Felveszik az iskolák a harcot a kábítószer-fogyasztással

Kalóz János: a megelőzésnek a személyiség formálásáról is szólnia kell

Felveszik az iskolák a harcot  a kábítószer-fogyasztással
Több minisztérium írta alá azt az egyezményt, amely az iskolások kábítószer-fogyasztásának megelőzéséről, az érintettek támogatásáról szól. Az iskolákban akciócsoportokat hoznak létre, amelyek egyetlen célja a kábítószer-fogyasztó gyermek és családjának megsegítése. Erre azért van szükség, mert az oktatási minisztérium adatai szerint tíz gyerekből legalább egy kipróbált valamilyen kábítószert. A 15–34 éves korosztály esetében ez az arány tízből kettő. A kábítószert fogyasztó kiskorúak átlagéletkora 13 év. Megkeresésünkre Kalóz János pszichológus elmondta: a megelőző tevékenységnek, stratégiának egész programot kellene magába foglalnia, amelynek többek közt a személyiség formálásáról is szólnia kell. A szakember kifejtette: Romániában nagyon kevés az olyan központ, ahol rehabilitálni lehet a kábítószer-fogyasztó fiatalokat, továbbá kevés a szakember, és ilyen irányú képzés sincs.

Ramona Dabija, az Országos Drogellenes Ügynökség igazgatója bejelentette: elkezdődött a drogfogyasztás elleni harc a fiatalok védelmében. Több minisztérium – a belügyminisztérium, az oktatási minisztérium stb. – írta alá azt az egyezményt, amely az iskolások védelmét célozza, és ezt követően minden tanintézet kialakítja a saját akciócsoportját. Az akciócsoportokat az iskolaigazgató, a helyi hatóságok, a gyermekvédelmi ügynökség, a belügyminisztériumi kirendeltség, a szülői és diákszövetségek fogják igazgatni. Erre azért van szükség, mert az oktatási minisztérium adatai szerint tíz gyerek közül egy legalább egyszer kipróbált valamilyen kábítószert. A 15–34 éves korosztálynál ez az arány tízből kettő. A kábítószert fogyasztó kiskorúak átlagéletkora 13 év.

„Minden gyereknek tudnia kell, hogy mögötte biztos háttér van. Amikor az iskolában észreveszik, hogy egy-egy tanuló viselkedése megváltozott, az iskolának kötelessége felvenni a kapcsolatot a szülőkkel. Amennyiben ez nem sikerül, akkor a gyermekvédelmi hatósággal. Az iskolai akciócsoportok a gyermeket és családját segítik a probléma megoldásában. A családnak tisztában kell lennie azzal, hogy a probléma megoldásában nincs egyedül, és szakemberekhez fordulhat” – nyilatkozta Dabija.

Ligia Deca oktatási miniszter szerint az általa vezetett tárca fő feladata a tájékoztatás, a különböző függőségekben szenvedő fiatalok beazonosítása és támogatása. Úgy véli, ezekre a fiatalokra úgy kell tekinteni mint segítségre szoruló emberekre. A nemrég elfogadott minisztériumi egyezmény értelmében szeptemberben, októberben és novemberben tájékoztatókat tartanak, hogy a pedagógusok és az iskolai alkalmazottak beazonosíthassák azokat a magatartásformákat, amelyek függőséget jelezhetnek.

„Ezeknek a fiataloknak fáj a lelke...”

– Az országos drogprevenciós stratégiának egész programot kellene magába foglalnia, amelynek többek közt a személyiség formálásáról is szólnia kell. A drogfüggőség kérdését vizsgálva rájöhetünk, hogy ezeknek a fiataloknak fáj a lelke, és a drog „jó” fájdalomcsillapító. A függőség megelőzése érdekében a tinédzsernek meg kellene tanulnia, mit kezdjen a problémáival, és ha megtanulja kezelni ezeket, akkor nem lesz szükség a menekülésre. A prevenció tehát arról szól, hogy megtanuljuk kezelni a problémáinkat – fogalmazott a stratégia kapcsán Kalóz János pszichológus, a téma ismerője, aki szerint napjainkban a szorongásos zavarok már népbetegségnek tekinthetőek.

– Kíváncsian várom, hogyan zajlik majd a fiatalok drogtesztelése az iskolákban – jegyezte meg. – Az iskolának a prevenciós stratégiája egyfajta nevelés is egyben. A prevenciós stratégiába belefér a kisebbeknél az egészségügyi nevelés, a nagyobbaknál a szexuális felvilágosítás is, míg a tinédzsereknél a különböző témák feldolgozása egészen az önértékelés, a személyiség fejlesztéséig. A tapasztalat azt mutatja, hogy a hosszú távú, követhető felépítésű stratégiának meg lesz az eredménye – tette hozzá.


A legnagyobb gond, hogy nincsenek a kábítószer-függőség kezelésére alkalmas szakemberek, és szakemberképzés sem – véli Kalóz János pszichológus (Fotó forrása: Facebook)

Ami a kábítószerek fogyasztását illeti, a szakembertől megtudtuk: szórakozóhelyeken eléggé elterjedt az úgynevezett dizájnerdrogok fogyasztása, mert az olcsóbb, mint az alkohol. A klasszikus marihuánafogyasztás pedig mindig is az első helyen állt. A fiatalok körében leginkább a dizájnerdrogok a divatosak, ezeknek rengeteg fajtája van. Azért hívják dizájnerdrogoknak, mert az amfetamin-, metamfetamin-hatóanyagokat mindenféle más alkotóelemmel vegyítik. A legveszélyesebb pont az, hogy nem tudni, mi van benne, mi lehet az ellenanyag túladagolás esetén. Régebben sem volt nehéz hozzájutni a drogokhoz, de most már internetről is rendelhető – tudtuk még meg Kalóz Jánostól.

– Ha foglalkoznak a gyerekekkel, és felismeri, hogy a reakciói nyomán negatív érzései származnak, meg lehet oldani ezeket a gondokat. Minél fiatalabb korban jut el a gyermek a felismeréshez, annál kevésbé fenyegeti az a veszély, hogy a kábítószerhez vagy alkoholhoz nyúl. A drogfogyasztás mellett az alkoholfogyasztás és a dohányzás is nagy problémát jelent a fiatalok körében, még akkor is, ha az elmúlt öt-hat évben a dohányzó fiatalok száma nem föltétlen növekedett – magyarázta Kalóz János.

Hosszú évek kellenek a gyógyuláshoz

– A legnagyobb baj a kábítószer-függőség gyógyításánál, hogy évek kemény munkájába telik, és Romániában az ellátás is elég gyenge: a detoxkezelések mindössze két-három hetesek. Az országban csak öt-hat rehabilitációs központ működik, ami nagyon kevés a rászorulók számához képest. Kb. húsz évvel ezelőtt az állami prevenciós intézmény létrehozott ugyan öt-hat rehabilitációs központot, csak aztán személyzetprobléma és anyagi finanszírozás miatt ezek parlagon hevernek. De a legnagyobb gond, hogy nincsenek a kábítószer-függőség kezelésére alkalmas szakemberek, és szakemberképzés sem – összegzett a szakember, aki őszinte kíváncsisággal várja, hogyan fog kinézni az új drogprevenciós stratégia, miután az eddigit sem alkalmazták.