A belvárosban elkezdett utcafelújításoknak köszönhetően a város 15. századi erődítésének ez immár a harmadik kaputornya, amelynek a kutatására lehetőség nyílik, emlékeztetett a szakember. Amint arról a korábbiakban a Szabadság is tájékoztatott, a régészek először az egykori Híd (Ferdinánd király) utcai, majd a Magyar utcai kaputoronyra találtak rá, bár az utóbbinak csak kisebb részletei kerültek elő. Amint képünkön is látható, a most feltárt kaputorony, amelyet a Csiszárok tornyának is neveztek, a Fogoly utcai déli várfalszakasz vonalában állt.
A most felszínre került alapozás-maradványokból kirajzolódik a 15. században épült kaputorony négyzetes alaprajza, belterülete 4.8x5.5 méter volt. Vannak nyomai annak is, hogy előtte egy kis, félköríves barbakán, védőmű állt; ezt valamikor az újkorban szétvágták egy pince kialakításakor – mondta el a művészettörténész.
Mint ismeretes, az Egyetem utca felújítása néhány hónapja kezdődött el, amelyhez a régészeti felügyeletet az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum biztosítja.
A Torda utcai kaputoronyról több adattal is szolgálnak a különböző, várostörténeti dokumentumok. Az azt hosszabb időn át fenntartó és védelmező céhről Csiszárok tornyának is nevezték, ugyanakkor, az összeírások még a tölcséreseket és a késcsinálókat is említik. Mindazonáltal, az alakjáról nem sokat tudunk, mivel a városmetszetek ezt az oldalt viszonylag sematikusan ábrázoljak, az építményt pedig még a Veress Ferenc-féle fotográfiák megjelenése előtt elbontották – magyarázta Lupescu Radu művészettörténész, a Sapientia EMTE docense.
A Kolozsvárt védő, 15. századi várfal déli szakaszán, a Bethlen-bástyával együtt ez volt a legerősebb, legjobban felszerelt kaputorony. A 18. század elején, a barokk, jezsuita kollégium építésekor befalazták, vélhetőleg azért, hogy a városlakók ne ezen a részen közlekedjenek, ne innen közelítsék meg a temető utcáját. A kolozsváriak azonban elégedetlenek voltak, elérték, hogy 1783-ban újra kibontsák, megnyissák a kaputornyot, részletezte Lupescu Radu.
Szabó T. Attila a Kolozsvár települése a XIX. század végéig című munkájában leírja, hogy1783-ban a városi tanács egy, a kormányszékhez intézett kérelmében panaszkodott, hogy a kapu „ismeretlen okból rég be volt falazva” és „a halottaknak mindennap a Monostor- vagy Középkapun kell kivitetniük nagy kerüléssel, a mi kivált sáros, havas időben nagy alkalmatlansággal jár“. Ezért, a Házsongárdban birtokos polgárokra és munkásokra nézve jó volna a kapu megnyitása – írta akkor tanács.
A céhek a várostornyok fenntartását nagyjából a 18. század elejéig látták el, hiszen ezek a feladatok egyre nagyobb terhet jelentettek számukra; nem meglepő, hogy folyamatos karbantartás híján a 18. század végére már ezeknek az építményeknek az állapota romlani kezdett. Másrészt, a 18. század végén már elkezdik feltölteni a védelmi rendszer részét képező sáncokat, a Petőfi utcában is egyre több területet beépítenek, magyarázta a művészettörténész. A Torda utcai kaputorony lebontását 1839-ben döntötte le a városi tanács, hogy aztán 1841-re végleg elbontsák.
Borítókép: Rohonyi D. Iván
