Oláh Emese: Irodám nyitva áll a kolozsváriak előtt
Vissza

Oláh Emese: Irodám nyitva áll a kolozsváriak előtt

A hétköznapok rohanásában nem feltétlenül gondolunk rá, de ha kissé összegezni próbáljuk, hogy az elmúlt néhány évben hogyan, milyen vonatkozásokban változott Kolozsvár, milyen érzés itt élni, milyen a városlakók egymáshoz való viszonyulása, és általában a város hangulata, szellemisége, bizony örömmel vehetünk pozitív fejleményeket számba mind az anyanyelvhasználat érvényesülése, az egymás iránti tolerancia, mind pedig szociális és városfejlesztési vonatkozásokban is. Ez nem utolsósorban a magyar önkormányzat, a magyar alpolgármester munkájának köszönhető. Oláh Emese immár több mint öt éve Kolozsvár alpolgármestere. Amint ezt több alkalommal is hangsúlyozta, – irodája minden kolozsvári – és nemcsak – lakos rendelkezésére áll, a problémák, kérések megoldására törekszenek munkatársaival. A tisztségviselővel az eddigi időszak kisebb-nagyobb, a közösség életminősége szempontjából számottevő eredményekről, további tervekről, és igényekről is beszélgettünk.

Immár öt éve vagy Kolozsvár alpolgármestere. Milyen fontosabb megvalósításokat emelnél ki ebből az időszakból?  Változott-e a város az elmúlt öt évben, gondolok itt főként a multikulturalitás szellemének érvényesülése, a városlakók egymás iránti toleranciája tekintetében?

– Dióhéjban összefoglalva: elég sok előrelépés történt az anyanyelvhasználatot illetően. Egyrészt – bár ez nem kifejezetten az én tevékenységemnek köszönhető -, tisztségbe lépésemmel egyidejűleg kerültek ki az első többnyelvű helységnévtáblák Kolozsvár határában. Mint ismeretes, egy peres eljárás, illetve az ezt követő politikai alku eredményeként helyezték ki ezeket. Az egymás iránti tolerancia vonatkozásában jegyzem meg: az elmúlt öt év alatt egyetlen egyszer rongálták meg a településjelző táblát a bükki bejáratnál. Úgy gondolom, ez bizonyítéka annak, hogy teljesen megváltozott Kolozsváron a hangulat.

Jelentős eredménynek tekinthető, hogy az anyanyelvhasználat immár online felületen is érvényesül. Például a polgármesteri hivatal honlapján - még akkor is, ha csak az állandó részeken, a „fülecskék” megnevezésében. A különböző alkalmazások – többek között a közszállítási vállalat által működtetett applikáció – magyarul is elérhetők.

Újdonságnak számít, hogy megjelentek az első magyar nyelvű szórólapok Kolozsváron, amelyeket az önkormányzat ad ki: ilyenek például a szelektív szemétgyűjtésre, a lakbértámogatásra vonatkozó információkat tartalmazó, valamint a családon belüli erőszak áldozatainak megsegítésére szánt szórólapok, amelyek a közelmúltban megnyitott központra hívják fel a figyelmet.

A rendezvények szintjén is törekszünk a magyar nyelvű kommunikációra: a hivatalos városnapok programfüzete például megjelent magyarul is. A karácsonyi vásár szintén az önkormányzat hatáskörébe tartozik, a rendezvényt egy külsős cég szervezi immár több éve. Tény, hogy voltak problémák a kommunikálásban, az egyeztetésben, de végül kikerültek a magyar nyelvű köszöntők is az idén, a programot pedig minden alkalommal ismertették magyarul is.

Vannak tehát előrelépések, de ez korántsem jelenti azt, hogy nem kell még többet tennünk annak érdekében, hogy az anyanyelvet szélesebb körben lehessen használni az ügyintézésben. Itt van ugyanakkor az alpolgármesteri iroda, amely minden kolozsvári – és nemcsak – lakos rendelkezésére áll.

Sokan tudják rólam, hogy én inkább a szociális ügyekkel foglalkozom, nem a nagy befektetésekkel. Szociális téren is voltak megvalósítások, főleg a lakhatás kérdésében: bevezettük a lakbér-támogatási pótlékot, növeltük az önkormányzat által működtetett bölcsődékben a helyek számát. Az elmúlt öt évben négy, magyar csoportot is tartalmazó bölcsődét nyitottunk meg, a Békás negyedben, a Mézged/Meziad, a Kalotaszegi/Poet Grigore Alexandrescu utcában és a Donát negyedben. Igény van rá, idén is nagyon sokat jelentkeztek. Tény, hogy iratkozáskor sokan kerülnek várólistára, nem kapnak azonnal helyet, de az év folyamán ez a helyzet sok esetben rendeződik. Akik tehát várólistán vannak, ne csüggedjenek. Idén áprilisban a magyar tagozatok esetében két gyerek került várólistára. Nagyon remélem, hogy minden igénynek megfelelően tudjuk majd ezeket a csoportokat működtetni. Mindamellett újabb – magyar tagozatot is magukba foglaló – bölcsődéket is tervezünk építeni.

2019-ben megnyitottuk a családon belüli erőszak áldozatainak tanácsadó központját, ahova nemcsak az érintetteket, hanem hozzátartozóikat is várják munkatársaink. Próbálunk szociális szempontból is segíteni, adott esetben a juttatásokkal kapcsolatos ügyintézésben, de pszichológiai és jogi tanácsadást is biztosítunk. Működnek úgynevezett mozgó egységek is: igény esetén a helyi rendőrség egy-egy képviselőjével kiszállnak kollegáink a helyszínre és ott próbálják orvosolni a problémákat.

Idősotthont is tervez az önkormányzat 

– Hogyan vehetik fel az érintettek a kapcsolatot ezzel a központtal?

– A Máramaros utcában működik az intézmény; élőben, telefonon, vagy email formájában is kapcsolatba léphetnek a munkatársakkal, ahogy könnyebbnek tűnik az érintetteknek. Ezt a szolgáltatási keretet szeretnénk tovább bővíteni, be is azonosítottuk már az ingatlant, ahol egy menhelyet létesítenénk, és jelenleg az urbanisztikai dokumentáción dolgozunk annak érdekében, hogy az épületet felújíthassuk, és minél hamarabb működőképessé tehessük.

Nagy előrelépések történtek ugyanakkor az önkormányzati idősotthon tervének vonatkozásában is: már elfogadtuk az urbanisztikai dokumentációt, hamarosan megtendereztetjük, és bízom benne, hogy már a következő évben be tudok számolni a kivitelezésről. Jelenleg nem létezik még olyan idősek otthona Kolozsváron, amelyet az önkormányzat működtessen.

Continental/New York - Az önkormányzat élni fog az elővásárlási joggal (Rohonyi D. Iván felvétele)

- Áll-e rendelkezésükre anyagi keret újabb szociális lakások építésére?

– Az elmúlt időszakban úgy próbáltunk javítani a lakhatási viszonyokon, hogy ingatlanokat vásároltunk. A kolozsvári ingatlanpiac árai mellett négy ilyen lakást tudtunk két év alatt megvenni, ez tehát nem a legsikeresebb projektek közé tartozik. Én továbbra is fontosnak tartom azt, hogy szociális lakásokra szánt ingatlanokat építsünk. Idén fejeztük be a Gyimes utcában az erre rendelt tömbház építését, ezeket a lakásokat már ki is osztottuk. Remélem, sikerül rövidesen egy újabb helyszínt beazonosítani a továbbépítkezéshez. Terveink tehát vannak, és bízom benne, hogy a későbbiekben újabb fejleményekről tudok majd beszámolni. Az önkormányzat el tud különíteni keretet szociális lakásépítésre, de reményeink szerint megnyílnak a pályázati lehetőségek kormányzati alapokra. Amennyiben nem, akkor saját forrásból fogja az önkormányzat az ilyen célú építkezést folytatni.

Új gyalogátkelőhelyek létesültek 

2021-ben indult be az úgynevezett negyedfelelősi projekt Kolozsváron kilenc RMDSZ tisztségviselővel – ebben te is szerepet vállaltál. Mi a tapasztalat, mennyire sikeres ez a kezdeményezés?

– A választási kampány egyik céljaként az RMDSZ városi szervezete vállalta a kolozsvári magyar közösséggel való jobb párbeszéd kialakítását. Ennek megvalósítása érdekében jött létre a negyedfelelősi rendszer. Kolozsváron minden negyedben élnek magyarok, akik látják a környezetük problémáit, hiányosságait és sokszor előfordul, hogy a javaslatuk, üzenetük nem jut el a megfelelő helyre, így választ sem kapnak. A mi célunk az, hogy mindenki személyesen mondhassa el véleményét, a lakókörnyezetében észlelt problémákat. Könnyebb és hatásosabb, ha ezeket egy-egy olyan embernek mondhatjuk el, aki csak a mi ügyünkre koncentrál, mintsem egy intézménnyel kommunikálni és annak útvesztőiben eltévedni. Ezért felosztottuk a várost a helyi és megyei tanácsosok között, akik segítenek megoldást találni az észlelt problémákra, esetleg továbbítják azt a polgármesteri hivatal, vagy illetékes intézmények felé és nyomon követik azt.

A tapasztalat azt mutatja, hogy a kolozsvári magyarok igenis érdeklődnek és jelentkeznek különböző ügyekkel. Megkeresik a felelősöket, akik vagy az önkormányzaton keresztül, vagy önerőből megoldják a felvetett kérdést, vagy elindítanak egy folyamatot, ami a megoldás felé vezet.

Konkrétan, az általad felvállalt városrészeken – Bulgária telep, Kerekdomb, Borháncs, Szopor – milyen jellegű észrevételekkel kerestek meg az emberek, miben tudtál nekik segíteni?

– Egyszerű ügyintézéstől kezdve a bonyolultabb kérdésekig, helyzetekig minden volt. Mindenféle kérdéssel keresnek: visszaszolgáltatás, személyi igazolványok, zöld övezetek hiánya vagy karbantartása, gyalogos átjáró létesítése, ezekből különben többet is sikerült létrehozni kérésre. Voltak konkrét, az adott negyedhez köthető problémák is, mint például a Szopori út aszfaltozása, útcsúszások a Borháncson stb. Minden megkeresés esetén igyekszünk segíteni. Vannak esetek, amikor napokon belül orvosolni lehet a helyzetet és van, amikor elindítunk egy folyamatot, ami időt igényel.

Voltak, vannak-e olyan problématípusok, amelyekben az önkormányzat konkrétan segített?

– Természetesen, a már felsorolt példák mellett a személyi igazolványok, anyakönyvi kivonatok módosítására, zöldövezetek karbantartására, szemetes kukák kihelyezésére, járdajavításokra vonatkozó kéréseket említeném.

– Általában milyenformában egyeztetsz az érdeklődőkkel?

Többnyire telefonon hívnak, vagy a hivatalban felkeresik az irodámat és a kollégáim átadják a kérdéseket. A járvány kitörése óta minden fogadóórám telefonon keresztül vagy online történik. A telefonos módszer a legegyszerűbb, ez működik a leghatékonyabban.
 

Két nagyszabású pataréti projekt

A pataréti lakosok megélhetési és lakhatási viszonyai külön téma…

– Valóban, a Patarét sajátos helyszín, ami Kolozsvár önkormányzatához tartozik. Két nagyszabású projektet indítottunk be, egy metropolisz-övezeti egyesület közreműködésével, amelyben részes a kolozsvári önkormányzat is Szászfenes, Gyalu, Apahida és Kisbács helyhatóságaival együtt.

A cél: felkészíteni néhány családot arra, hogy a város, illetve a metropolisz-övezet különböző pontjaira költözzenek, majd több évig figyelemmel kísérni ezeknek a családoknak a helyzetét. A Norvég Alapokból finanszírozott első projekt Kolozsvár-Pata (Pata-Cluj) néven futott; első körben 35 ingatlant szántunk erre a célra, közülük tizenkettőt Apahidán építettünk meg, a többit pedig felvásároltuk.  Tizenkettőt Kolozsváron, a többit Kisbács és Szászfenes községében. Jelenleg mind a 35 család képes egyedül gazdálkodni, de tény, hogy továbbra is szükség van a szociális munkások segítségére.

Útjára indítottuk a Pata-Kolozsvár II.-es projektet is; ennek keretében újabb 30 ingatlant szeretnénk felvásárolni. Mindeddig hatot sikerült megvenni a változó piaci árak miatt, reményeink szerint azonban év végéig sikerül megvásárolni valamennyi lakást, amelyekbe további családok költözhetnek.  

Kifejezetten pataréti családoknak szánjuk a lakásokat, a feltétel az, hogy a gyerekek iskolába járjanak, a család munkaképes tagjai dolgozzanak és legyen legalább egy jövedelem, amiből fenn tudják magukat tartani. Véleményem szerint ez a legsikeresebb projektje a metropolisz-övezeti egyesületnek, ilyen vagy hasonló tervezetekre kell hangsúlyt fektetni a jövőben is. Úgy gondolom, csak akkor lehet ez a törekvés sikeres, ha célzottan, családonkénti beavatkozást biztosítanak a szakértők. Odafigyelünk az oktatásra is: harminc gyereknek biztosítjuk napi szinten az iskolába szállítást Kolozs községbe járnak, reggel viszik, délután hozzák őket. Az iskolában étkeznek is. Az önkormányzat, valamint a szociális és egészségügyi igazgatóság által működtetett „Csodaország” (Ţara Minunilor) nevű központba főleg a kisebb, még nem iskoláskorú gyermekeket várják, itt naponta foglalkoznak velük.

Pataréten különben beazonosítottunk egy helyszínt, ahol szociális központot működtetnénk, különböző tevékenységekkel: ha igény van rá, továbbképzést tartunk majd gyerekeknek, after-school programot, sportfoglalkozásokat a család kisebb-nagyobb tagjainak.

Az anyanyelvhasználat immár online felületen is érvényesül - például a polgármesteri hivatal honlapján

After-school programot biztosít egyébként az önkormányzat a Traian Darjan, illetve a Nicolae Iorga általános iskolában is a nehéz anyagi helyzetben levő családok gyermekei számára, ezt a szolgáltatást nem csak a pataréti lakosok vehetik igénybe. A pataréti gyerekek a Traian Darjan iskolába járnak, míg a Iorga iskolába a Szénafüvek és környékén élő – általában roma nemzetiségű – gyerekek.

A körgyűrű fontos, de még várat magára 

- Állandó panasz a forgalom zsúfoltsága, a hétköznapi dugók a városba vezető fő utakon és nemcsak; évről-évre hangsúlyosabb az igény a körgyűrű, hidak építésére. Milyen szakaszban vannak ezek a projektek? És a metró terve?

– A körgyűrű megépítése egyértelműen fontos terv, és az elmúlt két évben erre az önkormányzat elég nagy hangsúlyt fektetett. Most várjuk a környezetvédelmi jóváhagyást, és reméljük, hamarosan össze tudjuk állítani a tender-dokumentációt és akkor előrelépés történik ezen a téren is. Ami az egyéb infrastrukturális befektetéseket illeti: fontos a Mócok útja bővítése; itt már a kisajátítások megtörténtek, és hamarosan elkezdődnek a munkálatok. A metró projektje meg van tendereztetve, lássuk, kik fognak jelentkezni a kivitelezésre. A metró terve egyébként azért van előrehaladottabb szakaszban, mert azt az országos helyreállítási alapból kívánja az önkormányzat finanszírozni – persze a befektetésnek csak egy részét, mert a támogatás nem fedi a teljes összeget. A körgyűrűt strukturális alapokból finanszíroznánk, bízunk benne, hogy lehetőség nyílik erre.

Az RMDSZ álláspontja mindenesetre az, hogy a körgyűrű megépítése prioritás kell legyen az önkormányzat számára. Kiemelném emellett azt is, hogy folyamatosan bővítjük a közszállítási eszköz-parkot; javaslom minden kolozsvárinak, használja ezeket a járműveket, hiszen modernek, kényelmesek, és gyakran közlekednek. Közszállítási eszközökkel minden negyedből könnyen be lehet jutni a város szívébe, sőt gyorsabban, mint személygépkocsival, hiszen fenntartott buszsávokat létesített az önkormányzat, pontosan azért, hogy ezek ne vesztegeljenek a forgalomban. Ennek következtében, majdnem húsz kilométer/órával nőtt az közszállítási eszközök átlagsebessége az elmúlt négy évben. Látható az is, hogy minden nagyobb infrastrukturális befektetésnél az önkormányzat biciklisávokat is kialakít, így egyre biztonságosabb lesz a városban használni a kerékpárt is.

Ami a városközpontot illeti, bővülnek azok a helyszínek, ahol előnyt élveznek a gyalogosok és biciklisek, egyre több sétálóutcát alakítunk ki. Ez a terv a Farkas utca esetében, amit a Szentegyház utca is követ majd.

Hiába van igény, egyelőre nincs szó Aquaparkról 

Többen is jelezték, hogy egy ekkora városnak nincsen egy aquapark jellegű, nagyobb befogadóképességű, korszerűen kialakított szabadidő-központja. Vannak-e ilyennek építésére vonatkozó tervek?

– Konkrét tervek aquapark létesítésére nincsenek, bár voltak erre vonatkozó elképzelések. Mint ismeretes, a Tóközi parkban szeretett volna az önkormányzat egy ilyen létesítményt, de a környezetvédelmi szervezetek, szakemberek jelezték, hogy ez nagyon káros lenne a biodiverzitásra. Egyelőre még keressük a megfelelő helyszínt egy ilyen szabadidőközpontot létesítésére. Tervben van azonban egy olimpiai uszoda megépítése a Borháncs negyedben, egy oktatási központ keretében.

Milyen a munkaviszonyod Emil Boc polgármesterrel? Hogyan áll a magyarellenes feliratos táblák ügye?

– Elég jó az együttműködés közöttünk, és általában a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ között is. A magyarságot sértő táblákat számba vettük, felleltároztuk. A Baba Novac szoborról eltávolították már a feliratot; ha jól emlékszem, július végéig kell egy – senki számára nem sértő – szöveget kihelyezzenek. Következnek az egykori Biasini-szálló épületén, a Mátyás király szülőházán levő táblák is, bár nem feltétlenül ebben a sorrendben; folytatjuk az egyeztetéseket ezekkel kapcsolatban.

Indokoltnak tartod-e az önkormányzat dolgozóinak szánt 15 százalékos veszélyességi pótlékot. Kik jogosultak erre a jövedelem-növelésre?

– Jövedelem-emelésről nincs szó. Ezt a veszélyességi pótlékot a törvény írja elő – meg lehet adni, abban az esetben, ha a közalkalmazott ki van téve bármilyen irodai munkával kapcsolatos veszélynek. Következésképpen majdnem mindenki megkapja, és az egyedüli feltétel az, hogy a közegészségügyi igazgatóság (DSP) kétévente jelentést készítsen az alkalmazottak egészségügyi állapotáról. Ennek a jelentésnek megfelelően az önkormányzat tanácsi határozattal dönt arról, hogy megadja-e ezt a veszélyességi pótlékot vagy sem. Ezt a jelentést fogadta el az elmúlt ülésen a városi tanács; a pótlékot az eddigiekben is megkapták az önkormányzati alkalmazottak, és most csak megerősítette a helyhatóság azt a tényt, hogy nem változtak a feltételek.

A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) jól tematizálható kérdésnek vélte ezt, és egy olyan javaslattal álltak elő, hogy inkább fizessünk különböző sportbérleteket, cseréljük ki a képernyőket, vásároljunk kényelmesebb székeket. Magánszférában ezt így oldják meg, de az önkormányzatnak nincsen meg a jogi kerete arra, hogy drágább ergonomikus székeket, laptopokat vásároljon, vagy sportbérleteket biztosítson. A törvény lehetőséget biztosít ennek a pótléknak a kifizetésére, de mint említettem, kétévente újra ismertetni kell és elfogadni a DSP jelentését.

Több mint háromezer kolozsvári lakos írta alá eddig azt a 2017-ben indított, jelenleg is nyitva tartott petíciót, amelyben az Untold fesztiválnak a belvárosból való elköltöztetését kérik. Fontolóra vette-e az önkormányzat ezt a lehetőséget?

– Az önkormányzat minden évben mérleget von arról, hogy milyen pozitív, illetve negatív hozadéka van egy ilyen nagyméretű fesztiválnak. Mindeddig egyértelműen azt a következtetést vontuk le, hogy ezt a rendezvényt meg kell tartani, hiszen nagyon nagy gazdasági előrelépést jelent sok kolozsvárinak. Mindemellett évről-évre újabb és újabb lépéseket teszünk a hangzavar csökkentése érdekében. Nyilván egy szabadtéri rendezvény esetében ezt nehéz megoldani, és éppen ezért az ott lakók szíves türelmét és megértését kérjük a továbbiakban is.

Gazdasági megfontolásokból marad az Untold  (Csíki Zsuzsanna felvétele)

Mit tudsz az áruba bocsátott Continental, az egykori New York szállóval kapcsolatos tervekről? A város szándékszik-e élni az elővásárlási jogával, amint a polgármester egy korábbi interjúban felvetette?

– Abban a pillanatban, amikor megérkezik az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó átirat, az önkormányzat egyértelműen élni fog vele. Eddig semmi ilyen jellegű megkeresés nem érkezett; eljárás szempontjából, először a kulturális minisztérium dönthet arról, hogy megvásárolja-e a műemlék-épületet vagy sem, azt követően a megyei kulturális igazgatóság, és csak harmadsorban az önkormányzat. Tudomásom szerint egyelőre még a minisztériumhoz sem jutott el ilyen jellegű megkeresés.

Mindenféle rémhírek terjednek újabban – felmerülhetnek-e víz, és energiaellátási problémák ősszel-télen a városban?

– Bízunk abban, hogy vízellátási problémák nem merülnek majd fel, mivel a meteorológusok szerint lesz elegendő csapadék a következő időszakban, hogy ezt el lehessen kerülni. Ami az energiagazdálkodást illeti, nem tudjuk ugyanezt ennyire bátran kijelenteni, mivel ez nemcsak a megyénk helyzetétől, és a természeti viszonyoktól, hanem a geopolitikai helyzettől is függ.

 

Milyen kiemelt üzenetet fogalmaznál meg a közösség számára?

– A népszámlálásban való részvételre buzdítok minden lakost: rendkívül fontos a közösség jövőjét illetően, hogy akik még nem éltek a lehetőséggel, és nem online töltötték ki a cenzus kérdőívét, vagy nem jutott el hozzájuk a számlálóbiztos, keressék fel az önkormányzat által biztosított összeíró pontok valamelyikét. Hasonlóképpen fontos, hogy a nemzetiségre, vallási hovatartozásra, anyanyelvre vonatkozó kérdéseket megválaszolják.

 


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Áprilisban jön Murakami Haruki új ...
Ki kerülhet a NATO élére Stoltenberg ...
Még több nyugati fegyverre számít ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ