Túlélni a romániai utakat – nem mindig a vétkes az áldozat

Koporsó 50 ezer eurós sportautóból

„Viaţa bate filmul” – tartja a frappáns román mondás, amit talán úgy lehetne magyarra fordítani: az élet néha olyan forgatókönyveket ír, amelyek megszégyenítik a filmrendezők fikcióit is. Nem túlzás azt állítani, hogy ez ráillik a múlt hétfőn történt balesetre is, hiszen a román sajtó kiderítette: a hófehér Mercedes sportautót – amelynek ára 50 ezer euró körüli – a most 20 éves áldozat 18. születésnapjára kapta ajándéka üzletember édesapjától. A Suceava megyei tehetős szülők egyetlen, modellarcú és -alkatú lánya Kolozsvárra jött egyetemre, itt találkozhatott a nála egy évvel fiatalabb sráccal, a jóképű, izmos, tetovált karú fiúval – végzetével. Azt, hogy vasárnap éjjel merre jártak, s pontosan mik voltak az előzmények, nem tudni, csak annyit, hogy abban a végzetes pillanatban a fiú vezette az autót – és nem lassan. Egyes források szerint egy előzés közben csúszott meg a gépkocsi – mivel az úttest szélén latyakos volt az út –, s 220 km/órával csapódott az oszlopnak. Hogy tényleg volt-e ekkora sebessége, azt majd a nyomozás során fogják megállapítani a szakértők, ám az tény: az autó motorja, csakúgy mint a sofőr, messzire kirepült az autóból, amely szinte felismerhetetlenné vált az ütközés következtében. A roncsok közé szorult lány a helyszínen szörnyethalt; a fiút kritikus állapotban szállították a sürgősségre, s szinte rögtön tolták is be a műtőbe, ahol egyes sajtóértesülések szerint amputálták az egyik lábát. Barátai másnap mindenkit arra buzdítottak a közösségi hálókon, hogy aki tud, adjon neki vért, mert állapota kritikus (az erre érkező hozzászólásokat jobb nem idézni, hiszen nemigen tűrik a nyomdafestéket).

Ennyi maradt a Mercedesből – esélye sem volt a 20 éves lánynak (Forrás: INFOTRAFIC24)

A „forgatókönyv” egyik érdekessége, hogy a sürgősségen (UPU) vett biológiai minták arra utaltak, hogy a fiú a baleset pillanatában pszichoaktív szerek hatása alatt volt, magyarán: kábítószerezett a baleset előtt. Ezt később a Törvényszéki Orvostani Intézet (IML) megcáfolta, az ügyben így belső ankétot indított az UPU vezetősége, amely pénteken sajtótájékoztatón magyarázta el (lásd szombati lapszámunkban), hogy mi is történhetett.

Persze, a közösségi oldalakon ez még inkább felkavarta az indulatokat, ezzel azonban most ne foglalkozzunk, hanem inkább maradjunk annyiban: a baleset mintapéldája annak, amit a statisztikák és a biztosítótársaságok díjszabásai mutatnak, nevezetesen, hogy a fiatal sofőrök okozzák a legtöbb balesetet. Arról, hogy ebben a sofőriskolák oktatóinak felületessége, a puszta felelőtlenség és a korból adódó féktelenség, netán pusztán a vezetési tapasztalat hiánya játszik szerepet, megint csak sokat lehetne vitatkozni. A tény: a Közúti Biztonsági Közlöny. 2017-es éves jelentés (Buletinul Siguranţei Rutiere. Raport anual 2017) című, több mint 100 oldalas dokumentum szerint a balesetet okozó sofőrök 46%-a 18 és 34 év közötti, más megközelítésben: a balesetező gépkocsivezetők 35,5%-ának kevesebb mint 5 éves, további 15%-ának kevesebb mint egy éve volt hajtási jogosítványa. Ijesztő az az adat, miszerint minden 20., balesetet okozó sofőr jogosítvány nélkül vezetett.

Negatív rekord: nálunk halnak meg a legtöbben

A fentebb említett tanulmány szerint európai szinten 2017-ben mintegy 25 ezren vesztették életüket közúti balesetekben, ez 1,6%-os csökkenés az előző évhez képest, és további jó hír, hogy negyedik éve folyamatosan csökken az elhalálozottak száma, sőt, 2010–2017 viszonyában a csökkenő tendencia igen látványos, 20%-os. Országokra lebontva, Románia a balesetek számának tekintetében a hatodik ország; de ha azt vesszük figyelembe, hogy 1 millió lakosra 99, közúti balesetből adódó haláleset jutott, akkor sajnos toronymagasan vezetünk, miközben az EU-s átlag 50 haláleset egymillió személyre.

Balesetekben megsérült/elhunyt gépkocsivezetők életkor szerint

Mégis, egy 2017-ben végzett átfogó felmérés szerint – amelyet a tanulmány idéz – 5 romániai lakosból 3 mondta azt, hogy biztonságban vagy nagyon biztonságban érzi magát a közutakon; a legfőbb, leggyakoribb gond ugyanakkor az – a válaszadók szerint –, hogy Romániában a forgalom résztvevői nem tartják be a közlekedési szabályokat. Ezt egyébként maguk a válaszadók is tanúsítják: bár használata kötelező, a biztonsági övet a Közbiztonsági Ankét 2017 során megkérdezettek 15%-a csak ritkán vagy egyáltalán nem köti be városon, 9%-uk még településen kívül vagy autópályán sem. 2800-an (0,1%) „vallották be”, hogy gyakran vezetnek alkohol fogyasztása után, de a megkérdezettek további 2,7%-a (75 ezer személy!) mondta azt, hogy ritkán ugyan, de szintén vezetett az elmúlt 12 hónapban ittasan.

A 2013–2017 közötti időszakban egyébként a közúti balesetek vonatkozásában nem sok változott, nagyon enyhe növekedés észlelhető: a súlyos balesetek száma 5 év alatt 1%-kal, az elhunyt személyek száma 5%-kal nőtt. Érdekes, hogy miközben a városi környezetben a balesetek száma és súlyossága csökken, addig vidéken a tendencia épp fordított, ugyanakkor a halálesetek számának tekintetében még mindig az országutakon bekövetkezett balesetek a legveszélyesebbek: az elhunytak 53%-a ilyen helyzetben vesztette életét.

2017-ben szám szerint 31 ezer baleset történt, ebből 8646 volt súlyos; utóbbiakban 8181 személy sérült meg súlyosan, 3606 könnyebben és 1951-en vesztették életüket.

Hét és fél millió jogosítvány

Romániában 2017-ben majdnem 7,5 millió személynek volt B kategóriás (személygépkocsi vezetésére feljogosító) hajtásija; ez a felnőtt lakosság közel 45%-át jelenti, ugyanakkor 8,7 millió jármű volt forgalomba írva, ezek 78%-a (6 millió) volt személygépkocsi.

E két adatot tovább boncolgatva elmondhatjuk, hogy minden ötödik 21 év alatti romániai lakosnak volt hajtásija, a 21–30 év közöttiek egynegyedének (25%) és a 31–50 évesek egyhatodának szintén volt jogosítványa. A forgalomba íratott gépkocsik száma 17,5%-kal nőtt 2016-hoz képest; hosszabb távon, 2011–2017 között csak a személygépkocsik száma 28%-kal nőtt – miközben a romániai úthálózat meglehetősen lassan bővült, 1990 és 2017 között mindössze 18%-kal lett több a közutak kilométerben mért hossza. Összességében a járművek több mint 76%-a volt 10 évesnél régebbi autó, a műszaki vizsgára (ITP) első alkalommal jelentkező járművek kora folyamatosan nőtt az elmúlt években: 2011-ben még „csak” 9,3 év volt, 2016-ban 12,1, 2017-ben már 15,1 év… 2017-ben Romániában 1000 lakosra 303 gépkocsi jutott.

Ha már baleset, akkor inkább legyen városon

A balesetek mintegy 90%-a normális időjárási viszonyok közepette következik be, mivel ködben, esőben, hóban általában óvatosabban vezetnek a sofőrök. Ez utóbbi állítást igazolja az is, hogy január-februárban történt a legkevesebb baleset, míg a nyári hónapokban számuk ehhez képest megduplázódik, a csúcsot pedig augusztus, a nyaralások szezonja jelenti. Érdekes a balesetek heti megoszlása is: hétfő-kedd-szerdán alacsony a számuk, a csúcsot pedig rendre a péntek jelenti, és nem sokkal marad el ettől a vasárnap sem – ez a nap viszont a legfeketébbnek számít az elhunytak számának tekintetében. A jelentés egyébként napszakra is lebontja a balesetek gyakoriságát, ezek szerint a legnagyobb veszélynek azok teszik ki magukat, akik délután 5 és 6 óra között közlekednek.

Közúti balesetekben elhunyt személyek száma – és a 2020-as célkitűzés: 50%-kos csökkenés 2010-hez képest

A balesetek okai között a gyalogosok szabálytalankodása a leggyakoribb (21,3%), ezt követi a túlzott sebesség (19,2%), ami nem feltétlenül jelenti a megengedett maximális sebesség túllépését, hanem sokszor az útiviszonyokhoz (eső, köd, csúszós út) képest túl nagy. Nem nehéz kiszámolni, hogy a fentebbi két ok a balesetek több mint 40%-áért felelős, ugyanakkor a statisztikákból kiderül, hogy folyamatosan nő azoknak a baleseteknek a száma, amelyek a kerékpárral közlekedők számlájára írhatóak – 2013 és 2017 között a növekedés összesen 25%-os. Nagyjából ugyanennyivel nőtt a szabálytalan előzések miatt bekövetkezett balesetek száma, ám a leglátványosabb, 45%-os növekedést az olyan balesetek jelentik, amelyekben a vezető figyelmét valami elvonta – erre a „valamire” nem tér ki ugyan a jelentés, de nem nehéz kitalálni, hogy a vezetés közbeni telefonozás a hibás érte.

A fenti adatok tükrében azon sem lehet csodálkozni, hogy a közúti balesetekben életüket vesztő személyek 38%-a gyalogosként keveredett balesetbe, a negatív toplistában második helyre szorultak a balesetezett autó utasai (23%), és csak harmadikra az autók sofőrjei (16%). Az elhunytak mintegy 10%-a közlekedett kerékpárral vagy motorkerékpárral.

A balesetek 38,8%-a történt urbánus környezetben, miközben a településen kívüli autóutakon volt a legnagyobb a mortalitási arány (100 balesetre 35 elhunyt), ám furcsa trend, hogy egyre súlyosabb következményekkel járnak a városi környezetben bekövetkező balesetek. A jelentés készítői ugyanakkor azt is kiemelték, hogy a szombati napokon bekövetkező balesetek száma egyre több, és a mortalitási arányuk is növekvő.

Rossz előjel az is, ha a baleset falun következik be: míg városon „csak” minden nyolcadik súlyos balesetnek van halálos áldozata, falun minden negyedik baleset emberéletet követel. Erre talán az lehet a magyarázat, hogy a falun bekövetkező balesetek mintegy 40%-a a települést átszelő országúton történik, a súlyosságukat pedig az magyarázza, hogy az áldozatok nagyon sokszor – szabálytalanul átkelő vagy az úttesten közlekedő – gyalogosok (általában 5 balesetből 1 a gyalogos hibája miatt történik), vagyis a forgalom legsebezhetőbb résztvevői. Ugyanakkor vidéken érezhetően gyakoribb a jogosítvány nélküli és az ittas vezetés is, az ebből adódó balesetek pedig rendre igen szörnyű következményekkel járnak, nem utolsósorban azt is hozzá kell tenni, hogy vidéken általában a haladósebesség is nagyobb, mint a zsúfolt városi utcákon, ezzel pedig egyenesen arányosan nő a baleset súlyossága is. Még egy „érdekes” adat a vidéki balesetek kapcsán: a balesetekbe keveredett minden harmadik kocsis, minden negyedik kerékpáros/motoros, minden nyolcadik gyalogos és tízedik gépkocsivezető ittas volt…

Hiába a bírság?

A fentiek ismeretében azt is érdemes megnézni, hogyan próbálja a balesetek okait visszaszorítani a rendőrség. Nos, 2017-ben a közlekedésrendészet valamivel több mint 2 millió büntetést rótt ki, ebből a legtöbbet – 710 ezret – gyorshajtás miatt; 41 ezer esetben mért be a radar olyan gyorshajtót, aki a megengedettnél több mint 50 km/órával gyorsabban száguldott. További 300 ezer pénzbírságot a biztonsági öv be nem csatolása miatt róttak ki, 50 ezret telefon vezetés közbeni használata, 12 ezret pedig ittas vezetés miatt (amikor a sofőr alkoholszintje nem érte el a 0,8 ezreléket a vérben, tehát még nem számított bűncselekménynek). Szabálytalankodó gyalogosokból 145 ezer került „rendőrkézre”, másfelől mintegy 30 ezer sofőr felejtett el előnyt adni a gyalogosoknak az átkelőnél. A bírságok 87%-át kapták gépkocsivezetők; kerékpárosok 46 ezerszer „járták meg”, szekeret vezető kocsisokból 16 ezren kerültek összetűzésbe a hatóság embereivel. A súlyos szabálysértések miatt 187 ezer jogosítványt függesztettek fel, ugyanakkor 68 ezer forgalmi engedélyt vontak be, ezek nagy részét (56%-át) az autó műszaki hibája miatt.

A 2017-ben jegyzőkönyvezett közlekedésrendészeti jellegű bűncselekmények száma meghaladta a 22 ezret, s akárcsak a kihágások száma, enyhén csökkent 2016-hoz képest. A legtöbb bűncselekmény az ittas vezetés (8600) illetve a jogosítvány nélküli vezetés (7800) fogalmát merítette ki, ezt követi a forgalomba be nem íratott jármű vezetése (2900).

Mindezek után, zárszóként, még egyetlen adat: a jelentés szerint a 2017-ben Romániában bekövetkezett személyi sérüléses súlyos balesetek szociális költségei (orvosi/kórházi költségek, termelés-kiesések, anyagi és nem anyagi jellegű károk) több mint 3 milliárd eurót tettek ki.

ként, még egyetlen adat: a jelentés szerint a 2017-ben Romániában bekövetkezett személyi sérüléses súlyos balesetek szociális költségei (orvosi/kórházi költségek, termelés-kiesések, anyagi és nem anyagi jellegű károk) több mint 3 milliárd eurót tettek ki.