualizálódó világban különösen fontos, hogy kimenjenek a diákok, megfogjanak egy sáskát, egy széndarabot. Tavaly videókat kellett készíteniük kőzetekről, és nagyon érdekesek lettek, meg is őriztem őket – mesélt a tavalyi versenyről a geológus.
