Ünnepelt Fehér megye magyarsága

Tűrben az ökumenikus istentiszteletet követően átadták a rendezvény vándorzászlóját

Ünnepelt Fehér megye magyarsága
Tűrben tartották az augusztus 20-ai, Szent István napi főrendezvényt Fehér megyében, Vajasdon a falunapok ismét az előző alkalmakon megszokott gazdag programkínálatot nyújtották, Nagyenyed környékének egyik legszebb nyári rendezvényére pedig Miriszlón került sor, ahol vasárnap tartottak kulturális napot. Mindhárom rendezvény bebizonyította létjogosultságát és közösségépítő szerepét a szórványban, a szervezők joggal bizakodóak és készülnek a következő programokra.

Szent István ünnepe Tűrben

Augusztus 20-át a főszervezők, a Fehér megyei RMDSZ és a Dr. Szász Pál Egyesület, mindig a környék egyik szórványmagyar településén szokták megtartani. Idén a választás a Balázsfalva melletti Tűrre esett, ahova két évvel ezelőtt már ellátogattunk a magyar napokra, és lapunkban be is számoltunk az itteni magyarság helyzetéről.

Ezúttal is ugyanaz a takaros, patyolattiszta falu fogadott bennünket, szép római-katolikus templomával és a mellette levő magyar házával, valamint gazdag néprajzi gyűjteményét rejtegető kis múzeumával. A házigazdák is ugyanolyan végtelen szeretettel fogadtak, és a néhány öntudatosabb magyar szervező ezúttal is elpanaszolta: sajnos, amióta megszűnt a helyi magyar tagozat, feltartóztathatatlannak tűnik a beolvadás. A családokban többnyire románul beszélnek a gyerekekkel, a templom jelenti az egyetlen kapaszkodót az anyanyelv számára. Viszont nyíltan vállalják magyarságukat és római-katolikus hitüket, ez pedig némi fénysugárt jelent a reménytelennek tűnő helyzetben. A helyszínre érkező számtalan vendég pedig pozitív példát mutatott a tűrieknek: jó érzés magyarnak lenni és ahhoz a magyar közösséghez tartozni, amelyik nem feledkezik meg távolabbi tagjairól, hanem kitartásra bátorítja őket.

Az ökumenikus istentiszteleten Buciuman Gyuszi atya tűri plébános és Horhát Miklós lőrincrévei református lelkipásztor szolgáltak, majd Szőcs Noémi kollégiumi diáklány Kárpáti Tibor: Gyöngyöt az Embernek című versét szavalta el. A szokásnak híven, megtörtént a rendezvény vándorzászlójának átadása, amelyet a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium képviselete vett át.

Az ünnepi istentiszteletet rövid kulturális műsor követett a magyar ház udvarán, Szent István-témájú dalokkal felléptek a nagyenyedi nyári iskolában résztvevő gyerekek, valamint a magyarpéterfalvi Hanga Hagyományőrző Néptánccsoport. A hagyománynak megfelelően, kiállításra került Holányi Julianna Fehér megyei mélyszórvány templomokat ábrázoló tusrajz–gyűjteménye, amely idén a tűri római-katolikus templom grafikájával bővült, és amely ezentúl a helyi egyházközség tulajdonát képezi.

Az ünnepség, amelyet megtisztelt jelenlétével Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa részéről Kőrösi Viktor Dávid konzul és Ladányi Árpád Csaba, a Fehér megyei RMDSZ elnöke, szeretetvendégséggel ért véget.

Vajasdon volt az egyik leghangulatosabb falunap

Mire már lassan hozzászoktunk ahhoz, hogy a régi rendezvények idén „kisebb kiadásban”, kevesebb résztvevővel valósulnak meg, az augusztus 21-22. között megrendezett 5. Vajasdi falunapok kellemes meglepetést okoztak, hiszen a program tartalmazta az évekkel ezelőtti gazdag kínálatot.

A szombati nap rövid áhitattal kezdődött, majd az előző falunap forgatókönyvéhez hasonlóan, az Ars Longa Kamarazenekar előadása (Rónai Éva hegedű, Rónai István orgona, Cseterki Ferenc ének) és a lippai Czernák Ferenc hazafias szavalatai következtek. A templomból a falunapi díszes menet hangos muzsikaszóval a rusztikusan feldíszített focipályára vonult, ahol jópofa szalmabála-figurák és szalmabálavár, kézműves sátrak és mongol jurta díszelegtek, és itt volt felállítva a színpad is. A házigazda Vajasdi Margaréta Néptánccsoportot követően, a Magyarpéterfalvi Hanga, a Felvinci Létom, a  Magyarlapádi Hagyományőrző Néptánccsoport és négy román együttes valamint egy népdalénekes léptek fel. A néptáncprodukciók nagyjából vasárnap megismétlődtek, és színpadra léptek a vajasdi gyerekek az erre az alkalomra előkészített programjukkal, amelyet Magyari Enikő óvónő és Boros Anna Imola tanítónő tanítottak be nekik.

Vajasdon felvonult a falunapi díszes menet

Mindkét nap volt íjászkodás és kézműveskedés, ahol a gyöngyfűzés és arcfestés mellett rekordszámú tányér került megfestésre. A meghírdetett Parasztolimpia a nagy hőség miatt az előző évekhez képest kevesebb versenyzőt vonzott, viszont a fiatal házasok utólag spontán focimeccset szerveztek. A gyerekeket kevésbé riasztotta el a kánikula, boldogan vették birtokba a helyszínen felállított felfújható csúzdát. A szombat délután fénypontja Marosán Csaba kolozsvári színművész előadása volt, amelyet nagy érdeklődés és vastaps kísért. A programból természetesen nem hiányzott a bográcsozás, maradéka sem volt a főszakács, Boros Ferenc finom készítményeinek.

Az ünnepi istentiszteletre vasárnap délelőtt került sor, amelyet Téglás Tibor Miklós tövisi beszolgáló lelkipásztor celebrált, ezután a focipályán folytatódtak az események. Egyik fő attrakció a nagyenyedi származású Járai Lóránd lelkipásztor gyerekfoglalkozásai voltak, aki olyan élménypedagógiai játékokat valósított meg, amelyekbe a felnőttek is szívesen bekapcsolódtak.

Az 5. Vajasdi falunapok másik kellemes meglepetése a dupla koncertestek voltak. Szombaton a népszerű magyarlapádi HóHányók teremtett forró hangulatot, ezután a marosvásárhelyi Tűzvarázs Együttes következett  régizenét és népdalfeldolgozásokat tartalmazó, egyéni hangzásvilágú produkciójával,  vasárnap pedig a kiválóan muzsikáló Glaudius Zenekar és a jórészt helybeli  tagokból nemrég megalakult Fekete Varjak koncerteztek.

Kilencedszer szerveztek kulturális napot Miriszlón

2021. augusztus 22-én került sor Nagyenyed környékének egyik legszebb nyári rendezvényére, amely idén csak egynapos lett ugyan, de a megszokott magas színvonal és jó hangulat tekintetében semmivel sem maradt alul az előzőekhez képest.

Miriszlón idén csak egynapos, de az előző évekhez hasonlóan jó színvonalú kulturális napot szerveztek

A kulturális nap ünnepi istentisztelettel kezdődött, igét hirdetett Gábor Ferenc marosdécsei lelkipásztor, ezt követően a nagysármási Psalmus Hungaricus Vegyeskórus lépett fel, három miriszlói lány alkalomhoz illő verseket szavalt, majd a jubileumukat ünneplőket köszöntötték, három ezüstlakodalmas házaspárt.

Mivel az idén kevesebb külföldi csoport érkezett Miriszlóra a kolozsvári Szent István-napi néptánctalálkozóról, az egyik fő látványosság, a néptánccsoportok díszfelvonulása elmaradt, viszont így több idő maradt a Bahorka Társulat Pletykázó asszonyok című folkszínházára, amely felejthetetlen élményt jelentett a gyerekeknek. Nagy volt az érdeklődés a kézműves tevékenységeken is, ahol Szabó Csilla főszervezőnek három óvónőtársa is besegített: Szabó Enikő Kövendről, Székely Beatrix Kolozsvárról és Varga Melinda Torockószentgyörgyről.

Idén a házigazda Miriszló Gyöngye Néptánccsoport négy csoportot látott vendégül: rendezvény partnerként a kolozsvári Szarkaláb Néptáncegyüttest, továbbá a Napkelte Anatoli görög táncegyüttest és a Csicsörke Néptáncegyüttest Magyarországról, továbbá szintén az anyaországi, román kulturális örökséget ápoló Nyisztor György Hagyományőrző Néptáncegyüttest, Erdélyt pedig a csíkkozmási Bojzás Néptáncegyüttes képviselte. A produkciók értékét emelte, hogy a tánccsoportok mindvégig élő népzenére ropták a táncot. A Szarkaláb kísérőzenekara, a Rezeda biztosította a jó hangulatot az esti táncházban is.

Szabó Csilla Erzsébet főszervező elégedett volt, örvendett, hogy a járvány miatt nem bomlott fel a csapat, nem tört kerékbe a néptáncoktatás, és a kulturális napot ismét a nagyközönség előtt szervezhették meg, hiszen a tavaly zárt kapukkal, szűk körben tudtak csak ünnepelni. Alig várják már a következő fellépésüket, amelyre augusztus 28-án Torockón, a Duna-napon kerül sor. Kiértékelőjéből azt is megtudtuk, hogy ezentúl a Miriszló Gyöngyének lehetősége adódik tovább fejleszteni tánctudását és több táncházat szervezhetnek, hiszen támogatást nyertek erre a célra a Csoóri Sándor Alaptól.

Mindhárom fenti rendezvény bebizonyította létjogosultságát és közösségépítő szerepét a szórványban, ezek szellemiségét talán Gábor Ferenc marosdécsei lelkipásztor prédikációjából vett idézet tükrözi vissza a legkifejezőbben:  „Sámuel, Izráel főpapja, prófétája közbenjár népének megmentéséért, megmaradásáért. Három dolgot tesz: imádkozik (az Úrhoz esedezik, miközben a nép a filiszteusokkal harcol), cselekszik (az Isten segítségével történt győzelem megörökítésére emlékkövet állít) és végül hitvallást tesz, ezt mondja: Mindeddig megsegített minket az Úr!. Magyar népünkért végzett szolgálatunkban példaértékű Izráel lelki vezetőjének tette. Mindenekelőtt imáinkban hordozzuk, de cselekedeteink által is elő kell mozdítanunk nemzetünk, keresztyénségünk sorsát. Az épített, szellemi és kulturális örökségünk értékmentése, fontos mérföldkő a mindennapi élet forgatagában. Valljuk ma is: Mindeddig megsegített minket az Úr!"