Oknyomozás

Oknyomozás
A kiszámítható és unalmas államelnök-választási kampányt a múlt héten kissé megpezsdítette egy oknyomozó újságírói cikk, amelyet a Riseproject.ro dobott piacra. Az írás arról szól, hogy Dan Barna, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke uniós pénzeken hátrányos helyzetű személyeknek hozott létre cégeket, amelyek látványosan bedőltek, nem maradt utánuk semmi, csak az uniós finanszírozás idején működtek, Barna pedig a testvérével és iskolatársaival, barátaival kötött a valós piaci árakhoz képest túlértékelt szerződéseket, így az uniós pénz gyakorlatilag sehogyan nem hasznosult.

Mindössze annyi történt, hogy az uniós finanszírozás Barna és a hozzá közel állók zsebét tömte ki. A modell bejáratott, mondhatnánk ártatlan kis vállalkozás, ha azt nézzük, hogy az uniós pénzek jelentős részét így költik el más vállalkozók is, ezért gyakorlatilag társadalmi hatásuk nulla, semmi látszatuk nincs. A pénzt felélik, autókat, gépeket vesznek belőle, félig valós, de inkább fiktív szolgáltatásokat fizetnek ki belőle, ami a támogatotthoz közel álló személyeknek jó, béreket fizetnek ki, de nem jönnek létre olyan vállalkozások, amelyek az uniós finanszírozás lejárása után is képesek talpon maradni, nyereségesen működni. Az uniós pénznek ez a fajta elherdálása joggal háborítja fel az uniót nagymértékben finanszírozó magállamokat, amelyek felülvizsgálnák a kohéziós alapokat a következő uniós költségvetési ciklusban. Ha mindennek a tükrében tekintjük a nyugat-európai bírálatokat, akkor el kell ismernünk, hogy garmadával akadnak kifogásolni valók a jelenlegi finanszírozási rendszerben.

Az oknyomozás valójában nem más, mint a jelenlegi államelnököt támogató rendszer által kiszivárogtatott állami vizsgálat, hiszen a pénzmosás-ellenes hatóság vizsgálatot indított az ügyben, miután Barna egyik üzlettársa feljelentést tett a korrupcióellenes ügyészségen. A Riseproject-nek volt már hasonló kezdeményezése, amikor „a mezőn egy bőröndben találták meg” a Liviu Dragnea volt PSD-elnököt célkeresztbe vevő Tel Drum-os aktákat, amelyekről azóta se bizonyosodott be, hogy Dragneának valóban köze volt ehhez az ügyhöz, hiszen a nyomozás még folyamatban van, de akkor politikai szempontból a rendszer támadást kellett indítson Dragnea ellen.

Most valami hasonló történt, miután Barna és pártja önjáróvá vált. Ez az EP-választás után vált nyilvánvalóvá, amikor az USR-PLUS szép eredményt ért el. Addig a rendszer által segített USR-sek nem számítottak tényezőnek, most viszont Barna veszélyt jelent Iohannis számára a kampányban abban az esetben, ha bejut a második fordulóba, ezért a rendszer kissé odapirított neki. S ilyenkor kiderül, hogy a fennen hangoztatott erkölcsi ítélkezésekhez és elvárásokhoz képest a román politika párthovatartozástól függetlenül a valóságban fényévnyi távolságra jár a meghirdetett eszméktől. Mint látjuk, nem csak a PSD-sek, hanem az USR-sek is szívesebben üzletelnek hozzátartozóikkal, barátaikkal, hiszen elvégre az üzlet bizalomról szól, egy bizalmi kapcsolat pedig tudományosan bizonyítottan sokkal hatékonyabban működik, mint egy bizalomdeficites viszony.

Mindez csak megerősíti, hogy az elmúlt években mennyire kettős mércét alkalmaztak az állami intézmények, főleg az igazságszolgáltatásban a korrupcióellenes küzdelem jelszava alatt. Egyeseknek szabad volt családtagokkal üzletelni, másoknak viszont nem, mert rögtön kikiáltották korruptaknak, az ország elásóinak. Sajnos Romániát nem egy vagy két politikus ássa el, ahogyan sulykolja ezt a hamis propaganda, hanem az a mentalitás, amely a legapróbb részecskéit is áthatja a társadalmi, politikai, gazdasági életnek. Mentalitás alatt a legszélesebb értelemben vett közfelfogást értem, az üzlethez, az államhoz, a szabadsághoz, az emberi jogokhoz, a közjóhoz, a közterülethez, az egyéni és közfelelősséghez való viszonyulást egyaránt. E tekintetben sajnos nincs nagy különbség a pártok és az állampolgárok között. Ez az ankét is csak alátámasztja, hogy mennyire megtévesztő és hazug a korrupcióellenes küzdelem és a jogállamiság jelszava, amelyeket már-már totalitárius, diktatórikus rendszerek propagandastílusává silányítottak az elmúlt években.

 

promedtudo2Hirdetés