Kvízverseny, játék és licit a magyar nyelv napján
A magyar nyelv napját „Az ifjúság a jövő” címmel hirdették meg a szervezők, a résztvevők pedig az Apáczai- és a Báthory-líceum és a Református Kollégium diákjai sorából kerültek ki. Először kvízversenyre került sor, amelynek során a versenyzőknek, akik okostelefonjukkal jelentkeztek be és vettek részt a versenyen, tizenegy kérdésre kellett válaszolniuk. Megtudtuk: a gyulafehérvári nagygyűlésen elfogadott határozaton dátumként egyaránt szerepel 1918. november 18-a és december 1-je, mivel mind a régi, mind az új naptár szerinti időt ráírták. A határozat kérte a választójog megadását férfiaknak és nőknek – 21. éves koruktól, illetve a történelmi jelentőségű dokumentumra hatott az akkor Angliában zajló második ipari forradalom is. A gyulafehérvári nemzetgyűlés a szövetségeseknek megköszönte, hogy „kimentették a civilizációt a barbárságból”. A játékvezető, Széman Emese Rózsa, az EMKE kulturális referense is elismerte, hogy a válaszadásra alaposan fel kellett készülni.
Búvárszemüveget kértek Mózestől
Ezt követően többféle nyelvi játék vette kezdetét. A szabályokat Tamás Csilla EMKISZ-elnök ismertette: például egy alapszituációból kiindulva megszabták, hogy a négy résztvevő közül az első csak egy-, a második két-, a harmadik három-, a negyedik résztvevő pedig négyszavas mondattal válaszolhat a játékvezető által feltett kérdésekre. Például Mózestől, a zsidók képviselőit játszó diákok búvárszemüveget kértek, amivel átmehettek a Vörös-tengeren; a három birka elnevezésű csapat pedig a vegetáriánus életmód előnyeit ecsetelte a farkasfalka vezetőjének. Egy másik játék során a játékvezető kérdéseire is kérdésekkel lehetett válaszolni. Egy harmadik játék arra vonatkozott, hogy a résztvevőknek megadták: melyik az a két mondat, amelyet használhat. Egy új játék során meghallgathattuk, hogyan győzi meg a kukac az énekesmadarat, hogy vigye át őt a zöldtől a piros almafáig, vagy hogyan kért a nyúl tervrajzot a teknős házáról.
Világunk a nyelv címmel más iskolák is bekapcsolódtak (EMKE/EMKISZ felvételei)Déli egy órától kezdődött a nyelvi feladatokat tartalmazó anyanyelvi licit Széman Emese Rózsa vezetésével, amikor az eddigi résztvevőkhöz – három tizenkettedikes báthorys diáklányhoz és egy nyolcadikos apáczais fiúhoz csatlakozott a Református Kollégium négy kilencedikes diákja. A liciten összesen 25 kérdésre kellett válaszolni a három csapatba tömörült iskolásoknak. Először az alliteráló formában tolmácsolt mondatokról a versenyzőknek ki kellett találniuk, hogy melyik közmondásról volt szó. Majd értelmes sajtóhibákat olvasva jöttünk rá, hogy nem a férjeket, hanem a férgeket irtják, a régészek nem az ásításokat, hanem az ásatásokat folytatják, a szurkálók pedig… szurkolók. Ezt követően állatokkal kapcsolatos közmondásokat oldottak meg percek alatt a versenyzők. Majd ismert regénycímeket kellett kitalálni. Szerencsére a fiataloknak nem okozott gondot, hogy a „Két régi rozoga tölgy” voltaképpen Jókai Mór És mégis mozog a föld regényének címét jelenti. Viszont elég sok időbe telt, amíg az „Arám szörnyű álmok szívén” nyakatekert „címről” a fiatalok rájöttek a középkorúak által jól ismert Sütő-regény (Anyám könnyű álmot ígér) címére. A licitet végül az „A”-csapat nyerte meg.
Karácsonyi ajándékok készültek
E közben egy másik teremben készültek a karácsonyi üdvözlőlapok, ajándékdobozok, üvegdíszek. Majd a Vakok és Gyengén Látók Speciális Iskolája és a Donát negyedi Onisifor Ghibu Elméleti Líceum tanulóinak műsora következett Cseh Katalin magyartanár irányításával. Péntek János nyelvész, nyugalmazott egyetemi professzor a szórványban észlelhető nyelvi folyamatokról, Balázs Imre József költő, szerkesztő az írott és a beszélt nyelv viszonyáról, míg Széman Emese Rózsa A. Weress Margit (1894–1975) magyartanárról értekezett. A rendezvény záró mozzanataként bemutatták Balázs Imre József Kirándulás a felhőben című kötetét.
