1992-ben még csak 13 százalék vélekedetett így. Abban, hogy az orosz nép olyan, mint a többi, csupán a megkérdezettek 32 százaléka hisz. Negyedszázaddal ezelőtt ez az arány még 80 százalék volt.
Az ukrajnai konfliktust előtti utolsó év, 2013 óta 70-ről 83 százalékra növekedett azoknak az aránya, akik büszkék arra, hogy Oroszországban élnek. A 2013-ban kimutatott 53 százalékkal szemben most 67 százalékuk büszke az Oroszországi Föderációra.
A válaszadók 72 százaléka nagyhatalomnak tartotta Oroszországot, és csak 22 százalékuk volt ezzel ellentétes véleményen. Egy év leforgása alatt 76-ról 82 százalékra nőtt azok tábora, akik szerint Moszkvának ezt a nagyhatalmi státust meg kell őriznie, azoké viszont, akik szerint nem kellene ilyen szerepre törni, 17-ről 13 százalékra csökkent.
Az orosz társadalmat a megkérdezettek 46 százaléka történelmi, 39 százaléka a lokális identitás (a születés és a gyermekkor helyszínéhez való ragaszkodás), 38 százaléka a területi identitás (a "mi földünkhöz" való viszonyulás) alapján ítéli meg.
A felmérést november végén, 137 településen, 1600 fős mintán készült. Karina Pipija, a Levada-központ szociológusa szerint az eredmények a "posztkrími mobilizációs" hangulatot tükrözik, annak ellenére, hogy "az ellenség elleni küzdelem" aktív fázisa már véget ért. A nagyhatalmi mentalitás a szakértő szerint a Nyugat oroszellenes politikájára adott reakció.
