Eredménytelen közvita az Egyetem utcai fák elköltöztetéséről
Az Egyetem/Universităţii utcai fák elköltöztetésével kapcsolatosan szervezett közvitát hétfő este a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal, miután a kolozsváriak megrökönyödéssel észlelték, hogy a Farkas, az Egyetem és a környező utcák felújítási munkálatai során több fát is eltávolítottak az Egyetem utcából.
– A Farkas/Kogălniceanu utca felújítása előtt 135 fa volt az utcában, a munkálatok befejezése után pedig ezek száma 193-ra nő. A felújítási projekt minden törvényes előírásnak eleget tesz. Nem igaz az, hogy a munkálatok során kivágnánk a Farkas/Kogălniceanu utcai fákat. Erről szó sem volt, ez félretájékoztatás. Az Egyetem utcából már eltávolított fákat a földgolyóval együtt szállították el a Közterület-fenntartó Vállalat (RADP) székhelyére, és ősszel majd máshova ültetik el őket – hangsúlyozta Emil Boc polgármester a hétfői közvita elején.
„Kerülgethetjük a fákat, ha helyükön maradnak”
Lesz nyeresége és vesztesége is a felújítási munkálatoknak – mutatott rá Macalik Arnold tervezőmérnök, a Farkas utca felújítását elnyerő tervezőiroda képviselője, aki szerint a tizenegy utcát felölelő munkálatok során radikálisan megváltozik az utcák jellege. – Olyan utcákban is ültetnek fákat, összesen 240-et, ahol addig nem voltak. A tervet szakemberekből álló zsűri véleményezte, amelyben helyet kapott tájépítész is, és ő is értékelte a tervet. Az ötletbörze előtt pedig a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal több előtanulmányt végeztetett, többek között tájépítészetit, amely során felmérték az érintett utcákban található fákat, és javaslatokat fogalmaztak meg. A keleti és nyugati fekvésű utcák napfényesebbek, míg az északi és déli fekvésű utcák árnyékosabbak. A Farkas/Kogălniceanu utcában százhúsz évvel ezelőtt emiatt ültettek hársfákat, az Egyetem utcában pedig akácfákat. Ez utóbbiakból már csak három maradt. Az akácfák helyett javaslom azok egyik „rokonát”, a lepényfa (Gleditschia triacanthos L.) ültetését, amelynek koronája kevésbé sűrű. Például Bécsben a belváros egyik gyalogosövezetében is ez van – magyarázta a tervezőmérnök.
Civilek élőlánccal próbálják meggátolni a százéves fák eltávolítását
Macalik szerint a piarista templom előtti hatalmas hársfa elhelyezkedése sem túl előnyös, mert miután a templomhoz vezető lépcsőket felújítják, az alig 80 centiméterre lesz a lépcsőtől. – A fák nagy méretű gyökerei miatt az utcakő hullámossá válik, ami nem jó. Nem beszélve arról, hogy ha felújítás során a járdát háromméteresre bővítjük, akkor ezek a fák éppen a járda közepén fognak állni, és a közétkeztetési egységek teraszain majd kerülgethetjük őket – magyarázta a tervezőmérnök.
Macaliktól megtudtuk: az Egyetem utcában valamikor 41 fa állt, ám az idők során 21-nek már nyoma veszett. Az építész fényképekkel is illusztrálta, hogy az egy-két évvel ezelőtt Kolozsváron elültetett lepényfák milyen jól beilleszkedtek a környezetbe. Adrian Cornea építész, projektmenedzser is hangsúlyozta: az Olaszországból hozott és a belvárosban elültetett facsemeték nagyon jól alkalmazkodtak.
Civilek: Boc a köveket szereti, nem a fákat
A Helyi Polgári Tanács (Consiliul Civic Local) képviseletében Ioan Pop arra figyelmeztetett: a városháza által az évek során elültetett fák jó része kiszáradt, például a Györgyfalvi negyedben közel kétszáz kiszáradt fáról van tudomása. – Felmerül a kérdés, hogy a városháza által felkért szakemberek, akik jónak találják a fák eltávolítását és máshova ültetését, mitől jobbak, mint az ellentábor szakemberei. Ön lebetonozta, illetve lekövezte a várost, miközben azt nyilatkozza, hogy szereti a fákat. Ön a köveket szereti, minden lehető városrészt lekövezett, és most a fákat is eltávolítja. Ez nagyon súlyos – fogalmazott Ioan Pop, aki azt is nehezményezte, hogy nem kérik ki a lakosság véleményét, miközben az ő adójukból is finanszírozzák ezeket a munkálatokat.
– Amikor 2014-ben a városi tanács elfogadta az általános városrendezési tervet (PUG), akkor ezzel kapcsolatban nem szerveztek közvitát. Azóta pedig a városháza több millió euró kártérítést fizetett az elveszített perek miatt. A demokrácia és a városvezetés folyamatos párbeszédet feltételez, de ön csak akkor hajlandó párbeszédet folytatni, ha ez önnek megfelel – méltatlankodott Ioan Pop.
Adriana Cristian USR-s városi tanácsos arra volt kíváncsi, hogy a zöldövezetek digitális jegyzékében szerepelnek-e ezek a fák. Arra kérte a polgármestert, hogy a szerdai tanácsülésen mutassa be az erre vonatkozó jelentést.
– Miért ne lehetne megőrizni a fákat ott, ahol vannak és a facsemeték vásárlására kiutalt pénzt másra költeni? Vagy ha már feltétlenül indokolt az elköltöztetésük, akkor tegyék meg, de maradhassanak ugyanabban az utcában – szólt hozzá Bogdan Sâmpetrean is a témához.
Köztéri fák hiánya és az elhalálozás
– Nemrég közzétett európai felmérés szerint Románia, illetve Kolozsvár 93 város közül az első helyen áll a fák hiánya miatt bekövetkezett elhalálozások tekintetében. A levegő tisztaságához és az emberek egészségének megőrzéséhez sokkal inkább hozzá tudnak járulni a százéves fák, semmint a facsemeték. Az Egyetem utcában nagy a forgalom, ezért szükség lenne a nagy koronájú fákra. A járdák, igaz, nem olyan szélesek, de a teraszok így is működnek – mutatott rá Mihai Goţiu újságíró, környezetvédelmi aktivista.
– A Szamos-parton nemrég ültetett tizenegy fa közül kilenc már ki is száradt. Ezeket a gyenge, védtelen fákat épphogy elültették, a gyökereik kisültek a beton alatt. Hiába ültetnek fákat néhány levélkével, ha utána nem törődnek többet velük. Nem vásártereket, bódékat, hanem köztereket akarunk sok zöldövezettel – mondta Maria Brudaşcă hozzászóló.
– Láttam, amint négy fát kisebb földlabdával teherautóra pakoltak, majd az autó eltűnt. Képeket is készítettem. Ilyenkor megfogalmazódik a kérdés: ki volt itt először? Hát a fák, és nem az épületek – mondta Andi Daisler.
– A polgármester azt állítja, hogy kikéri a lakosság véleményét. Már több közvitán is részt vettem, felszólaltam, a mondandómat feljegyezték valahova, de nem volt következménye – fogalmazott Flaviu Petran. – A környezetbarát városvezetés nem merül ki néhány elektromos busz vásárlásában. A természet szeretete nem azt jelenti, hogy a fákat egyik helyről a másikra költöztetjük – tette hozzá. Úgy vélte, a városvezetés nem gondol a klímaváltozásra. Az Egyetem utcai teraszokat illetően elmondta, nem érti a gondot, hiszen azok működését eddig sem gátolta semmi. – És egyébként is a Múzeum/Karolina téren egymást érik a közétkeztetési egységek, ha valaki ki akarna ülni a térre. A Sétatéren pedig ott az Untold, ami heteken keresztül megfosztja a kolozsváriakat attól, hogy ott pihenhessenek, miközben tönkreteszik a parkot. Ami ebben a városban van, az a klímavédelem álcázott semmibe vétele – mondta.
– Gyenge érv, hogy a fákat azért kell elköltöztetni, hogy a gyalogosok kényelmesen elférhessenek – vélekedett Marius Mornea is.
– Kolozsvár nagyon rosszul áll a köztéri fák számát illetően. 2005-től élek a városban, akkor sokkal több fa volt. Mostanra sok fának csak a hűlt helye látható. A projekteket inkább a meglévő fák figyelembe vételével kellene összeállítani, és nem a fák sorsát függővé tenni egy-egy befektetéstől – hangoztatta Călin Goina BBTE-oktató, szociológus.
Más hozzászólók a sétatéri és a román opera mögötti fákért aggódtak, no meg a parkok állapotáért.
A felújítások során több utcarészt is gyalogosövezetté nyilvánítanak, a Farkas utca Hermann Oberth és Gaál Gábor utca közötti szakaszát „városi kertté” alakítják. A felújítási projekt részét képező 11 utcában összesen 250 fát terveznek ültetni. Hét elektromos töltőállomást telepítenek rollereknek és motorbicikliknek, illetve négy töltőállomást elektromos buszoknak. Az Egyetem utcába visszahelyezik az 1957-ben elköltöztetett Mária-szobrot, és kis teret hoznak létre a gépkocsiparkoló helyére. Az uniós forrásból finanszírozott projekt értéke közel tízmillió euró (48,7 millió lej). A munkálatok határideje december.
(Borítókép Rohonyi D. Iván)
