Bukaresti tanácskozás az EU stratégiai menetrendjéről

Az Európai Unió 2024-2029 közötti stratégiai menetrendet előkészítő megbeszélését tartották szerdán, április 3-án Bukarestben az államfői rezidencián, a Cotroceni-palotában. A dokumentumot az uniós intézményi ciklus végén fogadják majd el, ami a következő intézményi ciklusra irányadó stratégiai kihívásokat vázolja fel, és útmutatást ad az EU intézményeinek. A menetrendről az állam- és kormányfők szavaznak, a döntést konzultációsorozat előzi meg. A szerdai bukaresti találkozón részt vett Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, Orbán Viktor magyar miniszterelnök, Klaus Iohannis román államfő (a fotón), valamint Thérése Blanchet, az Európai Tanács főtitkára, Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök, és Alexander De Croo belga kormányfő.

Orbán-Kelemen találkozó Bukarestben 

Orbán Viktor miniszterelnök szerda délután Bukarestben megbeszélést folytatott Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével, majd Marcel Ciolacu miniszterelnökkel tárgyalt Sorin Grindeanu közlekedési miniszter, valamint Bóka János, az európai uniós ügyek minisztere társaságában. 

Orbán Viktor sok sikert kívánt az európai és a helyhatósági választásokhoz

Az első találkozón a romániai magyar közösség előtt álló kihívásokról, kiemelten a 2024-es választási évről volt szó. 

Kelemen Hunor rámutatott: „ott kell lennünk minden olyan intézményben, ahol rólunk, magyarokról döntenek. A 2024-es választások nemcsak a következő négy esztendőről szólnak, hanem hosszú távon meghatározzák, hogy milyen körülmények között fogunk élni itt az országban és az Európai Unióban.” 

Európában olyan változásokra van szükség, amelyeket ma az európai közvélemény elvár. Egy friss kutatásból kiderül, hogy az európai polgároknak több mint 60 százaléka elégedetlen az Európai Bizottságnak a munkájával, és több mint 60 százaléka uniópárti – vélekedett Kelemen Hunor. „Ez is megerősíti, amit mi mondunk: nem az Európai Unióval van a baj, hanem az elhibázott rossz döntésekkel. Mi, magyarok azt akarjuk, hogy jó irányba változzon az Európai Unió, és közösségünknek ereje és hangja legyen Európában is! Ez közös érdekünk a Kárpát-medencében. Aki június 9-én az RMDSZ-re szavaz, az a magyarok győzelmére szavaz” – tette hozzá az RMDSZ elnöke.  

A román és magyar miniszterelnökökkel folytatott közös tárgyalás után Kelemen Hunor kiemelte: „Romániának és Magyarországnak számos közös érdeke van a régión belül, amelyet Brüsszel fele közösen tud képviselni. Ha Közép-Európában, Kelet-Európában a volt kommunista blokk tagállamai az Unión belül együttműködnek, akkor mindenkinek sokkal könnyebb az érdekérvényesítés.”

Ciolacu: Közös érdek a kelet-nyugati irányú közlekedési infrastruktúra fejlesztése 

Orbán Viktor és Marcel Ciolacu  a bukaresti Victoria-palotában (Fotó: Facebook)

A román és a magyar kormánynak közös érdeke a kelet-nyugati irányú közlekedési infrastruktúra fejlesztése - jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök szerdán, miután magyar hivatali kollégájával, Orbán Viktorral egyeztetett a Victoria-palotában. A X platformon közzétett bejegyzésében Ciolacu azt írta, eredményes megbeszélése volt Orbán Viktorral a magyar EU-elnökség prioritásairól.

Iohannis: Románia elkötelezett az EU politikája mellett

Az EU stratégiai menetrendjéről szervezett szerdai tanácskozást megelőzően Klaus Iohannis és Charles Michel négyszemközti megbeszélést tartottak, majd közösen nyilatkoztak a sajtónak. 

Európai Tanács elnöke gratulált Románia részleges schengeni csatlakozásához, és további támogatásáról biztosította a Iohannist, hangsúlyozva: meggyőződése, hogy további előrelépések várhatók e téren.

A bukaresti mini-csúcs résztvevői: Klaus Iohannis, Charles Michel, Alexander De Croo, Andrej Plenkovic és Orbán Viktor (Facebook)

Az EU következő ötéves időszakának prioritásaira áttérve elsőként a biztonságot említette, rámutatva: az uniónak meg kell védenie polgárait, stabilitást kell teremtenie, és ehhez védelmi intézkedésekre van szükség. A tagországoknak nagyobb felelősséget kell viselniük saját biztonságukért, fejlesztések szükségesek annak érdekében, hogy Európa biztonságos és stabil legyen - mondta.

Másik célként említette a gazdasági fellendülést, amelyhez szerinte az uniós piac fejlesztésére van szükség, és ehhez meg kell határozni a prioritásokat. Külön kiemelte a mezőgazdaság és a gazdák támogatását, aláhúzva: biztosítani kell számukra az egyenlő feltételeket, a lojális konkurenciát.

Harmadik pillérként a demokratikus értékek és elvek őrzését emelte ki, hangsúlyozva, hogy ezek képezik a következő időszak összes döntésének alapját, meg kell védeni a közös európai értékeket. Ennek szellemében az EU továbbra is határozottan támogatja Ukrajnát küzdelmében - húzta alá.

Klaus Iohannis hangsúlyozta: Románia elkötelezett az EU által meghatározott prioritások mellett. Mint mondta, Bukarest az unió bővítésére is egy, a tagállamok közös biztonságába való hosszútávú "stratégiai befektetésként" tekint. Rámutatott: bár kihívásokkal teli időszak következik, az elmúlt öt évben is sok nehézség volt, és az unió bizonyította alkalmazkodóképességét, és azt, hogy képes megvédeni polgárait.

Iohannis újságírói kérdésre elmondta, hogy nem áll szándékában visszalépni a NATO-főtitkári jelöltségtől, és más európai uniós tisztségről se kíván tárgyalni, mivel úgy értékeli, "valós" esélyei vannak.

Ezt követően a belga, a magyar és a horvát miniszterelnök  részvételével került sor munkamegbeszélésre az Európai Unió jövőbeli stratégiai menetrendjének előkészítéséről. 

Az Államelnöki Hivatal keddi tájékoztatása szerint a bukaresti tanácskozás az Európai Unió 2024-2029-es időszakra vonatkozó prioritásait meghatározó folyamat része, amely az Európai Tanács 2023. október 6-i informális találkozóján kezdődött el, amikor a tagállamok vezetői arra a következtetésre jutottak, hogy előtérbe kell helyezni a biztonság és védelem kérdését, a globális szerepvállalást, az Unió bővítését és ellenálló- illetve versenyképességének erősítését. Ezen irányelvek mentén szabják meg cselekvési céljaikat a cotroceni-i találkozó résztvevői. Az EU leendő stratégiai menetrendjéről következő lépésben az Unió vezetői egyeztetnek majd, és a tervek szerint az Európai Tanács június végére tervezett ülésén fogadják el.

Borítókép: MTI/Fischer Zoltán