Minimálbér növelés – mennyire reális elképzelés vállalati csőd és növekvő munkanélküliség közepette
Vissza

Minimálbér növelés – mennyire reális elképzelés vállalati csőd és növekvő munkanélküliség közepette

A kormány elkezdte még novemberben a tárgyalásokat és egyeztetéseket a szakszervezetekkel és munkáltatói szövetséggel a minimálbér jövőre tervezett növeléséről. A parlamenti választásokat követően minden bizonnyal halasztódik egy jó darabig a téma további tárgyalása, ám a helyzet foglalkoztatja az érintetteket: a munkáltatók a minimálbérnek a jelenlegi szinten való befagyasztását kérték, a szakszervezetek növelnék az összegeket.

Az időközben a miniszterelnöki tisztségéről lemondott Ludovic Orban úgy vélte, mivel a járvány jelentősen csökkentette a vásárlóerőt, ezt kellene valamennyire kompenzálni a minimálbér januártól alkalmazott növelésével, amire a munkaügyi minisztérium három forgatókönyvet dolgozott ki.  Mindeközben – mondhatni – tömegesen húzzák le a rólót a vállalkozók, cégek jelentenek csődöt és kénytelenek a kollektív elbocsátáshoz folyamodni, a felbontott munkaszerződések és ezzel a munkanélküliek száma pedig egyre nő.

A munkanélküliségről időnként ellentmondó adatok jelennek meg, és a statisztikákat is többféleképpen értelmezik. Meg is állapították gazdasági elemzők, hogy nem lehet egészen pontosan tudni a reális adatokat, azt, hány munkanélküli van jelenleg az országban, ehhez hozzájárul az is, hogy sokan foglalkozás nélküliek, és semmilyen nyilvántartásban nem szerepelnek. Sőt, még azt sem tartják pontosan nyilván, egyáltalán hány alkalmazott van Romániában… Létezik ugyan az alkalmazottak országos elektronikus adatbázisa, az úgynevezett Revisal, amelybe a munkáltatóknak be kellene vezetniük az alkalmazottaikat – de ez a kötelezettség mégsem vonatkozik mindenkire. És elsősorban a közpénzből fizetett állami intézmények, minisztériumok között találunk olyanokat, akik nem kötelesek nyilvánosságra hozni alkalmazottaik listáját és fizetését. Violeta Alexandru munkaügyi miniszter nemrég ismét kijelentette, hogy Romániában nem lehet tudni pontosan, kik az alkalmazottak, és főleg azt nem, hány személyt fizetnek közpénzből. A miniszter törvénymódosításról és mentalitás váltásról is beszélt, ami azt a célt szolgálná, hogy a Revisalt átalakítsák oly módon, hogy tartalmazza az összes alkalmazottat, függetlenül a munkaszerződés típusától: tisztviselőket, köztisztség viselőket, menedzsereket stb., és azt is feltüntetnék, kiket fizetnek az állami költségvetésből. “A magánszférában alkalmazott 4,5 millió személy megérdemli, hogy tudja mindezt” – mondta a miniszter. Mindez persze csak a jelenlegi munkaügyi miniszternek volt egy elképzelése, egyelőre semmilyen intézményi hajlandóság nem mutatkozik a Revisal említett módosítására.  

Munkanélküliségi ráta: hol nő, hol csökken

A munkanélküliségi arány nagyon változó volt az utóbbi időszakban: hol nőtt, hol csökkent, attól függően, hogy az előző hónaphoz, vagy az egy évvel korábbi azonos időszakhoz viszonyították éppen. Az sem mindegy, hogy az adatokra kíváncsi a munkaügyi minisztérium honlapján kutakodik, vagy az Országos Statisztikai Intézet (INS) kimutatásait próbálja megérteni. Az INS augusztusi adatai szerint a munkanélküliségi ráta az adott hónapban 5,3% volt, és 0,1 százalékponttal esett vissza az előző, tehát júliusi hónaphoz mérten, ellenben 1,5%-kal volt nagyobb a tavaly augusztusi adatokhoz mérten. Augusztus volt az első hónap, hogy csökkent a munkanélküliség azt követően, hogy Romániában is bevezették a vészhelyzetet az új típusú koronavírus járvány elterjedése következtében. Márciusban 4,6% munkanélküliségi rátát mértek. A statisztikai intézet jelentésében arra a magyarázatra is kitért, hogy a járványügyi szigorítások fokozatos enyhítése következtében, augusztusban a 15-74 év közötti munkanélküliek feltételezett száma 479.000-re csökkent 484.000-ről, de ennek ellenére jóval meghaladja a tavaly augusztusban regisztrált 347.000-es számot.

Távmunka: hiányzik hozzá a kellő digitális készség  

A szakszervezetek szerint a járvány kezdete óta 350.000 munkahely szűnt meg az országban. Ezt a munkaügyi minisztérium cáfolta, de mindég változó adatokat közölt. Tény, hogy a helyzetet befolyásolják a járványügyi intézkedések, hiszen a gazdaság egyes ágazatait (vendéglátást, turizmust, szolgáltatást) jobban érintő munkaleállások vagy korlátozások nem kedveznek a szerződéses munkaviszonyoknak. Olyan munkakörökben, ahol tehették, mert a munka típusa is ezt lehetővé tette, áttértek az otthonról végzett illetve távmunkára – szakértők azonban kételkednek abban, hogy a munkaviszonyok terén is most már egyre jobban hódító digitalizálás képes lesz fenntartani és növelni a termelékenységet, új lehetőségeket tudna teremteni a munkaerőpiacon. Az új típusú munkavégzés számos kérdést is felvet: kétséges, hogy az elvesztett munkahelyeket pótolni tudnák valamilyen távmunkával, tovább mélyülhet a járvánnyal kialakult szakadék a munkavégzés terén, nő a kirekesztés kockázata azok esetében, akik nem rendelkeznek megfelelő készségekkel az otthonról végezhető munkák esetében. Ezen a téren beszédesek azok az adatok, amelyek szerint Románia a 27. helyen áll az Európai Unióban az alapfokú digitális ismeretekkel rendelkezők számát tekintve: az idei felmérés alapján a 16-74 év közöttiek kevesebb, mint egyharmada rendelkezik elegendő tudással ilyen téren (az uniós átlag 58%), és 35% mondhatja el, hogy számítástechnikai alapismeretei vannak (az uniós átlag itt 61%). A szakemberek következtetése az, hogy mind a cégeknek, mind az alkalmazottaknak szükségük van a folyamatos képzésre a munkaviszonyok, munkalehetőségek terén, hiszen az új kihívások emellett más típusú szociális védelmet is feltételeznek majd. Fontosnak tartják a társadalmi párbeszédet, ami biztosíthatja a helyzet reális felmérését, ugyanis a munkáltatók és munkavállalók ismerik igazából adott helyzetüket, amit uniós és tagállami szinten tekintetbe kell venni a különböző foglalkoztatási politikák kidolgozásánál.

Másfél milliónál több megszűnt munkaszerződés      

Az alkalmazottak elektronikus nyilvántartási rendszerében szereplő adatok szerint, Romániában a veszélyhelyzet bevezetésétől eltelt hét hónap során több mint 1,61 millió munkaszerződés szűnt meg, október közepéig – mutatnak rá egy elemzésben. A szám nagynak tűnhet, mégsem szokatlan, állítják, hiszen 2019-ben a hasonló időszakban megszűnt munkaszerződések száma még nagyobb volt, tíz százalékkal, elérve az 1,78 milliót. Az elemzés szerint még a munkaszerződések megszűnésének az okai sem térnek el túlságosan a tavalyiaktól: a munkaviszony legnagyobbrészt (45%-ban) a felek megegyezése alapján szűnt meg idén március és október között, ez a helyzet jellemezte az elmúlt évet is, amikor ez az arány 52% volt a tavaly, hasonló időszakban. A felmondást jelölték meg a munkaszerződés felbontás második okának, ez jellemezte az esetek 14%-át a járványidőszak első hét hónapjában. Ez sem tért el különösebben a tavalyi évtől, amikor ez az arány 12% volt. 

Ami idén mégis más: több a megszűnt állás és kollektív elbocsátás

Munkaügyi szakemberek arra is keresték a választ, miként hatott mégis a járvány a munkaviszonyok megszűnésére, milyen más indokot, intézkedést alkalmaztak idén, várhatóak-e ebből kifolyólag munkaügyi pereskedések?

A járványügyi intézkedések mégsem kerülték el a munkaerőpiacot, a munkaviszonyokat: ez meglátszik többek között a munkahely megszűnése miatti egyéni elbocsátások megnövekedett számában, valamint a munkáltatók által kezdeményezett, jóval több kollektív elbocsátásban. Tavaly a valamely állás megszűnése okán körülbelül 50.000 alkalmazott szerződését bontották fel, idén ezzel az indoklással már több mint 100.000 munkaszerződést szüntettek meg. Erre legnagyobbrészt, 70%-ban, a rendkívüli állapot bevezetését követő első négy hónapban került sor, ezután körülbelül az esetek felében bontották fel a munakszerződést a munkahely megszűnésének indoklásával.

Szintén a tavalyinál jóva több esetben folyamodtak a munakaadók a kollektív elbocsátáshoz: elmúlt év márciusa és októbere között körülbelül 7.600 munkaszerződést bontottak fel ily módon, idén hasonló időszakban pedig több mint 19.000 munkaszerződést. A kollektív elbocsátás egyébként jóval összetettebb, hosszabb és bonyolultabb folyamat a munkáltató szempontjából, hiszen előzőleg egyeztetni kell a munkavállalók képviselőivel vagy szakszervezettel, tisztázni kell, hogy nincs lehetőség a munkafolyamat átszervezésére, egyezségre kell jutni a szakszervezettel, stb. Ebből kifolyólag a munkaszerződés felbontása elleni bírósági eljárásra is több indokot lehet találni adott esetben. A cégek főleg az előző, 2008-as gazdasági válságot követő időszakban, számos munkaügyi pereskedésben szembesülhettek azzal, hogy mindegyik munkahely, állás megszűnését komolyan és alaposan meg kell indokolni.   

A munkaviszonynak is alkalmazkodni kellett a járvány miatti új helyzethez

{Tovább olvasható még 729 szó.}
Romániában a cégek nagy része igyekezett úgy átalakítani a munkavégzését, hogy alkalmazkodjanak a koronavírus járvány miatti intézkedésekkel kialakult új helyzethez. Egy felmérés azt mutatja, hogy a változtatások döntő részben, 97%-os arányban, az otthonról végzett munkalehetőség megteremtésére vonatkoznak. Ezzel a vállalati intézkedéssel pedig az
Ha érdekli a teljes történet, legyen prémium tag vagy ha már az, 

EZ ÉRDEKELHETI
GAZDASÁG ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Keddtől lehet igényelni a harmadik ...
Hahahalep!
Koronavírus – Kolozs megye ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ