Túlélni a romániai utakat – nem mindig a vétkes az áldozat
A vezetésben is gyakorlat teszi a mestert
A vezetésben is gyakorlat teszi a mestert
Vissza

Túlélni a romániai utakat – nem mindig a vétkes az áldozat

Alaposan felborzolta a közösségi hálókon a kedélyeket az a baleset, amely egy hete, vasárnapról hétfőre virradóra történt Kolozsvár közelében a DN1E E60-as országúton. Akkor egy nagy sebességgel haladó Mercedes csapódott neki egy oszlopnak, miután megcsúszott a nedves, latyakos úttesten – a benne ülő 20 éves lány a helyszínen szörnyethalt, a gépkocsit vezető 19 éves fiú pedig igen súlyos állapotban került kórházba. A rendőrség aznapi közleménye szerint a sofőr pszichoaktív szerek hatása alatt állt – ezt utólag a Törvényszéki Orvostani Intézet (IML) megcáfolta. Az elhunyt lány szempontjából sajnos ez már mindegy, s bárhogyan is volt, a történtek rávilágítanak egy másik szomorú statisztikára: a hazai utakon történő balesetek mintegy felét fiatal/kezdő sofőrök okozzák, sok esetben pedig olyanok, akiknek még jogosítványuk sincs. Tavaly közel kétezren haltak meg a romániai utakon, ezzel továbbra is vezetjük az európai rangsort.

Koporsó 50 ezer eurós sportautóból

„Viaţa bate filmul” – tartja a frappáns román mondás, amit talán úgy lehetne magyarra fordítani: az élet néha olyan forgatókönyveket ír, amelyek megszégyenítik a filmrendezők fikcióit is. Nem túlzás azt állítani, hogy ez ráillik a múlt hétfőn történt balesetre is, hiszen a román sajtó kiderítette: a hófehér Mercedes sportautót – amelynek ára 50 ezer euró körüli – a most 20 éves áldozat 18. születésnapjára kapta ajándéka üzletember édesapjától. A Suceava megyei tehetős szülők egyetlen, modellarcú és -alkatú lánya Kolozsvárra jött egyetemre, itt találkozhatott a nála egy évvel fiatalabb sráccal, a jóképű, izmos, tetovált karú fiúval – végzetével. Azt, hogy vasárnap éjjel merre jártak, s pontosan mik voltak az előzmények, nem tudni, csak annyit, hogy abban a végzetes pillanatban a fiú vezette az autót – és nem lassan. Egyes források szerint egy előzés közben csúszott meg a gépkocsi – mivel az úttest szélén latyakos volt az út –, s 220 km/órával csapódott az oszlopnak. Hogy tényleg volt-e ekkora sebessége, azt majd a nyomozás során fogják megállapítani a szakértők, ám az tény: az autó motorja, csakúgy mint a sofőr, messzire kirepült az autóból, amely szinte felismerhetetlenné vált az ütközés következtében. A roncsok közé szorult lány a helyszínen szörnyethalt; a fiút kritikus állapotban szállították a sürgősségre, s szinte rögtön tolták is be a műtőbe, ahol egyes sajtóértesülések szerint amputálták az egyik lábát. Barátai másnap mindenkit arra buzdítottak a közösségi hálókon, hogy aki tud, adjon neki vért, mert állapota kritikus (az erre érkező hozzászólásokat jobb nem idézni, hiszen nemigen tűrik a nyomdafestéket).

Ennyi maradt a Mercedesből – esélye sem volt a 20 éves lánynak (Forrás: INFOTRAFIC24)

A „forgatókönyv” egyik érdekessége, hogy a sürgősségen (UPU) vett biológiai minták arra utaltak, hogy a fiú a baleset pillanatában pszichoaktív szerek hatása alatt volt, magyarán: kábítószerezett a baleset előtt. Ezt később a Törvényszéki Orvostani Intézet (IML) megcáfolta, az ügyben így belső ankétot indított az UPU vezetősége, amely pénteken sajtótájékoztatón magyarázta el (lásd szombati lapszámunkban), hogy mi is történhetett.

Persze, a közösségi oldalakon ez még inkább felkavarta az indulatokat, ezzel azonban most ne foglalkozzunk, hanem inkább maradjunk annyiban: a baleset mintapéldája annak, amit a statisztikák és a biztosítótársaságok díjszabásai mutatnak, nevezetesen, hogy a fiatal sofőrök okozzák a legtöbb balesetet. Arról, hogy ebben a sofőriskolák oktatóinak felületessége, a puszta felelőtlenség és a korból adódó féktelenség, netán pusztán a vezetési tapasztalat hiánya játszik szerepet, megint csak sokat lehetne vitatkozni. A tény: a Közúti Biztonsági Közlöny. 2017-es éves jelentés (Buletinul Siguranţei Rutiere. Raport anual 2017) című, több mint 100 oldalas dokumentum szerint a balesetet okozó sofőrök 46%-a 18 és 34 év közötti, más megközelítésben: a balesetező gépkocsivezetők 35,5%-ának kevesebb mint 5 éves, további 15%-ának kevesebb mint egy éve volt hajtási jogosítványa. Ijesztő az az adat, miszerint minden 20., balesetet okozó sofőr jogosítvány nélkül vezetett.

Negatív rekord: nálunk halnak meg a legtöbben

A fentebb említett tanulmány szerint európai szinten 2017-ben mintegy 25 ezren vesztették életüket közúti balesetekben, ez 1,6%-os csökkenés az előző évhez képest, és további jó hír, hogy negyedik éve folyamatosan csökken az elhalálozottak száma, sőt, 2010–2017 viszonyában a csökkenő tendencia igen látványos, 20%-os. Országokra lebontva, Románia a balesetek számának tekintetében a hatodik ország; de ha azt vesszük figyelembe, hogy 1 millió lakosra 99, közúti balesetből adódó haláleset jutott, akkor sajnos toronymagasan vezetünk, miközben az EU-s átlag 50 haláleset egymillió személyre.

Balesetekben megsérült/elhunyt gépkocsivezetők életkor szerint

Mégis, egy 2017-ben végzett átfogó felmérés szerint – amelyet a tanulmány idéz – 5 romániai lakosból 3 mondta azt, hogy biztonságban vagy nagyon biztonságban érzi magát a közutakon; a legfőbb, leggyakoribb gond ugyanakkor az – a válaszadók szerint –, hogy Romániában a forgalom résztvevői nem tartják be a közlekedési szabályokat. Ezt egyébként maguk a válaszadók is tanúsítják: bár használata kötelező, a biztonsági övet a Közbiztonsági Ankét 2017 során megkérdezettek 15%-a csak ritkán vagy egyáltalán nem köti be városon, 9%-uk még településen kívül vagy autópályán sem. 2800-an (0,1%) „vallották be”, hogy gyakran vezetnek alkohol fogyasztása után, de a megkérdezettek további 2,7%-a (75 ezer személy!) mondta azt, hogy ritkán ugyan, de szintén vezetett az elmúlt 12 hónapban ittasan.

A 2013–2017 közötti időszakban egyébként a közúti balesetek vonatkozásában nem sok változott, nagyon enyhe növekedés észlelhető: a súlyos balesetek száma 5 év alatt 1%-kal, az elhunyt személyek száma 5%-kal nőtt. Érdekes, hogy miközben a városi környezetben a balesetek száma és súlyossága csökken, addig vidéken a tendencia épp fordított, ugyanakkor a halálesetek számának tekintetében még mindig az országutakon bekövetkezett balesetek a legveszélyesebbek: az elhunytak 53%-a ilyen helyzetben vesztette életét.

2017-ben szám szerint 31 ezer baleset történt, ebből 8646 volt súlyos; utóbbiakban 8181 személy sérült meg súlyosan, 3606 könnyebben és 1951-en vesztették életüket.

Hét és fél millió jogosítvány

Romániában 2017-ben majdnem 7,5 millió személynek volt B kategóriás (személygépkocsi vezetésére feljogosító) hajtásija; ez a felnőtt lakosság közel 45%-át jelenti, ugyanakkor 8,7 millió jármű volt forgalomba írva, ezek 78%-a (6 millió) volt személygépkocsi.

E két adatot tovább boncolgatva elmondhatjuk, hogy minden ötödik 21 év alatti romániai lakosnak volt hajtásija, a 21–30 év közöttiek egynegyedének (25%) és a 31–50 évesek egyhatodának szintén volt jogosítványa. A forgalomba íratott gépkocsik száma 17,5%-kal nőtt 2016-hoz képest; hosszabb távon, 2011–2017 között csak a személygépkocsik száma 28%-kal nőtt – miközben a romániai úthálózat meglehetősen lassan bővült, 1990 és 2017 között mindössze 18%-kal lett több a közutak kilométerben mért hossza. Összességében a járművek több mint 76%-a volt 10 évesnél régebbi autó, a műszaki vizsgára (ITP) első alkalommal jelentkező járművek kora folyamatosan nőtt az elmúlt években: 2011-ben még „csak” 9,3 év volt, 2016-ban 12,1, 2017-ben már 15,1 év… 2017-ben Romániában 1000 lakosra 303 gépkocsi jutott.

Ha már baleset, akkor inkább legyen városon

A balesetek mintegy 90%-a normális időjárási viszonyok közepette következik be, mivel ködben, esőben, hóban általában óvatosabban vezetnek a sofőrök. Ez utóbbi állítást igazolja az is, hogy január-februárban történt a legkevesebb baleset, míg a nyári hónapokban számuk ehhez képest megduplázódik, a csúcsot pedig augusztus, a nyaralások szezonja jelenti. Érdekes a balesetek heti megoszlása is: hétfő-kedd-szerdán alacsony a számuk, a csúcsot pedig rendre a péntek jelenti, és nem sokkal marad el ettől a vasárnap sem – ez a nap viszont a legfeketébbnek számít az elhunytak számának tekintetében. A jelentés egyébként napszakra is lebontja a balesetek gyakoriságát, ezek szerint a legnagyobb veszélynek azok teszik ki magukat, akik délután 5 és 6 óra között közlekednek.

Közúti balesetekben elhunyt személyek száma – és a 2020-as célkitűzés: 50%-kos csökkenés 2010-hez képest

A balesetek okai között a gyalogosok szabálytalankodása a leggyakoribb (21,3%), ezt követi a túlzott sebesség (19,2%), ami nem feltétlenül jelenti a megengedett maximális sebesség túllépését, hanem sokszor az útiviszonyokhoz (eső, köd, csúszós út) képest túl nagy. Nem nehéz kiszámolni, hogy a fentebbi két ok a balesetek több mint 40%-áért felelős, ugyanakkor a statisztikákból kiderül, hogy folyamatosan nő azoknak a baleseteknek a száma, amelyek a kerékpárral közlekedők számlájára írhatóak – 2013 és 2017 között a növekedés összesen 25%-os. Nagyjából ugyanennyivel nőtt a szabálytalan előzések miatt bekövetkezett balesetek száma, ám a leglátványosabb, 45%-os növekedést az olyan balesetek jelentik, amelyekben a vezető figyelmét valami elvonta – erre a „valamire” nem tér ki ugyan a jelentés, de nem nehéz kitalálni, hogy a vezetés közbeni telefonozás a hibás érte.

A fenti adatok tükrében azon sem lehet csodálkozni, hogy a közúti balesetekben életüket vesztő személyek 38%-a gyalogosként keveredett balesetbe, a negatív toplistában második helyre szorultak a balesetezett autó utasai (23%), és csak harmadikra az autók sofőrjei (16%). Az elhunytak mintegy 10%-a közlekedett kerékpárral vagy motorkerékpárral.

A balesetek 38,8%-a történt urbánus környezetben, miközben a településen kívüli autóutakon volt a legnagyobb a mortalitási arány (100 balesetre 35 elhunyt), ám furcsa trend, hogy egyre súlyosabb következményekkel járnak a városi környezetben bekövetkező balesetek. A jelentés készítői ugyanakkor azt is kiemelték, hogy a szombati napokon bekövetkező balesetek száma egyre több, és a mortalitási arányuk is növekvő.

Rossz előjel az is, ha a baleset falun következik be: míg városon „csak” minden nyolcadik súlyos balesetnek van halálos áldozata, falun minden negyedik baleset emberéletet követel. Erre talán az lehet a magyarázat, hogy a falun bekövetkező balesetek mintegy 40%-a a települést átszelő országúton történik, a súlyosságukat pedig az magyarázza, hogy az áldozatok nagyon sokszor – szabálytalanul átkelő vagy az úttesten közlekedő – gyalogosok (általában 5 balesetből 1 a gyalogos hibája miatt történik), vagyis a forgalom legsebezhetőbb résztvevői. Ugyanakkor vidéken érezhetően gyakoribb a jogosítvány nélküli és az ittas vezetés is, az ebből adódó balesetek pedig rendre igen szörnyű következményekkel járnak, nem utolsósorban azt is hozzá kell tenni, hogy vidéken általában a haladósebesség is nagyobb, mint a zsúfolt városi utcákon, ezzel pedig egyenesen arányosan nő a baleset súlyossága is. Még egy „érdekes” adat a vidéki balesetek kapcsán: a balesetekbe keveredett minden harmadik kocsis, minden negyedik kerékpáros/motoros, minden nyolcadik gyalogos és tízedik gépkocsivezető ittas volt…

Hiába a bírság?

A fentiek ismeretében azt is érdemes megnézni, hogyan próbálja a balesetek okait visszaszorítani a rendőrség. Nos, 2017-ben a közlekedésrendészet valamivel több mint 2 millió büntetést rótt ki, ebből a legtöbbet – 710 ezret – gyorshajtás miatt; 41 ezer esetben mért be a radar olyan gyorshajtót, aki a megengedettnél több mint 50 km/órával gyorsabban száguldott. További 300 ezer pénzbírságot a biztonsági öv be nem csatolása miatt róttak ki, 50 ezret telefon vezetés közbeni használata, 12 ezret pedig ittas vezetés miatt (amikor a sofőr alkoholszintje nem érte el a 0,8 ezreléket a vérben, tehát még nem számított bűncselekménynek). Szabálytalankodó gyalogosokból 145 ezer került „rendőrkézre”, másfelől mintegy 30 ezer sofőr felejtett el előnyt adni a gyalogosoknak az átkelőnél. A bírságok 87%-át kapták gépkocsivezetők; kerékpárosok 46 ezerszer „járták meg”, szekeret vezető kocsisokból 16 ezren kerültek összetűzésbe a hatóság embereivel. A súlyos szabálysértések miatt 187 ezer jogosítványt függesztettek fel, ugyanakkor 68 ezer forgalmi engedélyt vontak be, ezek nagy részét (56%-át) az autó műszaki hibája miatt.

A 2017-ben jegyzőkönyvezett közlekedésrendészeti jellegű bűncselekmények száma meghaladta a 22 ezret, s akárcsak a kihágások száma, enyhén csökkent 2016-hoz képest. A legtöbb bűncselekmény az ittas vezetés (8600) illetve a jogosítvány nélküli vezetés (7800) fogalmát merítette ki, ezt követi a forgalomba be nem íratott jármű vezetése (2900).

Mindezek után, zárszóként, még egyetlen adat: a jelentés szerint a 2017-ben Romániában bekövetkezett személyi sérüléses súlyos balesetek szociális költségei (orvosi/kórházi költségek, termelés-kiesések, anyagi és nem anyagi jellegű károk) több mint 3 milliárd eurót tettek ki.

ként, még egyetlen adat: a jelentés szerint a 2017-ben Romániában bekövetkezett személyi sérüléses súlyos balesetek szociális költségei (orvosi/kórházi költségek, termelés-kiesések, anyagi és nem anyagi jellegű károk) több mint 3 milliárd eurót tettek ki.

 

 

EZ IS A MÚLT HÉTEN TÖRTÉNT
Magas értéket mutatott ki csütörtökön az alkoholszonda egy 32 éves aradi férfinál, aki jogosítvány nélkül vezetett, és négy parkoló autónak is nekiütközött: 1,29 milligramm/liter tiszta alkohol volt az általa kilélegzett levegőben. Ugyanaznap egy aradi benzinkútnál a rendőrök elkaptak egy 30 éves, Argeº megyei kamionsofőrt, akinek a lehelete arra utalt, hogy korábban szeszes italt fogyaszthatott. Az alkoholszonda nála 1,09 milligramm/liter tiszta alkoholt mutatott ki.

Tizenkét személy került kórházba egy, az Arad megyei Lippán kedden reggel történt közúti balesetet követően, amikor egy tizenhat személyt szállító kisbusz kamionnal ütközött. Az ütközés nyomán a mikrobusz 68 éves sofőrje életét vesztette. A rendőrség közleménye szerint a balesetet az okozta, hogy a nyergesvontató sofőrje nem a nedves útviszonyoknak megfelelő sebességgel közlekedett, ezért egy kanyarban a félpótkocsija kicsúszott, és nekiütközött a szemből jövő kisbusznak.

Négyen haltak meg a DN 65A országúton, Teleorman megyében, miután az autójuk nekicsapódott egy fának. A négy férfi a helyszínen szörnyethalt – kettő az autó roncsai között vesztette életét, másik kettő kirepült az autóból a mezőre. A baleset okai nem ismertek; egyes források szerint a BMW márkájú autó több mint 200 km/órával száguldott.

EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Zeneiskolás emlékmorzsák 3.
Sebvédelem kényszerzubbony nélkül?
Csigalassúsággal halad a belvárosi ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ