Tamás Gábor: Ott vagyok otthon, ahol szeretettel várnak rám

– Rendkívül gazdag életút áll Ön mögött, szakmai téren elsősorban. Mi a titka a sikernek, illetve az Ön sikerének?

– Hát ez nehéz kérdés, erre részben a közönség tudna választ adni. Amit én válaszolnék erre,  az a szakma iránti alázat, no meg a közönség iránti nagy tisztelet, hiszen ez a két tényező jelentette elsősorban a „hajtóerőt”, az állandó megújulási vágyat az évek során. E fontos tényezőkön kívül talán még az is hozzájárult a sikerhez, hogy az évtizedek során megőriztem stílusom, nem „leptem” meg a közönségem olyan dalok előadásával, amelyekre esetleg nem számított.

– Hogyan határozza meg művészi tevékenységét, pályáját?

– Anélkül, hogy  „elszálltam” volna, úgy érzem, hogy nagyon szép és sikeres pályát tudok magam mögött, és erre a legbiztosabb választ újra csak a közönség adja: hiszen bárhol is járok a világban koncertjeimmel – amelyekkel a különböző világrészekre szétszóródott magyarokat keresem fel –, mindenhol szeretet és telt házas közönség vár. Ezenkívül nagyon sokat jelent az az  elismerés, amely rendszerint az anyaországból érkezik, hiszen a Magyar Kultúra Lovagja, a Világ Magyarságáért, a Duna Díj mellé az idén augusztus 20-án Áder János köztársasági elnöktől – munkásságom méltatásaként – megkaptam a Magyar Köztársaság Arany Érdemrend Keresztjét. Nem tagadom, nagyon jól esik néha az ilyen jellegű elismerés.

– Hol lép fel a legszívesebben?

– Minden koncert fontos, legyen az Sydney-ben egy 200-300 férőhelyes kisebb magyar klubban, közösségben, vagy éppen a Kolozsvári Magyar Napok koncertjén, ahova 25 ezer ember jött el és énekelte velem együtt dalaimat. A közönség szent és sérthetetlen! Ami a kérdés másik részét illeti,  nemigen van ilyen jellegű időbeosztásom, szinte mindig dolgozom. Rengeteget turnézok, hiszen állandó jelleggel érkeznek a meghívások Ausztráliától az Amerikai Egyesült Államokig, Svédországtól Erdélyig, és ezeket nem szoktam visszautasítani. Azt szoktam mondani: addig megyek, amíg hívnak és amíg érzem azt, hogy a közönség óhajtja koncertjeimet.

– Hogyan telik Tamás Gábor egy napja: amikor dolgozik és amikor pihen? Hogyan osztja be munkáját, mennyi idő jut az aktív tevékenységre és mennyi szabadidőre?

– 1994-től minden páros esztendőben megjelenik egy új lemezem, és ezek elkészítése rengeteg időt vesz igénybe (zeneszerzés, szövegírás, stúdiómunkák stb.), egyszóval nincs megállás, és azonnal hadd tegyem hozzá, hogy imádom mindezt, amit itt felsoroltam. Sosem éreztem kényszert, mindig szívesen ülök le dolgozni egyedül vagy zenészeimmel. Emellett természetesen odafigyelek a szabadidőre is: kirándulok, sportolok (futok vagy teniszezek), hiszen ez is fontos része az életemnek, mert ahhoz, hogy mindezt elvégezzem, jó egészségre van szükség, ezért viszont tenni kell!

Tehát nincs egy sztereotip beosztás az életemben – a hangulat embere vagyok, és az ébredés milyenségétől függ az, hogy mi fog történni  a nap folyamán. Lehet, hogy éppen azzal kezdem a napot, hogy kimegyek futni néhány kilometert, és attól jön meg a kedvem egyéb tevékenységek elvégzésére. Persze, vannak dolgok és feladatok, amelyeket el kell végezni, ezeket beütemezem.