Székelykocsárd: beindult a délutáni magyar oktatás
Szórványkollégium létrehozását tervezi a közösség
Szórványkollégium létrehozását tervezi a közösség
Vissza

Székelykocsárd: beindult a délutáni magyar oktatás

A székelykocsárdi magyar pedagógusok, a Cserevár Egyesület révén, már két éve küzdenek egy szórványkollégium létrehozásán, amely hosszú távon is biztosíthatja a helyi magyar tagozat fennmaradását, ugyanakkor lehetőséget teremt anyanyelvükön tanulni azoknak, akiknek erre nincs lehetőségük. A délutáni magyar oktatás beindítása ennek első szakaszát jelenti: 9 iskolás jelentkezett a szeptember 10-i névsorolvasáson, jövő héttől pedig további 3 óvodás jön át egy olyan óvodából, ahol a szülők csak tanévkezdés előtt pár nappal tudták meg, hogy beszüntetik a magyar tagozatot. Nyáron sem vakációztak a pedagógusok, hanem a településeket járták, akár többször is visszatértek, hogy meggyőzzék a szülőket és gyerekeket az anyanyelven tanulás fontosságáról. Négy környező településről – Gerendről, Hadrévről, Harasztosról, Maroskoppándról – járnak majd a gyerekek magyar, és nem román tagozatra.

A kezdeményezés sikere a helybeli lelkes pedagógusokat és természetesen Csegezi Zsuzsa polgármestert dicséri, aki a Simion Lazăr Általános Iskola megnyitóján magyarul is üdvözölte az egybegyűlteket, köztük a meghatódott új diákokat és a hálás szülőket, akik számára nagy megnyugvást jelent, hogy gyermekeik anyanyelvükön folytathatják tanulmányaikat. Természetesen a kocsárdi lelkész és a presbitérium, a harasztosi, a gerendi és a hadrévi lelkészek is felkarolták az ügyet, hasonlóképp a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium iskolalelkésze is.

Jó stratégia – jó eredmények

A szórványkollégium létrehozása nem légből kapott ötlet, Székelykocsárdon az 1950–1960-as években is működött már bentlakás, ezért a kezdeményezés nem volt idegen sem a helybeliek, sem a környékbeliek számára. Azt is jól tudják, hogy a kocsárdi iskolából mindig nagyon jól felkészült diákok kerültek ki, ezt az utóbbi évek képességvizsga-eredményei vagy az országos versenyeken elért jó eredmények is megerősítik.

A gyermeklétszám folyamatos apadását a helybeli pedagógusok nem nézték karbatett kézzel, hanem kidolgoztak egy életképes stratégiát a helyzet orvoslására. A Cserevár Egyesület tagjaiként közösségépítő programokat valósítottak meg. Kiépítették a Gróf Gálffy János Magyar Közösségi Házat, amely a vele szemközti épülettel együtt kiválóan alkalmas a szórványkollégium működtetésére is. A helyi református egyházközség tulajdonában lévő épületek felújítási munkálatainak költségét – annak mintegy háromnegyed részét – a református püspökség támogatja. Már megjavították a tetőzetet, központi fűtést szereltek be, kicserélték a nyílászárókat. Jelenleg is zajlanak a munkálatok, körülbelül két hónap múlva ér véget a külső-belső felújítás. Felszerelésére és működtetésére a Bethlen Gábor Alaptól és a Communitas Alapítványtól nyertek pályázati pénzeket, és a támogatók között szerepel az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzetpolitikai Államtitkárság is. A Cserevár egyesület a támogatásokat egy irányba tereli, nem véletlenül van ilyen sok ezekből.

Az idei januári és márciusi pedagógusi tanácskozáson – amelyeken részt vettek a megye pedagógusai, lelkészei valamint azok vezetői, sőt Kató Béla református püspök is megtisztelte jelenlétével az eseményt –, a kocsárdiak bemutatták elképzelésüket, amelyet egyértelműen támogattak és bekerült a Fehér megyei magyar oktatás stratégiájába. Szőcs Ildikó, a Bethlen Gábor Kollégium igazgatója is örvend a kezdeményezésnek, hiszen ezek a diákok majd kilencedik osztálytól az enyedi iskolába iratkoznának.

Ahol a pedagógusok nem vakációznak...

A székelykocsárdi oktatók jól tudták, mire vállalkoztak és azzal is tisztában voltak, hogy nem elég a szóbeli meggyőzés, hanem be kell mutatni kínálatukat, kiemelni a helyi óvoda és iskola által nyújtott előnyöket. A pedagógusok mellett 20 önkéntes is segített az összetett munkában.  Volt, aki az építkezésben segített, mások a gyerekprogramoknál felügyeltek, főztek, egy anyuka pedig elvállalta, hogy naponta saját autójával szállít az iskolába három gyereket.

Az elmúlt két esztendőben számtalan kirándulást, tábort, szabadidős programot szerveztek, hogy a kiszemelt gyerekeket összeszoktassák a kocsárdiakkal. Voltak már egyhetes úszótáborban, meglátogatták Erdély történelmi nevezetességeit, nyelvfejlesztő- és kézműves táborokat szerveztek, és persze ott volt a foci is... Tapasztalatcserére ellátogattak a Magyarlapádi Szórványkollégiumba, hiszen Fehér megyében a magyar egyesületek példamutatóan segítik egymást mindenben.

A rendelkezésre álló vakációs napokat pedig a szülőlátogatásokra, a meggyőző munkára fordították. Volt olyan település, ahova négyszer-ötször is vissza kellett térni, a szülők általában attól tartanak, hogy hosszú távon nem fog működni a kezdeményezés. 

Sikerült meggyőzni 15-ből 12 gyereket

A kezdetben kiszemelt 15 fős csoportból végül 12 gyereket sikerült meggyőzni. Más hasonló kollégiumok kiépítését figyelembe véve, ez egy ígéretes, reális létszám. Fontos kihangsúlyozni, hogy egyetlen gyereket sem hoztak el szülőfalujából – Gerendről, Hadrévről, Harasztosról, Maros­koppándról – a helyi magyar tagozat kárára. Kizárólag olyan gyerekekről van szó, akik román iskolába iratkoztak volna. A listán szerepel ugyan egy magyar tagozatra járó harasztosi gyerek is, de ez nem befolyásolja az ottani helyzetet. Van olyan diák is, aki már kijárt egy gimnáziumi évet a román tagozaton, de most átiratkozik a magyarra. És olyan eset is van, hogy a család elköltözött Marosújvárra illetve Veresmartra, de a gyerekek továbbra is a kocsárdi iskolához ragaszkodnak, vállalva a napi 15 kilométeres ingázást is.

A gyerekeknek ingyen biztosítják a szállítást, étkeztetést és a délutáni oktatást. Ez az „after school” – iskola utáni rendszer pillanatnyilag megoldja a magyar tagozat stabilitását, és költséghatékonyabbnak bizonyul, hosszabb távon viszont szükséges lesz a bentlakás beindítása, elsősorban a nagy távolságok miatt. Természetesen ez a finanszírozásoktól függ, remélhetőleg az egyesület megkapja majd a megígért összegeket, és magánszemélyek is felsorakoznak a támogatók közé. Végső soron a magyarság megtartására tett erőfeszítésekkel a szomszédos falvaknak is segíteni akarnak, és mindez kiemelt célja a projektnek. Szerencsés hozama a dolognak, hogy közben erősödik a kocsárdi iskola is.


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Nemzetiségi viszály szítása miatt indul ...
Johannis konzultálni akar a pártokkal ...
Brüsszel felszólította a román kormányt ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ