Az épület három és fél évig volt zárva, ezalatt mintegy 15 ezer négyzetméternyi alapterületen újult meg, ismét látható például hetven év után a Román Csarnok – mondta el a szerdai sajtóbejáráson az intézmény főigazgatója, Baán László.
A mélyföldszinten látható a jelentősen újragondolt egyiptomi és antik kiállítás is. Liptay Éva gyűjteményvezető elmondta: az egyiptomi tárlat minden eddiginél nagyobb térben vonultat fel az eddiginél jelentősen több, 650 műtárgyat. A több ezer éves darabok mellett számos interaktív eszköz vezet be az óegyiptomiak világába.
A tárlat tematikus elrendezése megmaradt: a látogatók először az istenek világát, majd az ókori egyiptomiak mindennapi életét, végül pedig túlvilághitüket ismerhetik meg; itt kapott helyet Hortesznakht papnő múmiája és arcrekonstrukciója is.
Szinte mindenben megújult az antik kiállítás is – számolt be Nagy Árpád gyűjteményvezető. A tárlat nem lineárisan, hanem szigetszerűen idézi meg az antikvitás világát. Az egyik egység Hellász, Itália és Róma művészettörténetét tekinti át, a másik az ókori Mediterráneumba vezeti el a közönséget, a harmadik rész pedig három isten: Dionüszosz, Erósz és Thanatosz kapcsán mutatja be az antikvitás emberének gondolkodását.
A magasföldszinten a Román Csarnok mellett az időszaki kiállítások várják majd a közönséget. Szerdán a frissen felújított Michelangelo-terem nyílt meg, benne egy Magyarországon még nem látott bőségű Leonardo-kiállítással.
A szerdán megnyílt legnagyobb egység a Régi Képtár, amely 1250 és 1600 között tekinti át az európai festészet fejlődését az első emeleten. Sallay Dóra, a tárlat egyik kurátora kiemelte, hogy a festmények mellett szobrok, ötvösmunkák, kerámiák, metszetek segítenek a korszakot bemutatni, összesen mintegy négyszáz műtárgy. Az érzékeny műalkotások a rekonstrukciónak köszönhetően kerülhettek végre klimatizált termekbe. A kiállítás alapvetően kronológiai rendben halad, ezen belül vizsgál egyes földrajzi területeket vagy egyéb témákat; mások mellett Raffaello, Tiziano és El Greco munkáin keresztül.
Egy szinttel feljebb látható a Régi Szobor gyűjtemény, melynek vezetője, Szőcs Mirjam elmondta: az új tárlat alapvetően a 2013-as kiállításra épül, amely a középkori szobrászat anyagaira és technikáira koncentrált, rengeteg kihúzható fiókkal és egyéb szemléltető anyaggal.
Újonnan kialakított kiállítóterekben fogadja a közönséget a harmadik szinten a magyar barokk művészetet bemutató egység. Boda Zsuzsanna kurátor elmondása szerint 380 négyzetméteren több mint száz festményt, szobrot és egyéb műtárgyat helyeztek el, köztük Mányoki Ádám és Bogdány Jakab remekműveit.
A látogatók két szakaszban vehetik birtokba a megújult épületet és az új kiállításokat, a Szépművészeti Múzeum összes kiállítótere 2019 nyarán nyílik meg a közönség előtt.
Leonardo da Vinci-kamarakiállítás
Leonardo da Vinci és a budapesti Lovas című, a reneszánsz mesterhez köthető budapesti lovasszobor Leonardo da Vinci tíz rajzával, valamint az általa inspirált kortársa, Giovanni Francesco Rustici szobraival és antik művekkel együtt tekinthető meg a kiállításon.
Leonardo da Vinci halálának jövőre esedékes 500. évfordulója alkalmából rendezett tárlatot Martin Clayton, a windsori Royal Collection grafikai osztályának vezetője nyitotta meg, aki elmondta: Leonardo rajzai lehetőséget adnak betekinteni a reneszánsz egyik legnagyobb géniuszának gondolatvilágába. Talán éppen Leonardo kései, szinte teljes egészében a windsori gyűjteményben őrzött rajzai segíthetnek felderíteni a budapesti Lovas eredetének ma is gyötrő kérdését – hangsúlyozta.
A megnyitón Guglielmo Picchi, az olasz külügyi és nemzetközi együttműködésért felelős minisztérium államtitkára kiemelte: számos Leonardo da Vincihez kapcsolódó történet és személy járult hozzá a magyar-olasz művészeti és kulturális kapcsolatok alakulásához, ezek közül egy a budapesti Lovas története. Az olasz politikus felidézte: a kis bronzalkotást egy Rómában tanuló fiatal magyar szobrász, Ferenczy István vásárolta meg valamikor 1818 és 1825 között, majd az első világháború előestéjén került a Szépművészeti Múzeum gyűjteményébe. Ekkor kezdődtek azok a kutatások, amelyek alapján lehetségessé vált, hogy a szobrot a reneszánsz mesternek tulajdonítsák. A tárlat január 6-ig látogatható.
(Borítókép: Baán László főigazgató beszél a felújított Szépművészeti Múzeum megnyitásán. Fotó:MTI/Mohai Balázs
