Részmunkaidős szerződés – a kormány eleve csalókat lát mögötte
Vissza

Részmunkaidős szerződés – a kormány eleve csalókat lát mögötte

A költségvetés bevételeinek növelése érdekében a kormány mondhatni kapálózik, és megragad minden lehetőséget arra, hogy “legomboljon” pénzt bárkiről és bármiről – de elsősorban azokról még többet, akik eddig is igyekeztek befizetni az államnak azt, ami az övé. Sokszor anélkül hoznak meg ilyen jellegű intézkedéseket, hogy alaposabban átgondolnák: jogosan vagy jogtalanul, indokoltan vagy indokolatlanul járnak el, sőt, adott esetben az alkotmányellenesség kérdése is felmerülhet. Hasonló helyzet állt elő augusztustól a részmunkaidős szerződések esetében: a társadalombzitosítási járulékot valamint az egészségbiztosítást kötelezően a minimálbér szintje alapján kell kiszámolni és törleszteni a költségvetésbe, függetlenül attól, hogy az illető alkalmazott esetleg csak két órára van alkalmazva, a munkaidejének és munkamennyiségnek megfelelő arányos fizetéssel… Volt alkotmányjogász szerint bírósághoz is fordulhatnak az érintettek, hiszen a kormánynak ez az intéskedése a szabad munkavállaláshoz való alkotmányos jogot sérti.

Augusztusra már az új rendelkezések alapján kellett kiszámolniuk a munkáltatóknak a nyugdíjalapba és egészségbiztosítási alapba fizetett hozzájárulást, az alkalmazottaik után: kötelező módon legalább az országos bruttó minimálbért véve alapul, függetlenül attól, hogy esetleg részmunkaidős szerződést kötöttek az alkalmazottal. Tehát, ha valakit két órára alkalmaztak, s arányosan fizették két órára, ezentúl továbbra is csak a két órás bért kapja kézbe az illető, ellenben a munkaadónak már nyolc órás bért kell alapul vennie a nyugdíjjárulék és egészségbiztosítás kiszámításához és az államkasszába való befizetéséhez. Kormányrendeletben (2022/16. Kr) módosították az adótörvénykönyv erre vonatkozó előírását, és ennek alapján a nyugdíjalapba legkevesebb 638 lejt, az egészségbiztosító pénztárhoz pedig 255 lejt kell befizetnie a munkaadónk, ezek az értékek felelnek meg a 2550 lejes minimálbérnek. Az alkalmazott részmunkaidős keresete nem változik, ha marad továbbra is ebben a beosztásban, ellenben a munkáltatónak nőnek meg a munkaszerződéssel kapcsolatos kiadásai.

Hasonló intézkedést már bevezetett egyszer az akkori kormány, 2017-2019 között, és akkor is ugyanazok voltak az indokok: több pénzt kicsikarni azokból, akik még dolgoznak és még befizetik a cseppet sem kevés járulékokat, hiszen Romániában közismerten magasak a munkaerővel kapcsolatos költségek. Akkor is elhangzott, hogy a feketemunka elleni küzdelem mellett meg kell vívni a szürkefoglalkoztatás problémájával is, amely ugyanúgy gondot okoz a hatóságoknak azáltal, hogy kevesebb bevételre tesznek szert. Emellett természetesen hátrányosan érinti az ilyen formában foglalkoztatott személyeket is. A két típusú munkavégzésről szóló magyarázatban szokták mondani: a feketemunka teljesen illegális munkavégzés, mivel a foglalkoztatottal nem kötnek szerződést, s be sem jelentik a munkavállalót, aki nem részesülhet sem egészségbiztosításban, sem a nyugdíjalapba nem fizetnek érte; ezzel szemben a szürkemunka “csak” félig illegális foglalkoztatás, hiszen az illető személyt alkalmazzák hivatalosan, szerződést kötnek vele, ellenben a ténylegesen kifizetett bérnél alacsonyabb összeg szerepel. Ebből kifolyólag az alacsonyabb összegre számolják ki és törlesztik a különféle hozzájárulásokat is. Egy ilyen “megoldást” jelenthet a részmunkaidős szerződés, amikor az általános 8 órás napi program helyett kevesebb órára alkalmazzák az illetőt, holott ténylegesen jóval többet dolgozik, és annak megfelelően többet is keres. A részmunkaidős szerződéshez való folyamodás magyarázata sok esetben a magas állami terhek alóli kibúvás – a cégek így próbálnak spórolni és valamivel többet fizetni a munkavállalónak, aki vállalja azt is, hogy kevesebbet fizetnek érte a nyugdíjalapba. (Hiszen aktív éveiben, jó keresőként még kevésbé foglalkoztatja az embert a majdani nyugdíja, az, hogy a jelenlegi keresetéből lesz-e egyáltalán megélhetési nyugdíja – ami nem meglepő, ha a nyugdíjrendszer körüli állandó bizonytalanságot nézzük.) Persze, az adóhatóság ezt a helyzetet – a feketemunkát valamint szürkemunkát – nem “vállalkozói túlélési kísérletként” értelmezi, hanem egyszerűen adócsalásként. Jogszabályban rögzítették is a nem kevés bírságokat, sőt, akár szabadságvesztés is járhat azért, ha valakitől visszatartják a járulékokat, de azokat nem fizetik be az állami alapba. Feketemunkáért például nemcsak a munkaadót, hanem a munkavállalót is megbírságolják.

Mind a munkaügyi hatóság, mind az adóhatóság egyaránt a szürkefoglalkoztatás helyzetét is igyekszik feltárni és büntetni, ami érthető és indokolt, ha törvénytelenségről van szó. Jogilag lényegtelen, hogy ezeknek a színlelt szerződéseknek elsősorban a költséghatékonyság megteremtése a célja, mert amennyiben a valós tartalom nem felel meg a szerződésnek, a hatóságnak jogában áll intézkedni: a munkaadót kötelezni az adókülönbözet kifizetésére, elmaradt juttatások törlesztésére, továbbá különböző adóbírságokat, késedelmi kamatokat is felszámolhatnak. Mindez csak feltételes módban jelenthető ki, hiszen az ellenőrzésekkel ezeken a helyzeteken nem sikerül úrrá lenni. Egyrészt a kormánynak tehát az ellenőrzéseket kellett volna eredményesebbé, hatékonyabbá tennie, másrészt pedig az emberek – vállalkozók, munkáltatók és munkavállalók – adómorálján kellett volna javítania. Ehelyett a kormány hozott egy olyan intézkedést, amely kontrollt sem igényel (hogy valójában részmunkaidőben dolgozik valaki, vagy színlelt szerződésről van szó), hanem egyből “büntet” minden egyes részmunkaidős szerződést… Tehát megbélyegeznek mindenkit, akik részmunkaidőben dolgoznak illetve foglalkoztatnak, hogy valójában átejtik a hatóságot, hogy ne teljes 8 órás munkaidőre fizessék az állammal szembeni kötlezettségeiket, hanem jóval kevesebbre. 
{Tovább olvasható még 464 szó.}
. Nem tesznek különbséget valóság, tehát gyakorlat és feltételezés között. Hiszen számos helyzet lehetséges: például minimális ügyintézésre, iroda karbantartására illetve takarítására alkalmaznak valakit napi két órára; vagy a lapterjesztéssel, újságkihordással kapcsolatos munkát említve – szintén nem 8 órás tevékenységről van szó, ellenben ha most
Ha érdekli a teljes történet, legyen prémium tag vagy ha már az, 

EZ ÉRDEKELHETI
MÁSKÉP(P) ROVAT CIKKEI
  • Az olasz kísérlet
    Az olasz kísérlet
  • A krími példa
    A krími példa
  • Mire jó a háború?
    Mire jó a háború?
  • Iohannis az Egyesült Államokban
    Iohannis az Egyesült Államokban
  • De...
    De...
  • Hány danos a Dan?
    Hány danos a Dan?
  • Elmaradt tengeri apokalipszis
    Elmaradt tengeri apokalipszis
  • Elbúcsúzó szép köszönet
    Elbúcsúzó szép köszönet
  • Véndiák találkozók
    Véndiák találkozók

ROPOGÓS ROPOGÓS

Kétszáz lejes utalványokkal támogatják ...
Köztéri defibrillátorokat helyeztek ki ...
DNA-mérleg: húsz év alatt 15 ezer ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ