A hazai lakosság 16 százaléka vásárolt már hamis terméket
A pillanat, amikor a kedvező áron vásárolt Puma cipőről otthon derül ki, hogy tulajdonképpen Puina. Amikor a törött arany fülbevalóról az ötvösnél derül ki, hogy a belseje közönséges fém – és akkor még örülhetünk, hogy nem ólomreszelékkel töltött karikát hordtunk a fülünkben, vagy medált, netán keresztet a nyakláncunkon. Nem egyszerű felismerni a hamis termékeket, de nem is lehetetlen vállalkozás. Eleve gyanúra adhat okot, ha lényegesen olcsóbban kínálnak egy eredeti(nek mondott) terméket, főleg ha piacon, utcán találkozunk a „kivételes lehetőséggel” – de ma már az sem garantálja feltétlenül a termék eredetiségét, ha a boltban vásároljuk, pláné ha webáruházban. Ma már szinte mindent hamisítanak, a ruházati termékektől a DVD-ken, elektronikai gépeken, autóalkatrészeken, illatszereken, napszemüvegeken át a növényvédő szerekig, élelmiszerig, gyógyszerig. Az európai uniós felmérések szerint a hamisítás által leginkább érintett iparágak a szoftver-, textil, ruházati-, zene-, filmipar, illetve gépjárműalkatrész-gyártás.
A fogyasztók minden eddiginél több veszélynek vannak kitéve a termékhamisítás miatt – közölte Az európai polgárok és a szellemi tulajdon című tanulmányában az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO). Ebben idézik az Eurostat adatait, miszerint 2020-ban az európaiak több mint 70 százaléka vásárolt online, a hamisított termékekkel kapcsolatos bizonytalanság továbbra is fontos szempont az uniós polgárok számára.
A fogyasztók nehezen tudják megkülönböztetni a valódi és a hamisított termékeket, különösen az interneten. Általában 3 emberből 1-nek (bár egyes országokban akár minden másodiknak) kétségei voltak afelől, hogy az általa vásárolt termék eredeti-e, és átlagosan 10 európai közül csaknem 1 (9%) állította, hogy megtévesztés révén hamisítványt vásárolt. A digitális tartalmak legális és illegális forrásait is nehezen tudják elkülöníteni.
A Covid-bizalmatlanság csapdájában
A hamisítók gyorsan tevékenykednek a globalizált gazdaságban, visszaélve a modern logisztikai megoldásokkal és a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésére szolgáló jogszerű mechanizmusokkal, és azokban a gazdaságokban prosperálnak, amelyek nem rendelkeznek szilárd irányítási normákkal. A bizonyítékok azt mutatják, hogy bár a bűnözők továbbra is minden rendelkezésre álló szállítási módot felhasználnak a tiltott kereskedelem céljára, a lefoglalt áruk mennyisége és értéke szempontjából továbbra is a szállító konténeres lefoglalások dominálnak. A főként Kelet-Ázsiából, különösen Kínából és Hongkongból származó hamisított termékek szállításának egyik fő csatornája továbbra is a konténeres tengeri szállítás, ez a konténerekből világszerte lefoglalt hamisítványok összértékének 80%-át teszi ki.
Az EUIPO tanulmánya szerint a hamisítványok az uniós behozatal 6,8 százalékát teszik ki 121 milliárd euró értékben, és a jelenség szinte minden ágazatot érint, köztük a kozmetikumok és a játékok, a bor és más italok, az elektronikai termékek, a ruházat, de még a növényvédő szerek területét is. Hangsúlyozzák, hogy a hamisítványok a fogyasztókra súlyos egészségügyi és biztonsági kockázatot jelenthetnek a veszélyes vegyi anyagoknak való kitettség, de más veszélyforrások miatt is.
A közleményben Christian Archambeau, az EUIPO ügyvezető igazgatója arra figyelmeztet, hogy a Covid-19-világjárvány felnagyította a szellemi tulajdont érintő bűncselekmények problémáját, ugyanis megemelkedett a polgárok egészségére és biztonságára további veszélyt jelentő hamis gyógyszerek és egészségügyi termékek (személyes védőfelszerelések, arcmaszkok stb.) száma, a bűnözők pedig kihasználják az emberek bizalmatlanságát az újonnan megjelent kezelésekkel és oltóanyagokkal kapcsolatosan. Ez a régóta fennálló probléma összehangolt fellépést igényel, a szellemi tulajdont érintő bűncselekmények felgöngyölítése a közelmúltban ismét a szervezett bűnözés elleni küzdelem tíz legfontosabb uniós prioritásának egyike lett.
A hamisított növényvédő szerek és vegyi anyagok előállításából, felhasználásából és ártalmatlanításából eredő emberi és környezeti károk miatti aggodalom arra késztette a jogszabályok érvényesítéséért felelős hatóságokat, hogy rendszeresen tömeges és összehangolt, határokon átnyúló jogérvényesítési műveleteket hajtsanak végre. 2012-es elindításuk óta a Silver Axe műveletek keretén belül a hatóságok 1222 tonna illegális és hamis növényvédőszert, gyomirtószert és műtrágyát foglaltak le.
Európa jövője a kkv-k kezében
Az EUIPO közleményében arra is kitérnek, hogy a hamisítás nemcsak a fogyasztókat érinti, hanem jelentős kárt is okoz az uniós gazdaságnak, különösen a kis- és középvállalkozásoknak (kkv). Az adatok szerint minden negyedik európai kkv azt állítja, hogy hátránya származott a szellemitulajdon-jogok megsértéséből, Romániában a kárvallottak aránya 19,5%.
A szellemitulajdon-jogokkal, például védjegyekkel vagy szabadalmakkal rendelkező vállalatok a jogaik megsértéséből eredően a forgalmuk csökkenéséről, a jó hírnevük megsértéséről és versenyelőnyük elvesztéséről számoltak be. Az EU-ban működő összes kkv kevesebb mint 9 százaléka rendelkezik lajstromozott szellemitulajdon-joggal. Azok számára, akik rendelkeznek vele, a szellemi tulajdon nagy előny: a szellemitulajdon-jogokkal, például szabadalmakkal, formatervezési mintákkal vagy védjegyekkel rendelkező kkv-k egy munkavállalóra jutó bevétele 68 százalékkal magasabb az ilyenekkel nem rendelkező cégekénél, munkavállalóik pedig magasabb bért kapnak – írják a közleményben. Ami a jövőt illeti, általában véve a fokozott szellemitulajdonjog-igényű iparágak és különösen az új technológiákat bevezető kkv-k várhatóan döntő szerepet játszanak majd abban, hogy Európa gazdasága kilábal a világjárványt követő válságból.
A szellemi tulajdon értékével kapcsolatos tudatosítás növelése érdekében, és a kkv-knak a piaci versenyképességük érvényesítésében nyújtott segítségképpen, az EUIPO speciális programot indított, amelynek részét képezi a kkv-knak szánt 20 millió eurós pénzalap, amelyet az Európai Bizottsággal és a tagállamok szellemitulajdon-jogokat védő hivatalaival együtt biztosítanak. A kezdeményezés támogatja a szellemi tulajdon értékelésével kapcsolatos szolgáltatásokat, valamint fedezi a márkanevek és ipari rajzok/modellek nemzeti, regionális vagy uniós szintű védjegyére vonatkozó díjszabás költségeinek a felét, kkv-k ezreit segítve e nehéz időszakban szellemi tulajdonnal kapcsolatos stratégiáik megalkotásában. A spanyolországi Alicantéban működő EUIPO az EU decentralizált ügynöksége. Az intézmény az európai uniós védjegyek (EUTM) és a lajstromozott közösségi formatervezési minták (RCD) lajstromozását intézi, amelyekre az EU valamennyi tagállamában szellemi tulajdoni védelmet nyújt.
Kalózkodás: szellemitulajdon-jogok megsértése a közösségi médiában
Az egészségügyi és biztonsági kockázatok mellett a hamisított termékek vásárlása és a kalózkodással érintett digitális tartalmakhoz való hozzáférés gyakran a biztonság megsértéséhez és pénzügyi veszteségekhez vezet azon fogyasztók számára, akik jelen vannak a webáruházakban, a platformokon és az online piactereken, de a közösségi médián keresztül is elérhetők.
Egy közelmúltbeli elemzés rámutatott arra, hogy a közösségi médiával visszaélnek a hamisítás és a kalózkodás érdekében. A Facebookon, a Twitteren, az Instagramon és a Redditen folytatott több millió nyilvános beszélgetés áttekintése alapján az EUIPO kutatása megállapította, hogy a digitális tartalommal kapcsolatos beszélgetések egyharmada (35%) a kalózkodáshoz kötődhet – a legtöbb beszélgetés a filmes és zenei kalózkodásról folyik, különösen a Redditen és a Twitteren. Megállapították továbbá, hogy a világjárvány kezdetén, 2020 tavaszán jelentős mértékben megszaporodtak a kalózkodással kapcsolatos beszélgetések. A kutatás azt is kiemelte, hogy a fizikai termékekről folytatott beszélgetések 11%-a adott esetben szintén hamisítványokra vonatkozhat.
Jelentősek az IPTV (internetkapcsolat révén vásárolt televíziós tartalmak) veszteségei: az IPTV-szolgáltatásokat törvénytelenül biztosítók évente közel 1 milliárd eurót nyernek az EU-ban, tekintélyes károkat okozva a tartalomgyártóknak és a törvényes vállalkozásoknak. A szellemitulajdon-jogok elleni bűnözés szervezett bűnözői csoportok bevonásával zajló nyereséges tevékenység, és egyre több bizonyíték utal arra, hogy kapcsolat áll fenn a termékhamisítás és kalózkodás, valamint más bűncselekmények, mint a drog- és emberkereskedelem, számítógépes bűnözés és csalás között.
Eredetiségvédelem csipekkel és okoscímkékkel
A termelőknek számos lehetőség áll rendelkezésükre ahhoz, hogy termékeik eredetiségének védelmét biztosítsák. Kolozsváron is vannak már olyan parkolóházak, ahol távozáskor nem kell a parkolócédulával „megetetni” a sorompó melletti fémdobozt, közeledéskor „érzi” a rendszer, hogy fizettünk, és máris felnyitja előttünk a sorompót. Nos, például ehhez hasonló védelmi rendszerek állnak a termelők rendelkezésére. Léteznek rádióhullámokkal azonosítható jelzések (RFID – a termékhez rögzített vagy beépített apró, akár néhány milliméteres méretű tárgyak vagy címkék), okoscímkék (RFID-technológiával kombinált hagyományos címkék), mágnescsíkok (igen, olyanok, mint a bankkártyákon), okosbilincsek (amelyeket főleg szállításkor csatolnak az egyes konténerekre), optikai memóriacsíkok (dokumentumokon), egy- vagy kétdimenziós (ilyen például a QR-kód is) bárkódok, többféle dimenziós hologramok, különféle, többnyire láthatatlan (mágneses, UV-érzékeny stb.) tinták, szabad szemmel nem látható kódolt képek (ilyeneket használnak pl. az útleveleknél), DNS-kódolás (ruhákon, parfümöknél, élelmiszeriparban stb. használatos), lézeres gravírozás (faanyagtól műanyagon, bőrön, gumin keresztül különféle fémfelületekig alkalmazható) stb. Aktív RFID-rendszerek vannak például a távirányítós autókulcsokban. A különféle jelzésekben megbúvó mikrocsipek ujjlenyomathoz hasonlíthatók, hiszen lehetetlen két teljesen egyformát gyártani, így a megfelelő adatbázis segítségével könnyen kiszűrhetők a klónozott darabok. Az NFC címkék mintegy félméteres közelségben hatékonyak, ez működteti például a mobiltelefonnal történő kifizetéseket.
Mindez persze nem feltétlenül jelenti azt, hogy mindegyik módszer egyben lopásgátlóként is működik, hiszen a legtöbb csak rövid távolságon belül hatásos, az olvasótól fél- vagy legfeljebb 200 méterre, de vannak köztük a logisztikai szolgáltatások piacán is használt, nyomkövetésre alkalmas megoldások is, azok természetesen költségesebbek, és ez többnyire a termék piaci árában is visszaköszön.
Fel lehet ismerni egy hamis árut?
Aki jogtiszta digitális tartalmakat vásárolna, az Agoratékában (agorateka.eu) országonként ellenőrizheti a törvényes forrásokat. A román Agoratéka a Romániai Szerzői Joghivatal oldaláról is elérhető, az sroc.info honlapon országonként és sportáganként ellenőrizhetjük, hogy ki közvetíti az egyes versenyeket, a promusic.org a jogtiszta zenei forrásokat mutatja meg. A magyarországi Hungarotéka e-könyvek, zene, filmek, videójátékok, sportesemények legális lelőhelyeit sorolja.
A hamisítványok általában feltűnően olcsóbbak, mint az eredeti márkás termékek. Eredeti termékeket ritkán árulnak piacokon, félreeső helyen, lepukkant raktárakban, utcai árusok vagy házaló kereskedők. Gyanúra adhatnak okot az elmosódott feliratok, az ismerttől eltérő színárnyalatok, helyesírási hibák (a cikkünk elején említett PUMA/PUINA példánkban a megfelelően formatervezett „in” könnyen „m”-nek olvasható, főleg ha sürgetnek/sietünk, hogy le ne késsük a „pazar” vásárlást), a címkék, csomagolás, azonosítók hiányosságai, inverz színek használata, a csomagoláson megtalálható logó, védjegy hiánya a terméken, az eredeti csomagolás hiánya, megfelelő nyelvű használati útmutató, kezelési kézikönyv hiánya, a gyártási hely vagy származási ország, kapcsolattartási adatok hiánya.
Ha pedig bekaptuk a legyet, akkor azzal vigasztalódhatunk, hogy az eredeti terméknek esetleg nem is annyira silány utánzatával gazdagodtunk, de megeshet, hogy tanulópénznek kell elkönyvelnünk a kárt.
