Stratégia készül a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére
László Attila: évekbe telik az elképzelés életbe léptetése
László Attila: évekbe telik az elképzelés életbe léptetése
Vissza

Stratégia készül a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére

Országos stratégia kidolgozását jelentette be Alexandru Rafila egészségügyi miniszter a napokban, amely a szív- és érrendszeri betegségek megelőzését fogja szolgálni. László Attila Kolozs megyei RMDSZ-es szenátor, orvos a Szabadságnak azt nyilatkozta: az elképzelés nem újdonság, hiszen közel tizenöt évvel ezelőtt neves bukaresti kardiológusok már kidolgoztak ilyen stratégiát. A politikus azt is elképzelhetőnek tartja, hogy elegendő lesz a régi stratégia aktualizálása. Ami pedig az életbe léptetést illeti, országszerte legalább 29 sztrókközpontot kellene létrehozni, ami a szív betegségeinek kezelésével foglalkozik. A stratégiára és életbe léptetésére azért is nagy szükség van, mert Románia élen jár a kardiovaszkuláris betegségek okozta elhalálozásokban. A sztrókközpontok működése maga után vonná az elhalálozások arányának 20-30%-os csökkenését, és jelentős javulás mutatkozna a betegek felépülésében is.

Országos stratégia elkészítését jelentette be Alexandru Rafila egészségügyi miniszter, amely a szív- és érrendszeri betegségek megelőzését tűzte ki célul. A stratégiát az egészségügyi minisztérium, a Román Akadémia, az államelnöki hivatal és a parlament  égisze alatt dolgozzák ki  romániai szívgyógyász, neurológus, idegsebész és rehabilitációs szakemberek, akiket nemzetközi szervezetek (Sztrók Világszervezet, Neurorehabilitációs Világszövetség, Európai Neurológiai Akadémia, Európai Sztrók Szervezet, Neurorehabilitációs Társaságok Európai Szövetsége) fognak támogatni. A munkálatokat dr. Dragoş Vinereanu és dr. Dafin F. Mureşanu egyetemi professzor hangolja össze. 

– A szív- és érrendszeri betegségek naponta veszélybe sodorják az emberek életét. Ezért van szükség stratégiára, és annak minél gyorsabb életbe léptetésére, hogy minél hatékonyabban léphessünk fel megelőzés és kezelés céljából. Hosszú és nehéz út áll mögöttünk, de kötelességünk végigmenni ezen az úton – nyilatkozta Alexandru Rafila egészségügyi miniszter.

– Meglepett a tárcavezető kijelentése, mert ezt a stratégiát már tizenöt éve kidolgozták, ebből tizenhárom évet az egészségügyi minisztérium egyik íróasztalfiókjában töltött azért, mert valaki egész egyszerűen úgy döntött, hogy a legtöbb elhalálozást okozó betegség megelőzési és kezelési stratégiájának életbe léptetésére nincs pénz. Az is előfordulhat, hogy ezúttal elég lenne a már elkészült stratégia aktualizálása – fogalmazott László Attila. Néhány éve, amikor mégiscsak elkezdték életbe léptetni a szív- és érrendszeri, továbbá az agyi érbetegségek csökkentését célzó stratégiát, beindultak a fejlesztések a megyei és a városi kórházakban. – Az első évben nagyon kellemes meglepetésben volt részünk, mert Konstancán, ahol addig nem működött intervenciós kardiológiai osztály, 50 százalékkal csökkent az infarktusban elhunyt személyek száma. A szív- és érrendszeri betegségek kezelésében nagy szerep hárul a sztrókközpontra, aminek építése folyamatban van Kolozsváron – hangsúlyozta a szenátor. Hozzátette: a stratégia mellett pontos cselekvési tervet is ki kell dolgozni az életbe léptetéshez, a kormánynak pedig ezt fel kell vállalnia. Mert egyelőre Románia világbajnok az életbe nem léptetett stratégiák tekintetében. – A régi stratégia aktualizálása vagy új stratégia kidolgozása költséghatékonyság szempontjából is fontos. Mert egy agyvérzésen átesett személy éves költsége 60 ezer euró. Ebből hozzávetőlegesen 1700-1800 euró az az összeg, amit az egészségbiztosító fizet a beteg kezeléséért. A többi kiadás abból áll össze, hogy a beteg nem tud dolgozni, így  nem fizet adót, ám a gondozóját, rehabilitációját stb.  fizetni kell. A cél az lenne, hogy a betegséget minél előbb felfedezzék például rendszeres szűrővizsgálat által, és kezdeti stádiumban költséghatékonyabban kezeljék – nyilatkozta a Szabadságnak László Attila.

Románia első helyen áll Európában a szív- és érrendszeri betegségek okozta elhalálozások számát és arányát illetően. Ez azt jelenti, hogy 100 ezer elhalálozásból 109 szív- és érrendszeri betegségek miatt következik be, míg az uniós átlag 44 haláleset. Az országban is vezető haláloknak számítanak a szív- és érrendszeri betegségek, az elhalálozások 57%-áért felelősek, azaz minden harmincadik percben meghal valaki emiatt. Az európai átlag 36% a szív- és érrendszeri betegségek miatt bekövetkezett elhalálozások esetében, ami közel hatvanmillió embert jelent.

László Attila RMDSZ-es szenátortól megtudtuk: országos szinten huszonkilenc sztrók­központnak kellene működnie Romániában, de egyelőre csak kettő létezik. Még Bulgária is jobban áll, mert harminc ilyen centrumot üzemeltet.

– A sztrókközpontok megépítése elsősorban szervezés kérdése, mert több szakterület összehangolását feltételezi: neurológusnak, idegsebésznek, röntgenorvosnak és intenzív terápiás orvosnak együtt kell dolgoznia. És ezt még a jelenlegi kolozsvári egészségügyi infrastruktúra sem teszi lehetővé – folytatta László Attila. Hozzátette: mindössze a kolozsvári sürgősségi klinikán lehet szó ilyen típusú betegellátásról. A szenátor elismerte, hogy a 29 sztrókközpont megépítése évekbe telhet, de látványos lesz az előrelépés, és az orvosok képzése is elkezdődött már. A sztrókközpontok működése révén megelőzhető lenne a szív- és érrendszeri betegségek miatt bekövetkezett elhalálozások 20-30%-a, és jelentős javulás állna be a betegek felépülésében is.

– A stratégia kidolgozásának és életbe léptetésének fő célja, hogy megelőzzék, vagy ha már kialakult, időben diagnosztizálják, és minél költséghatékonyabban kezeljék a szív- és érrendszeri betegségeket már a kezdeti stádiumban, és minél kevesebben kerüljenek olyan helyzetbe, hogy a gyógyulás nagy költséggel járjon. Jelenleg, sajnos, ez a helyzet – összegzett László Attila orvos-szenátor.

A szív- és érrendszeri betegségek tünetei között van a fáradékonyság, izomgyengeség, légszomj, a szív környékén érzett szúrások, erősebb szívdobogás stb. A Framingham Heart Study néven ismert tanulmány kitér arra, hogy a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában vannak olyan tényezők, amelyek nem függenek tőlünk (életkor, nem, genetikai tényezők), de a dohányzás, az inaktivitás, túlsúly, magas koleszterinszint, 2-es típusú cukorbetegség és a stressz mind olyan tényező, amelynek kiiktatásáért mi magunk is tehetünk. Következtetésképpen szívünk egészségének megőrzése érdekében tájékozódjunk helyesen és teljesen, éljünk egészséges életet, és forduljunk mihamarabb szakemberhez, ha a fenti tüneteket észleljük. Amennyiben betartjuk ezeket a tanácsokat, jó esélyünk van arra, hogy megőrizzük egészségünket. A szív- és érrendszeri problémák átlagosan 45 éves kor felett jelentkeznek a férfiaknál, míg a nőknél 65 év felett.  De egyre gyakrabban fordul elő, hogy 30 éves nők és 39 év körüli férfiak szenvednek infarktust vagy agyvérzést.

(Borítóképünk illusztráció)


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Iohannis a Schengen-csatlakozásról: a ...
Janovics Jenő 150 – ...
Újraválasztották Tompa Gábort az ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ