Negyedik próbálkozás a sertéstartás feltételeinek módosítására
Magyar Loránd: az RMDSZ-javaslat a józan paraszti észre is támaszkodik
Magyar Loránd: az RMDSZ-javaslat a józan paraszti észre is támaszkodik
Vissza

Negyedik próbálkozás a sertéstartás feltételeinek módosítására

Újabb, az afrikai sertéspestis terjedésének megfékezésére kidolgozott sürgősségi kormányrendelet-tervezetet hozott nyilvánosságra a mezőgazdasági minisztérium. Az első három változatot ugyanis szakmai szervezetek és az RMDSZ nyomására még az életbe léptetés előtt visszavonták. Valószínűleg ez a sors vár a most bemutatott negyedik tervezetre is – nyilatkozta lapunknak Magyar Loránd Szatmár megyei RMDSZ-es képviselő. Elmondta: a szaktárca most sem konzultált megfelelően széles körben a tervezet kidolgozásakor, sőt sok esetben követte az előző, bukott tervezetek alapgondolatait. Az RMDSZ is kidolgozott és benyújtott egy tervezetet, amely szakértők bevonásával, az állategészségügyi előírásokra és a józan paraszti észre is támaszkodva született meg. – Meg kell akadályozni, hogy a gazdákat hátrányosan érintő rendeletek törvényerőre emelkedjenek – összegzett az RMDSZ-es képviselő.

Noha Romániában létezik a háztáji sertéstartásra érvényes szabályozás, az afrikai sertéspestis romániai megjelenése miatt ezt módosítani kell. A liberális kormány már négy sürgősségi kormányrendelet-tervezetet hozott nyilvánosságra erre vonatkozólag, ám az első hármat a szakmai szervezetek és az RMDSZ nyomására még az életbe léptetés előtt visszavonták. Most a negyedikkel próbálkoznak, ám ezzel szemben is sok kifogás hozható fel.

– A minisztérium most sem konzultált megfelelően széles körben a tervezet kidolgozásakor, sőt sok esetben követik az előző, bukott tervezetek alapgondolatait. A sajtó elsősorban arra figyelt fel, hogy az állatokat ezentúl a kistermelők nem etethetnék a háztartási maradékokkal, illetve biztosítani kell a lábbelik fertőtlenítését, mielőtt a gazda az ólba lépne. Ám távolról sem ez a legnagyobb baj a tervezettel. Sajnos az új koncepció is ellehetetlenítené a kisgazdák munkáját, hiszen ha nem rendelkeznének céggel, nem szaporíthatnának sertést, illetve nem is adhatnának el állatokat – közölte Magyar Loránd parlamenti képviselő, a képviselőház mezőgazdasági bizottságának az alelnöke.

A képviselőtől megtudtuk: ő is részt vett az RMDSZ-javaslat kidolgozásában, amely szakértők bevonásával, az állategészségügyi előírásokra és a józan paraszti észre is támaszkodva született meg.

– Az RMDSZ által elkészített és benyújtott tervezetben is szerepel a házi ételmaradékok kitiltása a sertések étrendjéből. Ez a legtöbb európai országban már rég bevezetett szabály, és valóban hatékony a sertéspestis terjedése ellen, mivel nem jut el az állatig a fertőzött búzából készült kenyér maradéka. Igazság szerint a háztáji gazdálkodók disznói számára már nem is a konyháról kikerült maradék a fő táplálékforrás, hanem a kukorica és a tápszer. A lábbelik fertőtlenítésével is egyetértünk és ez az RMDSZ tervezetében is szerepel. De az RMDSZ-tervezet a kis háztáji gazdaságok pártján áll: a gazdák tenyészthetnének sertést (legtöbb 15 állatot tarthatnának), illetve el is adhatnák a szaporulatot. Amennyiben pedig egy kis gazdaságban megjelenne a sertéspestis, csak a közvetlen környék kerülne vesztegzár alá. A környéken dolgozó tiszta ipari létesítmény pedig folytathatná az állatok elszállítását, kereskedelmét. Fontos szempont, hogy az általunk kidolgozott szabályrendszernek és a minisztérium vitatott tervezetének is része a gazdák oktatása, és az előírások betiltásának az ellenőrzése, esetleg büntetése. Csak így tarthatjuk kordában az afrikai sertéspestis terjedését – magyarázta Magyar Loránd RMDSZ-es képviselő.

Mint kiderült, a szakemberek szerint a betegséget nem lehet felszámolni az országban, ugyanis nemcsak az ember és a kis családi gazdaságok, hanem a nagy ipari létesítmények is érintettek ebben az ügyben. A vaddisznók sajnos nagyon hatékonyan terjesztik a kórt, az állatok mozgását, egészségi állapotát pedig nem lehet megfelelőképpen ellenőrizni. A védekezésben pedig nem feltétlenül válik be olyan módszer, ami más európai országban sikeres volt, hiszen itt sok kis gazdaságban tartanak akár 3-4 állatot, az ország egy részében ráadásul szabadtartásban kószál a házi sertés, amely így fokozottan ki van téve a fertőzésveszélynek.

– Mi azt szeretnénk, ha fenntartható, a háztáji gazdaságok érdekeit is figyelembe vevő szabályozás lépne érvénybe. Meg kell akadályozni, hogy a gazdákat hátrányosan érintő rendeletek törvényerőre emelkedjenek, újra párbeszédet kezdeményezünk a minisztériummal, bemutatva az általunk kidolgozott tervezetcsomagot – nyilatkozta Magyar Loránd. A képviselő bízik abban, hogy sikerül „átvinni” az RMDSZ-javaslatokat a majdani sürgősségi kormányrendeletbe.

Az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Ügynökség (ANSVSA) által nemrég közzétett sürgősségi kormányrendelet-tervezet szerint jelenleg 95 afrikaisertéspestis-gócot tartanak nyilván. A tervezet előírásai a magánszemélyeket arra kötelezné, hogy ne ételmaradékkal etessék a disznókat, és az ólba való be- és kilépéskor fertőtlenítsék a lábbelijüket. Emellett a magánszemélyek nem is tarthatnak tenyésztés céljából sertéseket a háztáji gazdaságban. Kivételt képeznek azok az esetek, amikor a magánszemélyek bejegyeztetik magukat az Országos Állatnyilvántartási Jegyzékbe (SNIIA), és betartják a biobiztonsági szabályokat. A háztáji gazdaságban tartott állatokat csak akkor lehetne eladni, ha a tulajdonos be van jegyezve a SNIIA-ba és rendelkezik tenyésztői engedéllyel.

A tervezet szerint korlátoznák a sertéstenyésztést és -vásárlást Romániában, amennyiben az afrikai sertéspestist visszaigazolják. A saját fogyasztásra tenyésztett sertéseket csakis kereskedelmi szakcégektől lehetne vásárolni. Mind a jogi, mind a magánszemélynek tilos lenne a korlátozások által érintett területről vásárolni. A megvásárolt állatokat előzőleg be kell jegyezni, és vásárláskor ki kell bocsátani az érvényes és törvényes rendelkezésben előírt iratokat is.

KOMOLY BÍRSÁG VÁR A SZABÁLYSZEGŐKRE
Az állattartóknak bizonyos határidőkön belül eleget kell tenniük a sürgősségi kormányrendelet feltételeinek: a cégbíróságnál nem regisztrált magánszemélyek, akik mind saját fogyasztásra, mind pedig kereskedelmi célból tartanának sertést, a tenyésztői és forgalmazói igazolvány alapján kötelesek kérni az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági igazgatóságok engedélyét, a jogszabály hatályba lépését követő legtöbb hat hónapon belül. Akik pedig rendelkeznek nem nyilvántartott állattal is, két hónapon belül kötelesek kérni a sertések azonosítását és nyilvántartásba vételét az országos adatbázisba. Amennyiben egy ellenőrzés során az állatorvos nem tudja azonosítani adott gazdaságban a házi sertés származását és megállapítják, hogy sertéspestises területről származik, 3 ezer és 8 ezer lej közötti bírságot alkalmaznak, a disznókat pedig elpusztítják. A romániai sertéshústermelők egyesülete közleményben kéri a kormányt a rendelkezések minél hamarabbi elfogadására és egységes alkalmazására, továbbá elvárják, hogy a vaddisznó-populáció hatékonyabb ellenőrzésére is tervet dolgozzanak ki.

EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Október 1-jétől csak útlevéllel lehet ...
Florin Cîțu a PNL új elnöke
Újraszentelték a felújított ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ