Minőségi kultúrát, gazdaságot és életszínvonalat szeretne a magyar kormány

Kolozsváron Orbán Viktor magyar miniszterelnök

Minőségi kultúrát, gazdaságot és életszínvonalat szeretne a magyar kormány
Megérkezett Kolozsvárra ma délelőtt Orbán Viktor magyar miniszterelnök, a Fidesz elnöke. Orbán Viktor az RMDSZ meghívására tesz kétnapos erdélyi körútat, csütörtökön pedig részt vesz a Nagyszebenben tartandó EU-s csúcsértekezleten. Ma délben előadást tartott a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári karán.

Orbán Viktor a nap folyamán egyetemistáknak tart előadást a kolozsvári Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetemen, majd a május 26-i európai parlamenti választásról tárgyal az RMDSZ vezetőivel, önkormányzati képviselőkkel, egyházfőkkel.  A magyar miniszterelnök és Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerdán délután tart közös sajtótájékoztatót.

A kormányfő május 10-én székelyföldre utazik, ahol felavatja Románia legnagyobb takarmánykeverő üzemét Kerelőszentpálon, illetve ellátogat a Székelyföldi Jégkorong Akadémiára.

A Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetemen elsősorban a diákoknak és a tanároknak tartott előadásában a magyar miniszterelnök többek között „három örök dologról”, a magyar identitástudatról és teljesítményekről, külpolitikai kérdésekről, cselekvési irányokról, a demográfiai politikáról, az Európai Unió jövőjéről és természetesen a bevándorlásról, illetve a migrációról beszélt.

"Ha megvan a tó, akkor előbb-utóbb lesznek benne békák"„Az egyetem kolozsvári karának 2013-as átadása óta soha nem volt ekkora az egy négyzetméterre eső magyar kormányzati képviselők, valamint RMDSZ-képviselők száma, mint most. Jelenleg a magyar politikai diskurzusban nagy karriert fut be az állatokkal való példálózás. Én a békát említeném, ugyanis amikor átadtuk a rektori hivatal kolozsvári épületét a miniszterelnök úr azt mondta: ha megvan a tó, akkor előbb-utóbb lesznek benne békák”– mondta felvezetőjében tréfálkozva Tonk Márton, a kolozsvári kar dékánja, majd átadta a szót Orbán Viktornak.

A magyar miniszterelnök mindjárt az elején leszögezte: az erdélyi magyar felsőfokú oktatási intézmény létezése és működése „megcáfolhatatlan végső tudományos bizonyíték” az egyetem megalapítása mellett.

Előadásának elején a magyar miniszterelnök részletezte azokat a nemzeti szempontokat, amelyek szerinte mérvadóak az európai kontinens vonatkozásában.

„Amikor megfogalmazzuk jövőbeni terveinket, akkor három örök dologból indulunk ki: a méret, a hely és a szellem. A magyarok a világ népességének csupán a 0,2 százalékát adják, így amikor ambícióinkat megfogalmazzuk, akkor ennek tudatában kell lennünk. Nemeskürty tanár úr magyarázta el nekem azt a magyar rémálmot, amikor megjelenik a Történelem Ura, és felteszi a kérdést, hogy kicsodák vagyunk és miért. Mivel nem tudunk válaszolni, a Történelem Ura ceruzával kihúzza a magyarokat a Nagy Könyvből, ahol nyilvántartják a világ nemzeteit – jegyezte meg Orbán Viktor. A mostani magyar kormány felfogása szerint a kérdésre két válasz létezik: „egyedi fajta” vagyunk, és kimagasló teljesítményekkel vívtuk ki magunknak a helyet a többi nemzet között.

"Egyedi dolgokat nyújtunk a világnak"„Van egy olyan nyelv, amelyet csak mi beszélünk, mással nem lehet összetéveszteni, s amely meghatározza a világlátásunkat és a bennünket körülvevő dolgok értelmezését. A teljesítmény vonatkozásában egyedi dolgokat nyújtottunk a világnak, amelyek létezésünk nélkül nem valósultak volna meg” – tette hozzá. Ezek között említette például a golyóstollat, az eszpresszó kávét, az atombombát, Puskás Ferenc futball mozdulatsorát, a Rubik-kockát.

Orbán Viktor ma reggel érkezett Erdély fővárosába

„A helyről éppen egy fokozatosan kockázatos helyszínen beszélek, ezért inkább a szállásterület kifejezést használom, mert ennek közjogilag teljesen semleges a töltete. A magyarok szállásterületétől balra a germán birodalomépítő törzsek és népek találhatók, jobbra a szláv katonai népek, délen pedig a muszlim embertömegek foglalnak helyet. Röviden: Berlin, Moszkva és Isztambul. Mindannyian nálunk sokkal nagyobbak, ezért fölösleges olyan politikát folytatnunk, amely megmondja nekik, milyenek legyenek. Nekünk nem demokrácia-export típusú, hanem geopolitikai és –stratégiai külpolitikát kell folytatnunk” – részletezte.

A politikus szerint a szellem a harmadik „örök dolog”, amelynek alapja, hogy a magyarok sohasem fogadják el, hogy szolganéppé váljanak. „Senkinek az alávetettjei nem akarunk lenni, belső világunk is akarja a szabadságot. Minden alá és felülrendeltségnek méltányos oka kell, hogy legyen” – jegyezte meg. Kitért arra is, hogy „mit csinálnak a magyarok az örök dolgok tudatában”: a történelmi, földrajzi és geopolitikai helyzetben „próbálnak fennmaradni”.

„A segítséget vigyük oda, ne a bajt hozzuk ide”

„Nem akarunk elfogyni. Megvédjük a családot, az egy férfi és egy nő által kötött házasságot! Ugyanakkor bevándorlás, de nem bevándorló-ellenes politikát folytatunk. Keresztény kultúrkörben vagyunk, így különbséget kell tennünk egy társadalmi jelenség és az emberek között. Politikánk lényege, hogy a segítséget vigyük oda, ahol szükség van erre, s ne a bajt hozzuk ide” – fogalmazott.

Kifejtette: jelenleg a magyarok „világnemzetet építenek”, összekapcsolják a tömbben vagy a szórványban élő nemzetrészeket. Valamennyi magyarnak örök várost jelent Budapest, a kormány azt tovább fejleszti, „fényesíti” – mondta.

Szavai szerint a magyar kormány az asszimilációs nyomás ellensúlyozására minőségi kultúrát, gazdaságot, életszínvonalat és -formát épít. Úgy vélte, a kevés magyar gyermek születése mellett gondot jelent, hogy sokan nem maradnak meg a magyar közösségnek.

Posztnemzeti és posztkeresztény korszak következik?

Előadásának fontos elemét az EU jövője jelentette. Elemzése szerint a bevándorlással kapcsolatban az európai politikai gondolkozás két ágra szakadt. Amíg a nyugat-európai államok azon gondolkoznak, hogyan éljenek együtt a migránsokkal, addig a közép-kelet európai népek arra törekszenek, hogy ez ne történhessen meg. A nyugatiak tompítani vagy el akarják tüntetni az európaiak és a bevándorlók közötti különbségeket.

„A bevándorlás mély következményekkel jár Európára nézve. A kevert népességű lakosság nem megoldás, ugyanis a keresztények nem akarnak áttérni az iszlám vallásra, utóbbiak pedig nem kívánnak keresztények lenni. Az európai liberális doktrínák szerint a helyzet úgy oldódna meg, ha mindenki kilép minden hagyományából, összekeverednek és létrehoznak egy új minőséget. Ez a posztmodern, posztnemzeti és posztkeresztény korszak” – szögezte le.

Orbán szerint a bevándorlással kapcsolatban növekszik az európai országok közötti nézetkülönbség

Orbán szerint a közép-európai nemzetek, életösztönök és történelmi perspektívák okán meg akarják állítani a migrációt, míg a nyugatiak menedzselni szeretnék a helyzetet. Elmondása szerint nem látjuk azokat a csábító, sikeres példákat, amelyek alapján érdemes és ildomos lenne kevert népességben gondolkoznunk, mert a helyiek és a migránsok összeolvadásból nem jön létre egy úgynevezett harmadik minőség, és nem együtt, hanem csak egymás mellett fogunk élni.

Úgy ítélte meg, hogy jelenleg nem csökken, hanem inkább növekszik az európai országok közötti nézetkülönbség ezzel az alapvető kérdéssel kapcsolatban. Szerinte ez meghatározza a május 26-ai EP-választásokat is. Orbán Viktor úgy vélte, Európa változások előtt áll, és módosulni fog az Európai Parlament, az Európai Tanács és az Európai Bizottság összetétele is.

Mire számíthatnak a magyar fiatalok?

A miniszterelnök az elkövetkező tíz évre „biztonságos, keresztény, fejlődő” magyar életet, teljes foglalkoztatottságot, gazdasági növekedést szeretne megvalósítani.

„Kalandra szeretném hívni a fiatalokat, vállaljanak aktív szerepet a magyarság fejlődésében” – szólt az ifjakhoz a magyar kormányfő. Kérdéseikre válaszolva elmondta: Kolozsvárnak központi helyet szán a magyar kormány, ezért is dolgoznak gőzerővel az Erdély fővárosát Budapesttel összekötő gyorsvasút felépítésén, hogy a szóban forgó távot három óra alatt meg lehessen tenni.

Ugyanakkor kijelentette: van remény a Magyarországon bevezetett családpolitikai intézkedéseknek a határon túlra történő kiterjesztésére is.

Orbán: az RMDSZ EP-listáját támogassák Romániában a magyarokAz RMDSZ európai parlamenti jelöltlistájának támogatására bíztatta kolozsvári látogatása alkalmával Orbán Viktor azokat az erdélyi magyarokat, akik felismerték az erős összmagyar brüsszeli képviselet fontosságát."Az Európai Unió legfontosabb választását tartja május 26-án, amelynek végkimenetele a kárpát-medencei magyarokat is érinti. Az unió eddig is sokat változott, ezután is jelentős változások várhatók, fontos, hogy ne csak elszenvedői, hanem alakítói is legyünk ennek az átlakulásnak. Ehhez azonban erős összmagyar brüsszeli képviselet szükséges, ami viszont a magyar közösség támogatása nélkül nem valósulhat meg. Biztonságos Európát, fejlődő Erdélyt akarunk, ahol jövőt lehet tervezni, ahol identitásunkat megőrizhetjük szülőföldünkön”, nyilatkozta a sajtótájékoztatón Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke elmondta: természetes dolog, hogy a Fidesz és az RMDSZ segíti egymást a kampányban, hiszen közös ügyről van szó. 

Orbán Viktor a Fidesz és az RMDSZ stratégiai szövetségére utalva mondta: szívesen elfogadta Kelemen Hunor meghívását, hogy a nagyszebeni EU-csúcs nyújtotta alkalmat kihasználva együtt buzdítsák az itt élő magyarokat, hogy vegyenek részt ezen a választáson, és az RMDSZ-re adják le szavazatukat. Kifejtette: az EP-választás komoly lehetőség az összmagyar képviseltre. Fontosnak tartják, hogy azok a magyar nemzethez tartozó közösségek is hallatathassák hangjukat a nemzetközi fórumokon, amelyek nem uniós tagországokban élnek, ezért a Fidesz EP-listáján vajdasági és kárpátaljai magyar jelöltek is indulnak.   Románia kiválóan védte az EU külső határaitA magyar miniszterelnök köszönetet mondott Romániának, amiért az elmúlt négy évben kiválóan védte az EU külső határait. Ahogyan a nehéz időkben a román határvédelem helytállt, azt bizonyítja, hogy Románia megérett a schengeni tagságra, tette hozzá.A román-magyar viszony alakulásáról újságírói kérdésre a magyar miniszterelnök annyit mondott: Bukaresttel sajnos mindeddig nem sikerült olyan bizalmi viszonyt kialakítani, mint amilyent Szlovákiával, vagy Szerbiával. Magyarország látványos megerősödésen megy keresztül, növekvő erejét pedig elsősorban a jószomszédi kapcsolatok javítására, a régió biztonságának megerősítésére fordítja, mondta Orbán annak a reményének adva hangot, hogy Románia is hasonló módon cselekszik majd.Több újságírói kérdés is vonatkozott a Fidesz felfüggesztett néppárti (EPP) tagságára és az RMDSZ ezzel kapcsolatos álláspontjára. Kelemen Hunor kifejtette: az RMDSZ húsz éve tagja az Európai Néppártnak, amikor a pártcsalád tagjai közül sokan még a szociáldemokraták vagy a liberálisok csoportját gyarapították. Az átigazolók közül többen az RMDSZ ellen fordultak befogadásuk után. A szövetségnek emiatt nem áll szándékában elhagyni az EPP-t, mondta.   Orbán Viktor emlékeztetett: a Fidesz javasolta, hogy a vitás kérdések rendezéséig felfüggeszti tagságát a Néppártban, és a választások után dönt arról, hogy hol van a Fidesz helye az új európai helyzetben, hol lehet megfelelően képviselni a magyar érdeket. A döntést nagymértékben befolyásolja majd, hogy merre halad a Néppárt tovább. Az EPP ugyanis jelenleg arra készül, hogy stratégiai szövetséget köt az egyértelműen bevándorláspárti európai baloldallal, ami a Fidesz számára elfogadhatatlan. Az, aki ma a baloldallal szövetkezik, a bevándorlást támogatja.Ferenc pápának a menekültek iránt nyitott, befogadásukra, támogatásukra vonatkozó álláspontjával kapcsolatban Orbán Viktor újságírói kérdésre kifejtette: a Szentatya lényegében két dolgot kér, és mindkettővel egyetért. Az egyik: olyan politikát folytassanak, hogy minél kevesebb emberáldozatokat követeljen a bevándorlási hullám. Másrészt: keresztényi kötelesség segítséget nyújtani a bajba jutottaknak! Orbán szerint ma az a politikus tesz a legtöbbet a menekültekért, aki világossá teszi számukra, hogy regisztráció nélkül nem fogadtatnak be, tehát nem érdemes útnak indulniuk. Ami pedig a segítséget illeti: azt oda kell vinni, ahol szükség van rá. Nem a bajt kell behozni, hanem a segítséget kivinni!, hangsúlyozta a magyar miniszterelnök.Ugyancsak kérdésre válaszolva Kelemen Hunor cáfolta, hogy az RMDSZ támogatásban részesülne Magyarországról. Az Iskola Alapítvány több programra – tanári lakások építésére, kolozsvári képzőművészeti, illetve Nagyváradon egy oktatási és kulturális központ létesítésére – kapott magyarországi támogatásokat, ezeknek pedig senki sem „kérte meg az árát”, tette hozzá.  (Fotók:  MTI)