Részvételi költségvetés: elvetették a pályázatok 80 százalékát

Adrian Dohotaru civil aktivista bírálja a városházát

Részvételi költségvetés: elvetették  a pályázatok 80 százalékát
Negyedik alkalommal szavazhatnak a Kolozsváron lakó, dolgozó vagy tanuló nagykorú állampolgárok a részvételi költségvetés projektjeire. A Kolozsvári Polgármesteri Hivatal által néhány évvel ezelőtt kezdeményezett program célja bizonyos mértékben bevonni a városlakókat a megyeközpont kisebb mértékű infrastrukturális fejlesztéseibe, hogy nekik is legyen beleszólásuk az általuk befizetett adókból történő megvalósításokba. Adrian Dohotaru ismert kolozsvári civil aktivista azonban néhány bíráló jellegű észrevételt tett közzé Facebook-oldalán a városi önkormányzat eljárásával szemben. Elsősorban azt sérelmezte, hogy a lakosok által előzetesen benyújtott és a városháza műszaki bizottsága által megvizsgált projektek 80%-át elutasították. Másrészt azt is nehezményezte, hogy ezekről a projektekről nem rendeztek közvitát, az önkormányzat pedig olyan projekteket válogatott ki a szavazásra, amelyeket amúgy is szándékában állt megvalósítani.

Néhány évvel ezelőtt kezdte el a részvételiköltségvetés-projektjét a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal. Hat kategóriában várta a lakosok elképzeléseit, hogyan és mivel tehetnék még élhetőbbé a várost. A hat kategória a következő: a gyalogosoknak szánt sétányok, járdák kialakítása, a biztonságos közlekedés, a zöldövezetek és játszóterek, a közterek kialakítása, az oktatási infrastruktúra és a digitális város megteremtése. Idén 103 projektet nyújtottak be a lakosok, ám csak 20-at fogadott el az értékelő bizottság, ezért kizárólag csak azokra lehet online szavazni szeptember 13. és november 28. között. Az online szavazásban járatlan lakosokat pedig a sétatéri kaszinóban várják a városházi alkalmazottak, akik majd segítenek az online szavazásban.

Az idei húsz projekt közül megemlítjük a következőket: játszóterek árnyékolása; minipoligon létrehozása, ahol a gyermekek közlekedéssel kapcsolatos információkat sajátítanak el; a kerékpározás elsajátítását szolgáló pumpapálya létrehozása a Györgyfalvi negyedi új sportlétesítményben; műanyag kupakok gyűjtésének bátorítása a műanyaghulladék csökkentése és a környezetvédelem céljából; a bölcsődék, óvodák és iskolák előtti járdákon színes oszlopok elhelyezése; biciklipálya kialakítása a kolozsvári patakok partján;  a Györgyfalvi negyedi Detunata park szabadtéri közösségi központtá való alakítása, az Irisz negyedi 2-es park felújítása stb. 

Adrian Dohotaru civil aktivista Facebook-bejegyzésében azt kifogásolta, hogy a lakosok által előzetesen benyújtott és a városháza műszaki bizottsága által megvizsgált projektek 80%-át elutasították, vagyis a benyújtott 103-ból mindössze 20-at ítélt megvalósíthatónak. Másrészt azt is nehezményezte, hogy ezekről a projektekről nem rendeztek közvitát, az önkormányzat pedig olyan projekteket válogatott ki a szavazásra, amelyeket amúgy is szándékában állt megvalósítani. Dohotaru szerint a városháza ezzel a programmal nem a szükségletek lefedését célozta meg, hanem a hatásvadászatra alapozott.


Környezetbarát játszósarkok létrehozását is támogatja a városháza

– A közeljövőben csökkenni fog az érdeklődés a részvételi költségvetés iránt. Nem tudom, a polgármesteri hivatal milyen magyarázatot fog adni arra, hogy megvalósíthatatlannak minősítette a Korvin/Május 1-je téri bölcsődeépítési projektet, vagy a Hóstát/Mărăşti negyedi bicikliutakat, illetve a kerekdombi parkok megépítésére vonatkozó projekteket. Csak az állt az indoklásban, hogy ezeket a projekteket nem lehet a városháza által megállapított 150 ezer eurós keretösszegből megvalósítani – fogalmazott az aktivista. Hozzátette: a Malomárok korszerűsítésére vagy a Keleti park kialakítására vonatkozó projekteknél nem jelentett akadályt, hogy megvalósításuk költsége meghaladta a 150 ezer eurót. – Ki az, aki elhiszi, hogy a 10 kilométer hosszú Malomárok felújítása vagy a több tíz hektáros Keleti park megvalósítható 150 ezer euróból, hiszen már maga a tervezés is sokkal többe kerül? Vajon miért változtatják a projektek kiválogatási kritériumait egyik évről a másikra? Vajon a projektek elbírálási szabályzatát miért nem foglalták tanácsi határozatba úgy, mint más városokban? – sorolta a kérdéseket Dohotaru.

Továbbá kifejtette: kezdetben a polgármesteri hivatal azt állította, hogy csak a tulajdonában álló területeken lehet a részvételi költségvetés projektjeit megvalósítani. Ezért elutasította azt a Dohotaru-javaslatot, miszerint az Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem tulajdonát képező területen, a Hajnal negyed környékén parkot alakítson ki. Néhány év múlva azonban az egyetemmel partnerséget kötve mégis korszerű parkot hozott létre ott. Dohotaru javasolta, hogy a részvételi költségvetés megvalósítása érdekében a polgármesteri hivatal kössön partnerséget más állami vagy magánintézményekkel. 

A civil aktivista a részvételi költségvetés bojkottjára ösztönzi a kolozsváriakat, mert szerinte más városokban ésszerűbb kritériumokat állapítottak meg. Dohotaru javasolta a 150 ezer eurós küszöb növelését; a polgármesteri hivatal és más állami és magánintézmények társulását, közviták szervezését, a civil társadalom bevonását a kivitelezendő projektek kiválogatásába, sőt részvételi költségvetéssel foglalkozó ügyosztály létrehozását is a Kolozsvári Polgármesteri Hivatalban. Ez utóbbi arra lenne jó, hogy mindenki tudja, ki felel a részvételi költségvetés pályázataiért, kivel lehet felvenni a kapcsolatot gond esetén.