Uniós pénzből restaurálják az ótordai református templomot

Visszahelyezik eredeti helyére a szószéket

Uniós pénzből restaurálják az ótordai református templomot
Szeptember első felében kezdődött a hétszáz éves ótordai református templom felújítása. A munkálatok két éven át zajlanak, az istentiszteleteket addig a gyülekezeti teremben tartják. Nagy Albert ótordai református lelkipásztor elmondta: a feltehetőleg 1380–1400 körül épült templomot százévente restaurálták, a legutolsó ilyen jellegű munkálatokat pedig 1904–1906 között végezték. A mostani helyrehozatali munkálatok ötlete már több éve felmerült. A templom felújítására vonatkozó pályázatot 2016-ban nyújtották be, 2017 tavaszán értesítették az egyházat, hogy a pályázat elnyerte a szükséges támogatást. Maksay Ádám építész, a tervek készítője elmondta: a nagyméretű templom felújítása szakaszosan történik. Mivel összetett munkáról van szó, több szakági tervező és kivitelező működik közre. A munkálatok összértéke 1,8 millió euró, ebből az egyházközség már előteremtette a kétszázalékos önrészt.

 

– Az ótordai egyházközség és a templom történetét tanulmányozva megtudhatjuk, hogy a feltételezhetőleg a 14. század végén felépített templomot, Torda legrégebbi templomát százévenként újították fel. Elképzelhető, hogy a templom a 14–15. században a pálos rendhez tartozott. Weisz Attila művészettörténész ágostonos templomként azonosította. A templom keleti oldala a Basta-csapat 1600 körüli támadása folytán leomlott, azóta a templomnak nincs szentélye, de a hajórész megmaradt. A templom az 1630-as évektől válik az ótordai reformátusok templomává. A 18. század elején a Rákóczi-felkelés után dán zsoldosok pusztítják el a templomot és a közelben álló kastélyt, ám a hívek újraépítik. A 19. század elején a gyülekezet neobarokk stílusban átépíti, amikor sok minden eltűnik a régi templomból, a belmagasságát pedig 18 méterről 12 méterre csökkentik. Az 1804–1806 között megejtett restaurálás során az északi kaput, azaz a fejedelmi bejáratot befalazták, a szószéket átköltöztették az északi oldalra, a keleti és a nyugati oldalon dupla karzatot építettek. A következő felújítás 1904–1906 közöttire tehető, ekkor épül meg a 62 méter magas torony, és vélhetőleg akkor rakták le a mozaikpadlót, ami utólag rossz döntésnek bizonyult. Az 1970-es években is végeztek javításokat. Az akkor használt cementes vakolat sem bizonyult jó megoldásnak – ismertette a templom és az évszázadok során megejtett restaurálási munkálatok történetét Nagy Albert ótordai református lelkipásztor.
Nagy Alberttől megtudtuk: amikor Kelemen Hunor volt  a művelődési miniszter, írásos ígéretet kaptak  arra vonatkozólag, hogy a szaktárca támogatni fogja a soron következő restaurálást, ám a miniszterváltás után ez az ígéret nem valósult meg.
– 2015-ben is benyújtottunk egy pályázatot, ám az nem volt sikeres. 2016-ban újabb pályázatot nyújtottunk be, amelyet aztán 2017 tavaszán elfogadtak, azaz akkor értesítettek minket arról, hogy a pályázatunk támogatást nyert. A munkálatok összértéke 1,8 millió euró. Sajnos, a padok és az orgona restaurálását nem lehetett beiktatni a pályázatba. A tervek szerint a munkálatok 2020 nyarán befejeződnek – összegzett Nagy Albert. Megtudtuk továbbá: az ótordai egyházközségnek 360 választásra jogosult tagja van, a lélekszám pedig 600 körüli.

A restaurálás során megnyitják a fejedelmi bejáratot

–  Az ótordai református templom restaurálása során a legfontosabb megoldandó probléma az északi kapu újranyitása és a szószék elköltöztetése, a barokk téglaboltozat megerősítése és a biológiailag károsodott faelemek kicserélése a tetőszerkezetben.  Mivel a templom nagyméretű, a munkálatokat szakaszokban végzik el. Maga a templom kivitelezése három szakaszra van osztva. A negyedik és egyben utolsó szakasz a torony restaurálására vonatkozik. A tetőszerkezet biológiailag károsodott elemei cseréjének, illetve a boltozatmegerősítéseknek egyidejűleg kell történniük. A templom felújítását több szakági tervező és kivitelező követi, illetve végzi a kivitelezést. Lesznek csapatok, akik a szerkezeti megerősítést végzik, ezek ácsok és kőművesek. Lesznek villanyszerelők és fűtésszerelő csapatok egyaránt. Ezenkívül kő- és falkép-restaurátorok tevékenykednek. A templomi munkálatokkal párhuzamosan elvégzik az 1812-es barokk orgona felújítását is – közölte lapunkkal Maksay Ádám építész, a munkálatok tervezője.
– Régi álmom a fejedelmi bejárat megnyitása. A felújítás után az eddigi három bejárat helyett most már négy bejárat lesz. Értesüléseim szerint a restaurálás a templom középkori stílusát erősíti meg. A mozaikpadló helyett kőlapokat helyeznek el. A Tordai Történeti Múzeum munkatársai felügyelik a munkálatokat. A padok kevesebb helyet foglalnak majd el, és padlófűtést is beszerelnek. Az 1970-es évekbeli csillárt leveszik, és a belső oszlopfőkről szűrt fényes világítással helyettesítik. Az 1906-ban Budapesten Müller György műhelyében készült óra digitális szerkezetet kap, a régi óraszerkezetet pedig a toronyban kialakítandó múzeumban helyezzük el. Sajnos, a templom északi felén álló fákat ki kell vágnunk – ismertette a részleteket Nagy Albert lelkipásztor.