Újratervezés előtt?

Újratervezés előtt?
Levegő után kapkodott a legtöbb gazdasági elemző, miután a statisztikai intézet közölte, hogy tavaly 5,6 százalékkal nőtt a hazai gazdaság. Önmagában ez szép eredmény lenne, hiszen máskor mit nem adnánk egy ilyen növekedéséért, csakhogy most 7 százalékra számítottak, sőt egyesek 7 százalék fölötti GDP-bővülést valószínűsítettek. A tavalyi első három negyedévben a dolgok jól mentek, úgy tűnt, hogy megalapozott a 7 százalékos prognózis, de az utolsó negyedévben kisiklott valami. Egyesek szerint az ötödik járványhullám miatt már szeptemberben visszavezetett korlátozások okozták a vártnál szerényebb gyorsulást, de egyre több elemző arra gyanakszik, hogy már a tavaly emelkedni kezdett infláció is kihatással volt a bruttó hazai termék (GDP) alakulására.

Márpedig ha az infláció visszafogta a fogyasztást és kedvezőtlen spirált indított el a reálgazdaságban, hiszen a megnövekedett energiaárak miatt egyre több cég tervez elbocsátásokat, beruházásokat halaszt el, akkor ez megint egy olyan tényező, amely visszafogja a gazdaság növekedését. Elemzők ezért gyorsan korrigálták az idei várakozásukat, hiszen az idei évet is meghatározza az elszabadult infláció. A jegybank az év második negyedévétől két számjegyű inflációt vár, és prognózisa szerint eléri a 11,2 százalékot, majd a harmadik negyedév végére mérséklődik 10,2 százalékra. Az év végére 9,6 százalékra számít a BNR, amire hosszú ideje nem volt példa. Nem jelent hazánk kivételt, hiszen ez világjelenség, amit főként a magas energiaárak okoznak, de attól még minden országnak meg kell küzdenie a maga eszközeivel és lehetőségeivel a magas fogyasztói árindexszel.

Az sem kizárt, hogy az őszi, teljesen értelmetlen belpolitikai válság is hozzájárult a gazdaság lassulásához, hiszen állami beruházások álltak le vagy tolódtak el. A fejlesztések visszafogását alátámasztja, hogy tavaly a kormánynak sikerült 6,72 százalékon tartania az államháztartási hiányt a korábban tervezett 7,13-hoz képest. Ennek azonban az volt az ára, hogy elmaradtak betervezett gazdaságösztönző állami beruházások, amelyek létfontosságúak az ilyen válsághelyzetekben. Ősszel közegészségügyi, illetve gazdasági válság és politikai krízis tevődött egymásra, ami rendszerint kihat a versenyszférára, hiszen a kormánykoalíció-csere miatt megbénultak az állami intézmények, a közbeszerzések, a különböző engedélyek kibocsátása. Íme, beigazolódik, hogy aki lekicsinylően vélekedik a politikai válságokról, az nem tudja, miről beszél. Ezért is tudatosítania kellene a politikumnak, hogy nagyobb felelősségre lenne szükség részéről, és ideje lenne már a közvetlen politikai haszon- és hatalomszerzésen túl is látni, bár erre kicsi az esély, hiszen most is a kormánykoalíció két nagy pártja között feszült a viszony. A PNL és a PSD minden héten újból támadja egymást, és alapvető gazdaság- és adópolitikai kérdésekben nem tudnak megállapodni.

Nem csak az elemzők, hanem a kormány gazdasági előrejelzési bizottsága is lefele módosította az idei várakozását, és a korábban közölt 4,6 százalékos gazdasági növekedés helyett 4,3 százalékra számít. A trend tehát minden vonalon lefele mutat, ami csak a kezdet lehet, ha végül egy esetleges orosz-ukrán fegyveres konfliktus is terhelni fogja a viszonyokat. A hét elején úgy tűnt, hogy a keleti fronton csendesedik a feszültség, de most valójában ugyanolyan közel állunk egy esetleges háború kirobbanásához, mint a múlt héten. A háborúnak mindenképpen erőteljes hatása lesz a gazdaságra, ezért nem kizárt, hogy az elemzőknek újabb prognózisokba kell bocsátkozniuk.

A romló gazdasági helyzet miatt előfordulhat, hogy a költségvetést gyorsabban kell konszolidálni, mint ahogy azt eddig tervezték, ami felveti az adóemelések lehetőségét, a kiadások visszafogását, és ez szintén negatívan hat a gazdaságra. Egyelőre senki nem látja a megoldást arra, hogy az inflációspirálból hogyan lehet kilábalni, mindenki csak azt reméli, hogy az energia, főleg a gáz előbb-utóbb olcsóbb lesz, mert akkor ismét lehet reménykedni az olcsóbb villamosenergiában, üzemanyagban és alacsonyabb inflációban. Egyelőre a helyzet annyira szokatlan, hogy egyes bankok például megszüntették az euró betéteket, mert a kamat olyan alacsony, hogy aki leköti a pénzét a bankban, nem fog kapni semmit, sőt ráfizetésnek bizonyul a kezelési költségekkel együtt.

Az infláció jelentősen csökkenti a lakosság vásárlóerejét, a reálbérek most már egy pár hónapja folyamatosan alacsonyabbak, mint egy évvel korábban a magas infláció miatt. Vélhetően a fogyasztói árindex visszafogja a fogyasztást, amely tavaly még ugyan 10 százalékkal nőtt, de az idén nagy valószínűség szerint csökkenni fog. Az előző évek tapasztalatából láttuk, hogy a hazai gazdaság akkor tudott igazán növekedni, amikor a fogyasztás is gyors ütemben élénkült. Ha az idén ezt a hajtóerőt nélkülöznie kell a gazdaságnak, akkor nehéz lesz pótolni, hiszen a mezőgazdaság kibocsátása általában lutri és időjárásfüggő, az építőipar már az idén is 0,6 százalékkal csökkent. Ha a kormány megint szűkösen méri a beruházásokat, akkor nem lehet pótolni a belföldi fogyasztás kiesését, az ipar tevékenységét pedig szintén negatívan befolyásolja a járműiparban tapasztalható elektromos félvezetők globális hiánya. Egyelőre távol állunk a 2008-as gazdasági válságtól, de nem kizárt, hogy erőteljes költségvetési korrekció küszöbén vagyunk, ami sok üzleti tervet fog megváltoztatni és közvetlen kihatással lesz az életszínvonalra.