Az ötlet elméletileg jó, hiszen a kolozsvári közszállítás nagymértékben fejlődött és korszerűsödött az elmúlt tizenöt évben, és összehasonlíthatatlanul más ahhoz képest, hogy mi volt húsz, harminc vagy akár negyven évvel ezelőtt. Életünkben azonban ma már sok minden összehasonlíthatatlanul más, mint húsz, harminc vagy akár negyven évvel ezelőtt.
Ahogy azt a liberális városvezetés is elismerte, a városban kétszázezer körüli a gépkocsik száma, míg a lakosok száma – mondjuk – meghaladja a háromszázezret. A városvezetés azt is elismerte, hogy a parkolóhelyek száma messze nem elegendő, ezért az elmúlt négy-öt évben több parkolóházat épített főleg a régi lakónegyedekben. Ez azért volt jó, mert parkolási megoldást tudtak ajánlani például a régebb épült tömbháznegyedek lakosainak is.
Még ha jónak is tartom az ingyenes pénteki közszállítás ötletét, vannak kételyeim, hogy eléri a célját, azaz a gépkocsiforgalom csökkenését. Azt a generációt, akit a szülei éveken át személygépkocsival utaztattak a lakás és az iskola között, hogy pont az iskola kapujában „pottyantsák le”, aki tizennyolcéves korára már rendelkezik jogosítvánnyal, illetve személygépkocsival is, akiknek családja mindenhova kocsival jár, mert könnyebb és jobb, nehéz lesz rábírni a buszos utazásra. Azt a negyvenes-ötvenes generációt, aki fiatal korában a régi, zsúfolt buszokon utazott, ma meg a sarki kenyérüzletig is kocsival jár, azt is nehéz lesz rábírni a buszos utazásra. Sajnos, a sort még folytatni lehet, hogy ki miért nem hajlandó áttérni legalább hetente egyszer az ingyenes buszos közlekedésre.
Mivel a Kolozsvárhoz közeli települések önkormányzatai nem csatlakoztak ehhez a kezdeményezéshez tanácsi határozat által, akkor a metropoliszövezetben a közszállítási vállalat buszain pénteken továbbra is jegyet kell váltani. Ezért a Szászfenesről és Kisbácsból özönlő embertömeg továbbra is személygépkocsival közlekedik a városban, tehát ebből a szempontból nem várható a városon áthaladó gépkocsik számának csökkenése.
Ami Kolozsvárt illeti, nekem úgy tűnik, hogy a gépkocsiforgalom nem csökken a városban még a pénteki ingyenes közszállítás bevezetése után sem. A vállalatnak azonban mindenféleképpen jövedelemkieséssel kell számolnia, amelynek nagyrészét saját forrásaiból kell fedeznie. Kíváncsi vagyok, hogy – mondjuk - egy év múlva milyen konkrét számadatokkal fogják bizonyítani, hogy az intézkedés elérte-e célját, és van értelme ezt folytatni?
Tévedés ne essék: nem a városi önkormányzatot hibáztatom, hiszen, amint már írtam: az ötlet jó. De mi, és általában a posztkommunista tömb országainak lakói még nagyon távol állunk attól a környezettudatos magatartástól, amelynek segítségével beláthatjuk, hogy a személygépkocsik által szennyezett levegőért nekünk kell tenni valamit. Nem is keveset: le kelle(ene) mondanunk a személygépkocsi által nyújtott kényelemről azért, hogy élhetőbb levegőnk legyen ebben a nagyon zsúfolt városban. Egyelőre a kényelemhez, a gépkocsihoz való ragaszkodásunk erősebb mindennél. Ebben is összehasonlíthatatlanul mások vagyunk a környezettudatosabban élő nyugat-európaiakhoz képest.
