Piarista diákból kimagasló erdélyi püspök, a növényvilág tudósa

Piarista diákból kimagasló erdélyi püspök, a növényvilág tudósa
Éves közgyűlését tartotta tegnap délután az Erdélyi Múzeum-Egyesület Természetttudományi Szakosztálya az egyesület Jókai utcai székházában. A rendezvény keretében Bartók Katalin választmányi tag moderálásával a szerzők, illetve szerkesztők jelenlétében bemutatták az EME kiadásában napvilágot látott, négy tanulmányt tartalmazó tisztelgő tanulmánykötetet Haynald Lajos főpásztori szolgálata és emberi nagysága előtt.

Születésének 200. évfordulója alkalmából, 2017. október 6-án az EME Természettudományi Szakosztálya – elnöke dr. Kékedy-Nagy László vegyész, nyugalmazott egyetemi tanár – és a Kolozs-Dobokai Római Katolikus Főesperesség rangos konferencia keretében emlékezett meg Haynald Lajosról, Erdély szeretett püspökéről, akinek mind hitbeli, mind szakmai előmenetelét a váci és a pesti piarista iskolák, valamint az esztergomi évek alapozták meg. Gyulafehérvári püspökként, valamint később kalocsai érsekként is sokat tett az erdélyi tudományos kutatásért, különös hangsúlyt fektetve a növényvilág feltárására.

A most bemutatott Erdély püspöke, tudósa és mecénása – Haynald Lajos című tanulmánykötet az elmúlt év utolsó napjaiban jelent meg, és az említett konferencia előadásainak szerkesztett változatát tartalmazza. A szerkesztők a kiadványt az azóta egyik elhunyt előadó, Kovács Sándor Kolozs-dobokai főesperes, plébános emlékének ajánlották. A kötetet éppen Kovács Sándor: Haynald Lajos, Erdély tudós, apostoli buzgósággal kormányzó püspöke című tanulmánya nyitja, amelyben többek között rámutatott arra, hogy Haynald Lajos az Anyaszentegyház és a magyar történelem egy minden szempontból nagyon nehéz, de új korszakot jelentő időszakában 12 éven át (1852. október 15.–1864. október 22.) volt Erdély püspöke, majd kalocsai érsek. Életében az erdélyi évek jelentették a lelkipásztori munkásság csúcsát. A 36 évesen kinevezett fiatal püspök egy évtized alatt egész Erdélyben közkedvelt, sőt országszerte ismert, Rómában is elismert főpap lett. A tanulmányból azt is megtudhatjuk, hogy nem 20. századi terv volt az erdélyi római katolikus püspökség érsekségi rangra való emelése: ennek szándéka is Haynald Lajos megyéspüspök nevéhez fűződik, aki már 1859. november 21-én kelt pro memoria-jában alaposan megindokolta elképzelését erről, valamint egy új püspökség létrehozásáról Székelyföld területein.

Bakó Irén nyugalmazott nagyenyedi biológiatanár: „Egy utat ismerek” – Haynald Lajos iskolái és jellemfejlődése pedagógusszemmel című előadásának írott változata Haynald Lajos gyermekkorát, ifjúkorát és tanulmányait, valamint jellemfejlődésének értékelését veszi gorcső alá, betekintést nyújtva a születéstől az önmagát vállaló felnőttség útján való elindulásig. A családi levelezésre, iskolái dokumentumaira és a kortársak visszaemlékezéseire alapozva kiemeli, hogy adottságai mellett a családi környezet és az iskolai nevelés összefonódása együtt formálta Haynald jellemét, szociális érzékenységét és nem utolsósorban sokrétű tudását, amelyeknek köszönhetően a legmagasabb egyházi méltóságok közé került, élete pedig mélységeiben és magasságaiban is kiteljesedett élet volt.

Haynald Lajos és az erdélyi botanika címmel Bauer Norbert, a budapesti Magyar Természettudományi Múzeum főmúzeológusa bemutatja a főpap szerepét a 19. századi erdélyi flórakutatásokban és a természetrajzi oktatásban. Részletesen kitért növénygyűjtésére, a herbárium építésére, a flóraművek kiadásának támogatására és mindarra, amit Haynald az erdélyi oktatásért és kulturális életért tett. Nevét a szakma nem feledte, egyháztörténeti és botanikai fórumokon rendszeresen megemlékeznek életéről, tetteiről, élettörténetét pedig alaposan kutatják napjainkban is.

Bartók Katalin, a biológiai tudományok doktora, a BBTE Biológia–Geológia Kar Botanika tanszékének nyugalmazott egyetemi tanára, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületének tagja Haynald Lajos emlékezete az erdélyi könyvtárakban és múzeumokban címmel bemutatja az elsőként az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) könyvtárában, valamint a jelentősebb erdélyi könyvtárakban megtalálható Haynald-műveket – többek között kiemelt érdekességként A szentírási mézgák és gyanták termőnövényei című, 1894-ben kiadott tíz, színes növényt ábrázoló albumát –, méltatva a főpap botanikai érdemeit, de politikai szerepvállalását is. Bartók Katalin nyomatékosította, hogy Haynald Lajos kalocsai érseket a Magyar Tudományos Akadémia tagjai közé választotta, akadémiai székfoglaló beszédét éppen a fent említett album témájával tartotta 1869. április 12-én.

A most napvilágot látott, külalakra is elegáns kiadványt számos gyönyörű, színes és fekete-fehér illusztráció, az előadások angol és román nyelvű kivonatai, gazdag irodalomjegyzék teszi még értékesebbé.

Munkácsy Mihály: Haynald Lajos