Ferenc pápa látogatásáról az emlékkönyv kapcsán

Isteni kegyelem és ajándék volt mindenkinek

Ferenc pápa látogatásáról az emlékkönyv kapcsán
A világon élő valamennyi magyar számára akár történelmi jóvátételnek is nevezhető Ferenc pápa csíksomlyói látogatása. Ennek ellenére tudatában vagyunk annak, hogy a pápalátogatásoknak nem nemzettudat, hanem hitmegerősítő jellege és célja van.

Borítókép: A könyvbemutatón (balról jobbra) Kiss Endre, Oláh Zoltán, Veres Stelian, Fábián Róbert és Bodó Márta - A SZERZŐ FELVÉTELE

Mindezek után valóban különlegesen örvendetes, hogy a Szentatya székelyföldi zarándoklatáról Ferenc pápa Csíksomlyón címmel gazdagon illusztrált, mind tartalmában, mind külalakjában gyönyörű emlékkönyv látott nemrég napvilágot a Verbum Keresztény Kulturális Egyesület kiadásában.

A kötetet szombat délután mutatták be a Római Katolikus Nőszövetség Szentegyház utcai dísztermében, bennsőséges hangulatú beszélgetés keretében. Az eseményen, amelyet Bodó Márta teológus, a Keresztény Szó katolikus kulturális folyóirat főszerkesztője, a kötet egyik szerkesztője moderált, a pápalátogatást előkészítő liturgikus-, valamint a médiabizottság tagjai közül részt vett Oláh Zoltán kanonok, egyetemi docens a BBTE Római Katolikus Teológia Kar gyulafehérvári Pasztorálteológiai Intézet igazgatója; Veres Stelian, a kolozsvári Szent Mihály egyházközség plébános-helyettese, a pápalátogatás egyik televíziós kommentátora; Kiss Endre, a gyulafehérvári papi szeminárium lelkivezetője; Fábián Róbert, a Vasárnap katolikus hetilap felelős szerkesztője.

A moderátor – aki a látogatás médiabizottságának is tagja volt – kérdéseire válaszolva valamennyien megosztották a jelenlevőkkel az emlékkönyv összeállításával, szerkesztésével kapcsolatos meglátásaikat – hiszen mindegyiküknek olvasható írása a kötetben –, valamint a pápalátogatás előkészítése, szervezése és lebonyolítása során szerzett pozitív és negatív tapasztalataikat is.

Oláh Zoltán rámutatott, hogy a könyv céljának tűzték ki feldolgozni az élményeket, megszólaltatva a négy római katolikus egyházmegye főpásztorát és azokat, akik elősegítették a pápalátogatást, ami egy megvalósult álom. Nem arra kell fókuszálni, ami nem elképzelésünk szerint sikerült. Például a Vatikán sajtósainak koordinátora kérte, hogy ne engedjük teljesen átvenni a kormányőrség részéről az intézkedéseket. Három napot igényelt az, hogy 33 személyről teljes tájékoztatást kért a kormányőrség, de vitatkozások közepette is csak hármat hagytak jóvá tíz órával az esemény kezdete előtt. Ők kellett fogadják a külföldi újságírókat. Ilyen eset nemcsak Romániában fordult elő, ezért tanácsolta az előbb említett vatikáni tisztviselő, hogy „az eseményt ne engedjétek ki a kezetekből”. Mindenképpen felemelő érzés volt tudni, hogy akkor a világ Csíksomlyóra figyelt. Megható volt látni, hogy Ferenc pápa őszintén örvendett az erdélyi tájaknak. Szóvá is tette a repülőgépi sajtótájékoztatón: hála Istennek, nem helikopterrel utazott Csíksomlyóra, mert így a gépkocsiból láthatta a lenyűgöző panorámát. Viszont a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban a biztonságiak minden ablakkeretet, rést leragasztottak és lepecsételtek. Észrevéve a túlbuzgóságot, a pápai kíséretből szóltak a takarítónőnek, hogy azonnal távolítsa el ezeket, mert nem szereti a pápa az ilyenfajta túlzásokat.

Történészként Fábián Róbert hangsúlyozta: a történelem egyik sajátossága, hogy az események váza megmarad, de a lényeg sokszor elszáll. Ezt pedig nem szabad megengednünk ebben az esetben sem. Minden emlékkönyv egyben visszatekintés, amely segít, hogy sok-sok év múltán is élővé váljon az esemény, amelynek részesei voltunk. Igen, megtörtént a csoda, itt volt a pápa. Üröm az örömben, hogy Balázsfalván, majd a szebeni repülőtéren a különleges sajtóigazolványok ellenére eltuszkoltak az események közvetlen közeléből.

Kiss Endre, a liturgikus bizottság tagja kiemelte: hálásak lehetünk, hogy megérhettük a pápalátogatást, ami kegyelem és ajándék volt mindenkinek. A fáradtságot nem ismerve, esőben, sárban dolgozókat, kispapokat hálával és nyugalommal töltötte el egy-egy részlet előkészítésének befejezése. Kimutatták, hogy szeretik az Egyházat és a Szentatyát, akinek szentmiséjéről, a vele való találkozásról más emberként érkeztünk haza.

Veres Stelian meggyőződése szerint nagy hír volt a pápa Erdélybe érkezése, aki összesen hat órát tartózkodott Csíksomlyón, ehhez viszonyítva sok időt igényelt az előkészítés, ami nélkül viszont nem valósulhatott volna meg a Szentatya látogatása. Jó, hogy a templomból kivitték a szentmise helyszínére a Szűz Mária-kegyszobrot, így a szertartás alatt ott volt a pápa mellett. Ez az emlékkönyv az első kiadvány az országban, mintegy megkoronázása az eseménynek. Hála Istennek, a kötetet személyesen is átadhattuk Ferenc pápának Rómában, ahol a Szentatya magyarul köszöntötte a küldöttséget és hosszasan belelapozott a könyvbe.

Bodó Márta azon megjegyzésére, hogy többen hiányolták a közvetlenséget a pápától, Kiss Endre pontosította, hogy a Szentatya nem szomorú, hanem összeszedett volt a szentmisén és mindenhol ezt teszi. A gyulafehérvári papi szeminárium lelkivezetője meglátása szerint a biztonságiak szinte féltek, hogy ne kerüljünk közel a pápához. Pedig ez magának a pápának sem tetszik.

A jelenlevők közül Jakab Gábor pápai káplán, kerekdombi plébános rámutatott, hogy a pápalátogatás és tanítás után el kellene gondolkodni azon, mivel maradtunk, mit kéne megtennünk a jövőben. A pápalátogatás Járjunk együtt! mottóját javasolta témának a Romániai Püspökök Konferenciájának következő ülésszakára. Hiányolta, hogy nem említették sehol Isten Szolgája Márton Áron püspök nevét. Márkus Etelka televíziós szakember elmesélte, hogy zarándokként a pápalátogatás idején egy ismeretlen család fogadta be három napra. Megtiszteltetésnek vették egy ismeretlen zarándok befogadását és vendégül látását. Kiderült, hogy a családfő faragta a székelykaput, amelyet felállítottak a csíksomlyói helyszínen és csak azt nehezményezte, hogy munkájuk eredményét végül a pápa nem tekinthette meg.

A rangos emlékkönyvet Őexcellenciája Miguel Maury Buendia, a Római Apostoli Szentszék romániai apostoli nunciusának ajánló sorai nyitják, aki többek között hangsúlyozza: „Mindenekelőtt hadd köszönjem meg annak a sok zarándoknak, akik a bizonytalan időjárás és szakadó eső ellenére – mely később kegyelmi alkalommá lett – nagy számban gyűltek össze a nyeregben. Kívánom, hogy ezen látogatás emléke hozzon még nagyon sok békét és áldást.” A Vatikán nagykövetével kapcsolatban fontosnak tartom megjegyezni, hogy oroszlánrésze volt Ferenc pápa romániai és kimondottan a csíksomlyói látogatása lehetővé tételében, de más alkalmakkor is konkrétan kiállt a hazai hatóságok előtt katolikus és kisebbségi életünk nehézségeiben, például a marosvásárelyi II. Rákóczy Ferenc Római Katolikus Teológiai Líceum ügyében. Természetesen a kiadványban olvasható a pápa csíksomlyói homíliája.

Jakubinyi György érsek visszaemlékezésében nyomatékosítja, hogy amíg a Szentatya mellett lehetett, sok mindent elmondott kisebbségi helyzetünkről. A Szentatya azt mondta: „Látja, mi Latin-Amerikában tudtuk, hogy Kelet-Európában a katolikusok szenvednek, de részleteket nem tudtunk.” Főpásztorunk a kellemetlenségekről is ír: „A Szentatya miseruháján a magyar feliratot be kellett borítani. Belépéskor a magyar zászlókat mind letiltották, mert zavarják a kilátást. A román zászló – egy-kettő, ha volt – nem zavarta azt. Nemzeti imánk éneklésekor egy román püspök testvér morgott, de nuncius urunk megmagyarázta neki, hogy ez imádság, nem politika. Minden kellemetlenség ellenére, adjunk hálát a jó Istennek és a csíksomlyói Segítő Máriának a Szentatya látogatásáért.”

Tamás József gyulafehérvári segédpüspök nagy kitüntetésnek vette, hogy a Szentatya eljött Csíksomlyóra, még akkor is, ha szűkre szabott időkeretbe zsúfolták be az itt tartózkodását, sőt még a kegytemplomba sem mehetett be, csak kívülről láthatta.

Oláh Zoltán a pápalátogatás egyik főszervezője, a médiabizottság felelőse egy megható epizódra emlékezik vissza, amely a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Ház udvarán történt. Sikerült átadnia a Szentatyának egy könyvajándékot, akit olaszul köszöntött: Isten hozta, Szentatya, a mi szeretett kegyhelyünkre! Válaszában a pápa a gyönyörű környezetet hangoztatta, majd átadva egy rózsafüzért megkérdezte: Te beszélsz a Szűzanyához? Igen, válaszolta rövid habozás után a meglepő kérdésre Oláh Zoltán. Mire a Szentatya megjegyezte: Beszélj neki rólam is! Ez szokásos módon így hangzott volna: Imádkozz értem! Mondj egy imát értem!

Bodó Márta Aranyrózsa a csíksomlyói kegyszobornak címmel arról ír, hogy a csíksomlyói Segítő Mária kegyszobornak ajándékozott Aranyrózsával a Szűzanya iránti legkiemelkedőbb tiszteletét hozta el a pápa, egyben elismerésként a vidék népének hite iránt. Fábián Róbert meglátása szerint: „Ez egy olyan nap volt, melynek történései minden bizonnyal be kell kerüljenek az erdélyi egyházmegyék és Erdély történetébe, amelyeket aranybetűkkel kellene írnunk.”

Veres Stelian, a médiabizottság tagja azon meggyőződésének adott hangot, hogy a Szentatya egyszerűsége és üzenetének aktualitása, a résztvevők meghatódottsága és hite csodálatossá tette a pápai szentmisét.

A Verbum Keresztény Kulturális Egyesület igazgatója, Szőcs Csaba szászfenesi plébános, a média munkacsoport tagja így emlékezik vissza: habár a több havi munka eredményeinek egy részét az időjárás, más részét egyéb körülmények utólag szinte feleslegessé tették, felejthetetlen pillanat marad számomra a hihetetlen momentum, amikor megláttam Ferenc pápát a nyeregben. Erre készültünk, ezért dolgoztunk sokan és sokat, s mégis hihetetlen: Itt van! Velünk van! S vele nyeregben vagyunk!

Potyó Ferenc, a Gyulafehérvári Főegyházmegye általános érseki helynökének meggyőződése szerint Ferenc pápa látogatása főegyházmegyénkben Isten kitüntető szeretetének a jele volt. Félretéve minden külső és emberi tényezőt, elmondhatjuk, hogy Isten kegyelméből áldozatot vállaló, jószándékú híveinknek igazi ünnep és kegyelmi feltöltődés ajándékát jelentette a Ferenc pápával való történelmi találkozás.

Kovács Gergely, a Kultúra Pápai Tanácsának irodaigazgatója fontosnak tartotta írásban is visszaemlékezni a nagy eseményre. Lényegesnek tartja, hogy értékes tevékenységet fejthetett ki szolgálati helyén, Rómában. Hiszen a pápalátogatást megelőző napokban számos újságíróval találkozott, ő volt a csíksomlyói szentmise élő közvetítésének vatikáni társkommentátora és rengeteg interjút adott a pápalátogatás előtt és után.

A fent említett írások mellett más visszaemlékezések is olvashatóak, nagyszámú képpel illusztrálva a csíksomlyói apostoli látogatás mozzanatait. A kötetet a romániai katolikus egyház és a magyar kisebbség 2018-as statisztikai adatai, illetve az ország nemzetiségi térképe teszi gazdagabbá magyar, román, angol és olasz nyelven.