Pápalátogatások szemtanúja – a Tiroli kereszt története
Vissza

Pápalátogatások szemtanúja – a Tiroli kereszt története

Öt kontinensen nem csak a katolikusok, hanem az általános közvélemény figyelme is a budapesti 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra (NEK) irányul ezekben a napokban. Akárcsak 1938-ban, ez alkalommal is a Hősök tere a központi liturgikus cselekmények helyszíne, s az ott kihelyezett oltár felett impozáns kereszt vonja magára a tekintetet. Többen is érdeklődtek felőle, jelezve, hogy szeretnék megismerni az alkotást. A Tiroli keresztként nyilvántartott mű eredetét Bokody József, a kereszt történetének kutatója, valamint a Katolikus Lexikon alapján szeretném ismertetni.

Borítókép: Angelo Bagnasco bíboros, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) elnöke, Genova korábbi érseke szentmisét mutat be az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus megnyitóján – háttérben a Tiroli kereszt (fotók: MTI/Máthé Zoltán)

A NEK Hősök terei oltára fölött látható hatalmas kereszt 1930-ban, a Szent Imre herceg halálának 900. jubileumán szervezett megemlékezések idején érkezett Budapestre az ausztriai Tirolból – a tiroliaknál az egyházi ünnepeken, valamint rendezvényeken immár évszázados hagyomány az ún. kereszthordozás. Az úton a keresztet alkotója, Andreas Cpepaz halli fafaragó, valamint 600, népviseletbe öltözött tiroli férfizarándok kísérte – súlya miatt a keresztet vivő 14 fős csapatot gyakran kellett váltani. A hat méter magas Tiroli keresztet – a rajta lévő, fából faragott korpusz 286 centiméter – az első részen keresztben ráerősített rúd segítségével oldalanként 5-5 férfi vitte, a megdőlést elkerülendő pedig az oldalszáraira erősített két-két rúddal támasztották meg.

Az alkotás egyszerű, felső részén a felirat: „Iesus Nazarenus Rex Iudaeorum” (Názáreti Jézus a zsidók királya). Az Üdvözítő töviskoszorús alakja még az élet jeleit mutatja, alatta a száját nagyra nyitó, nyelvét nyújtó, egy csupasz koponyára ráharapni készülő kígyó látható – utóbbi a bűn, a koponya pedig a holtak megtestesítője. Mindez már a feltámadást hivatott előrevetíteni.

Budapestre érkezése után a keresztet a Szent Imre autóbuszgarázsban tartott nagygyűlésen állították fel, ott rendezték meg ugyanis az országos Szent Imre ünnepségek főbb találkozóit. Ezt követően a keresztet az akkori Szent Domonkos, jelenleg Rózsafűzér Királynéja plébániatemplomba vitték; jelenleg is ott az állandó helye.

Amikor a negyedik Cserkész Világjamboree-t Gödöllőn szervezték meg 1933-ban, az alkalomra a tiroli cserkészek kölcsönkérték a keresztet, és azzal vonultak fel, a rendezvény idején pedig az osztrák tábor főterén állt. Akkor készítette a keresztről híres felvételét Kovács Szilárd, mely felvételt aztán a Magyar Nemzeti Szövetség levelezőlapon is kiadta. A kép alatt a Feltámadunk felirat olvasható, bal sarkában pedig, Krisztus jobb kezénél a falombok a természet csodálatos játékából Nagy-Magyarország és a trianoni diktátummal szétdarabolt csonka-Magyarország képét mutatják. Ennek a képnek is köszönhető, hogy a tiroli kereszt mind Magyarországon, mind a nagyvilágban nevezetessé vált, és számos zarándoklaton és rendezvényen kihelyezték.

Harminc esztendővel ezelőtt, Szent II. János Pál pápa 1991-es magyarországi látogatásán, Szent István király ünnepén a szintén a Hősök terén tartott záró szentmisén is ott magasodott az oltár és a Szent Jobb ereklye fölött. Most ismét ott látható: ott volt már az 52. NEK nyitó szentmiséjén, szeptember 5-én, és ott volt tegnap is, a záró szentmisén, amelyet szentatyánk, Ferenc pápa celebrált.


EZ ÉRDEKELHETI
MÁSKÉP(P) ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Emil Boc: Kolozsváron 56 százalékos az ...
Árkossy István kapta a Magyar ...
Elhunyt Venczel Vera színművész

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ

  • Io rëggëlt, Iohannis!
  • A bili esete a Hóstáttal
  • VIDEÓINTERJÚ – Tasnádi Szilárd ...
  • Arábia Európában: egy hét a napsütötte ...
  • Tíz év tükre