Nem csak Ditróban, Kolozsváron is

Nem csak Ditróban, Kolozsváron is
Kolozsváron is volt már példa Sri Lanka-i munkások elleni fellépésre. Romulus Badea, a munkaerő-közvetítéssel is foglalkozó Soter&Partners társaság képviselője a Hotnews.ro hírportálnak számolt be a Srí Lanka-i munkavállalókkal szembeni ellenérzésekről. Mindeközben a gyergyóditrói pékség vezetője fenyegetés, gyűlöletkeltés, diszkriminációra való felbujtás és közrendháborítás miatt panaszt tett a rendőrségen. Szintén keddi hír: a Hargita megyei munkaügyi felügyelőség 13 000 lejes bírságot rótt ki a ditrói vállalatra, az illetékesek hangsúlyozzák: a büntetés az észlelt rendellenességek miatt van, semmi köze a Sri Lanka-i munkásokhoz. Az ügyben megszólalt Emil Boc polgármester is, aki szerint az, ami Gyergyóditróban történt, nem jellemző Erdélyre, Romániára és – a jelzett eset ellenére - még kevésbé Kolozsvárra.

Romulus Badea elmondta, egy kolozsvári vendéglő vezetői több Sri Lankából származó szakácsot és pincért alkalmaztak, akik számára a vendéglő közelében biztosítottak szállást. A vendégmunkások szálláshelyének a szomszédságában lakók minden lehetséges hatóságnál feljelentették a vendéglőst, petíciót nyújtottak be a polgármesteri hivatalba, és egyszer még a csendőrséget is kihívták a helyszínre, noha a vendégmunkások nem adtak erre okot. A munkaközvetítő szerint a vendéglőben alkalmazott vendégmunkásokra nincsen panasz, a szomszédok mégis ügyvédet fogadtak, hogy feljelentések megfogalmazásával próbálja elűzni a környékről az ázsiai munkásokat.

Romulus Badea egy olyan Bukaresthez közeli esetről is beszámolt, amikor egy vállalatban a Srí Lanka-i vendégmunkásoknak kevesebb munkaórát írt be a nyilvántartással megbízott alkalmazott, mert nem tudta elviselni, hogy a vendégek többet keressenek, mint a hazaiak. Itt a vállalat vezetője rájött a csalásra, és elbocsátotta a csaló alkalmazottat. A munkaközvetítő egy olyan esetről is beszámolt, amikor egy dél-romániai szállodában a vendégek tiltakoztak a Srí Lanka-i takarító személyzet miatt.

Azt is elmondta: a távol-keleti munkaerő szerződtetését igénylő vállalkozók gyakran meggondolják magukat, mielőtt aláírnák a munkaszerződést a Romániába hozott vendégmunkásokkal. Ilyenkor a legtöbb esetben a munkaerőt igénylő vállalat más munkahelyet keres számukra.

Panaszt tett a ditrói pékség vezetősége 

Fenyegetés, gyűlöletkeltés, diszkriminációra való felbujtás és közrendháborítás miatt panaszt tett a két Srí Lanka-i munkást foglalkoztató gyergyóditrói pékség vezetője a gyergyószentmiklósi rendőrségen. Gheorghe Filip szóvivő a sajtót arról tájékoztatta, az ügyben kivizsgálás folyik, a panasz bekerül a vizsgálati iratcsomóba.

A beadvány megfogalmazói szerint fenyegetés, gyűlöletkeltés, hátrányos megkülönböztetés, közrendháborítás történt, és megsértették a fasiszta, legionárius, rasszista, idegengyűlölő szervezetet, szimbólumot, cselekedetet tiltó 2002/31-es sürgősségi kormányrendeletet.

A pékség vezetősége szerint a Srí Lanka-i munkásoknak szállást adó lakástulajdonosokat a helybéliek megfenyegették, emiatt a két ázsiai munkavállalót Gyergyószentmiklósra kellett költöztetni. Ugyanakkor a 'Migránsmentes Ditrót akarunk' Facebook-csoporton gyűlöletkeltő üzenetek jelentek meg a két Srí Lanka-i személy ellen.

Tízezer lejes bírság a pékségnek 

A gyergyóditrói pékségnél egyébként hétfőn ellenőrzést végzett a Hargita megyei munkaügyi felügyelőség, és 13 000 lejes bírságot rótt ki a vállalatra, egyrészt nem engedélyezett kazánok használatáért, másrészt amiatt, hogy a cég nem tartotta be a heti pihenőnapokra vonatkozó törvényes előírást.

Dorin Male, a Területi Munkaügyi Felügyelőség vezetője szerint a bírságnak nincs köze a két Srí Lanka-i alkalmazotthoz, őket a munkáltató törvényesen alkalmazta.

Boc szerint elszigetelt esetről van szó 

„Amikor idehaza vagy külföldön bemutatom Kolozsvárt, mindig azt mondom, hogy közösségünket a tehetség, tolerancia, technológia és bizalom jellemzi.  Meg kell értenünk, hogy a demokrácia alapja a tolerancia”, kommentálta a sajtónak a ditrói esetet Emil Boc polgármester.

„Nem tűrhetjük azokat a megnyilvánulásokat, amelyeknek semmi köze a románok vendégszeretetéhez, a törvényekhez, az alkotmányhoz és ahhoz az Európához, amelyben élünk.  Ami Gyergyóditróban történt, nem jellemző Erdélyre, Romániára és még kevésbé Kolozsvárra.  Amennyiben elszigetelt véleményekről van szó, rendben, demokrácia van, el tudjuk hallgattatni őket, de a törvények betartása, a diszkrimináció elvetése, a vendégszeretet, a másik ember elfogadása alapelv.  Az ilyen megnyilvánulásokat csírájában el kell fojtanunk, határozottan és egyértelműen el kell ítélni, ha azt akarjuk, hogy olyan Európában éljünk, ahol gyermekeinknek, unokáinknak nem kell félniük az újabb konfrontációtól, feszültségektől vagy, Isten őrizz, háborúktól. A történelem számos példával szolgált már arra, hogy az intolerancia milyen konfliktusokhoz vezet. A magokat sajnos az ilyen gesztusokkal vetik el”, nyilatkozta.

A kolozsvári esetekkel kapcsolatban Boc kifejtette: a véleménynyilvánítást nem lehet korlátozni, viszont felelősségre kell vonni azokat, akik megszegik a törvényt. „Fontos az állami intézmények képviselőinek a magatartása, akiknek nem szabad bátorítani a szélsőséges megnyilvánulásokat és az intoleráns hangvételt.”, fogalmazott. Kifejtette: amennyiben valaki ilyen esetben a városvezetés segítségét kéri, megteszik, ami hatáskörükben áll, de a munkaviszonyokba nem szólhatnak bele.

Néhány példa a román „toleranciára”

Az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) annak idején nem indított hivatalból eljárást Olguta Vasilescu ellen, amikor Krajova 2012-ben megválasztott polgármestere kevéssel beiktatása után terepszemlét tartott a városban az útjavításokat ellenőrizendő, és magyarokat sértő kijelentéseket tett. A szociáldemokrata párti polgármester, aki politikai pályafutását C.V. Tudor Nagy-Románia Pártjában (PRM) kezdte, felszólította az építkezés vezetőit: a munkásoknak legalább 80 százaléka odavalósi legyen, azt ugyanis nem tartja normálisnak, hogy Krajován a munkások magyarul beszéljenek. „Ha egyszer a krajovaiak pénzéből finanszírozzák a munkálatokat, az a normális, hogy helyieket alkalmazzanak!”, idézik fel egyre többen a 2012-es esetet Ditró kapcsán. Olguta Vasilescut „érdemei elismerésként” munkaügyi miniszterré léptették elő, a tárcát 2017-2018 között vezette. A CNCD-vel csak akkor gyűlt meg a baja, amikor lenácizta Klaus Iohannis elnököt.

Továbbá 2013-ban egy szatmári eset okozott közfelháborodást: egy helyi román lapban olyan álláshirdetés látott napvilágot, amely ékszerüzletbe keres alkalmazottakat, a munkaadó pedig különösebb kertelés nélkül kijelenti: a magyar nemzetiségűek kíméljék.