Szombatonként, csak férfiaknak: házimunka az űrben!
Hányszor isszák meg ugyanazt a kávét a Nemzetközi Űrállomáson?
Hányszor isszák meg ugyanazt a kávét a Nemzetközi Űrállomáson?
Vissza

Szombatonként, csak férfiaknak: házimunka az űrben!

A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetemen (USAMV) keretében működő Élettudományi Intézetben tartott rendkívül érdekes előadást Christophe Lasseur, az Európai Űrügynökség (European Space Agency) elismert szakembere. A témák között szerepeltek a Marson fenntartható emberi lét tudományos vonatkozásai, a súlytalanságban elfogyasztott ételek létrehozása, de még az emberi vizelet és ürülék újrahasznosítására vonatkozó technológiák bemutatása is. A kutató lényegében a MELiSSA projektet (angol megfelelője: Micro-ecological life support system alternative) mutatta be, amely lényege, hogy a Holdon és a Marson hosszú időt eltöltő asztronauták igényeit kielégítse. Elhangzott: az ennek érdekében 400-500 kilométer magasban zajló kísérletek során teljes egészében művi ökoszisztémát alakítanak ki, szinte minden újrahasznosításával. Így történhet meg például az, hogy az asztronauták többször megisszák ugyanazt a kávét…

Képzeljük csak el: asztronauták vagyunk, és 400-500 kilométer magasban hat hónapos küldetést teljesítünk a Nemzetközi Űrállomáson, s kisméretű gépezeteknek köszönhetően jutunk újrahasznosított vízhez. A kutatók és a többek között mikrobiológiában jártas szakemberek munkájának köszönhetően a fedélzeten még a kilélegzett levegőben levő nedvességet is lecsapolják és újrahasznosítják, mi több, a vizelettel is ugyanez történik! Az oxigéntermelést növények biztosítják, a kémiai és biokémiai folyamatok teljes mértében optimalizálva vannak. Az űrben ugyanis senkitől sem kérhetünk segítséget vagy utánpótlást, a Földről csak ritkán érkezik új szállítmány. Ez nem csoda, hiszen az előadást tartó Christophe Lasseur, az Európai Űrügynökség (European Space Agency – ESA) szakembere szerint minden kiló küldemény 400-500 kilométer magasba szállítása mondhatni csillagászati összegbe kerül.
– Kritikus pont, hogy a fedélzeten minden a lehető legkisebb legyen, ez még az emberi élet fenntartásához szükséges berendezésekre is érvényes – folytatta a szakember. Elhangzott: a MELiSSA projekt (angol megfelelője: Micro-ecological life support system alternative) lényege, hogy a Holdon és a Marson hosszú időt eltöltő emberek igényeit kielégítse. A lehetséges megoldás egy művi ökoszisztéma kialakítása, amely során a szakemberek olyan, a földiekhez hasonló környezeti problémákkal szembesültek, mint a hulladékkezelés, a vízgazdálkodás, az élelmiszerek előállítása. Ilyenformán a MELiSSA projekt során elért technológiai fejlesztések egyrészt választ adhatnak a föld globális problémáira, másrészt a fenntartható fejlődést szolgálhatják. A MELiSSA projektben egyébként 13 országban működő 40 szervezet vesz részt, az alapítvány pedig a fiatal kutatók és doktoranduszok támogatását tűzte ki célul. Egyikük éppen a kolozsvári egyetem tudományos kutatója, Radu Mircea Giurgiu, aki posztdoktori ösztöndíjat kap a MELiSSA Alapítványtól – ennek, illetve Radu Mircea Giurgiunak köszönhetően tartott Kolozsváron előadást az ESA kutatója.

 

{Tovább olvasható még 791 szó.}
Christophe Lasseur elmondta: munkájának célja az, hogy az asztronauták számára az élet fenntartásához szükséges eszközöket biztosítsa. „A Földtől 400-500 kilométerre, a Nemzetközi Űrállomáson küldetést teljesítő asztronautáknak ugyanúgy szükségük van levegőre, vízre és ételre, mint itt a Földön – és ugyanúgy járnak vécére. Az élet fenntartásához na
Ha érdekli a teljes történet, legyen prémium tag vagy ha már az, 

EZ ÉRDEKELHETI
HŰHA ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Börtönbüntetésre ítéltek több ...
A testet, lelket, közösséget fejlesztő ...
Jövő hét elejére elkészül az egyesülés ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ