Meg fogja szavazni az RMDSZ a „gyermekpénz” emelését - ígéri Cseke Attila frakcióvezető
Vissza

Meg fogja szavazni az RMDSZ a „gyermekpénz” emelését - ígéri Cseke Attila frakcióvezető

Múlt héten a felsőházi honatyák 58 nem szavazattal, 36 igen ellenében elvetették a Nemzeti Liberális Párt két képviselője által tavaly benyújtott törvényjavaslatot, amelyben a gyermeknevelési pótlék jelenlegi összegeinek emelését javasolják. Az RMDSZ hat szenátora nemmel szavazott, hárman nem voltak jelen. Cseke Attilát, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője lapunknak elmondta: az RMDSZ szenátorainak nem tartalmi kifogásai voltak: a javaslat kapcsán egy technikai-jogi probléma merült fel, amely ellehetetlenítette volna alkalmazását. Ha viszont a felsőházi szavazás elmaradt volna, másnap hallgatólagosan elfogadják a helytelen változatot. A tervezet a döntő képviselőházhoz kerül, ahol az RMDSZ-frakció meg fogja tenni az akadályt kiiktató, módosító javaslatot, és azt követően meg fogja szavazni a tervezetet.

Cseke Attila elmondta: a felsőházi törvénykezés eljárásrendszerének megfelelően a tavaly november végén iktatott jogszabályjavaslat hallgatólagos elfogadásának időpontja február végén lett volna. Az RMDSZ azt szerette volna elérni, hogy a kezdeményezést addig visszaküldjék a munka, családügyi és szociális hálóért felelős felsőházi szakbizottságba, mert egy alapvető technikai-jogi problémát ki kellett volna küszöbölni a szövegben.

Ugyanakkor 2018 decemberének végén az alkotmánybíróság hozott egy olyan határozatot, amelynek megfelelően átlagban három héttel megrövidültek a szenátusban az elfogadási határidők. Ennek megfelelően ezt a törvénytervezet is elfogadták volna február 5-én hallgatólagosan, így nem volt már lehetőség arra, hogy módosításra vissza lehessen küldeni a szakbizottságba – magyarázta Cseke Attila.

„A jogszabályban mindenesetre meg kellett változtatni azt a kitételt, miszerint a szociális mutatók január elsejétől lennének hatályban” – hívta fel a figyelmet a frakcióvezető. „Egyetlen törvény sem léphet ugyanis úgy hatályba, hogy visszamenőleg alkalmazzák, hisz minden jogszabály a jövőről szól” – hangsúlyozta Cseke Attila. Ezt a technikai-jogi problémát pedig úgy lehet orvosolni, a megjelölt határidőt ki kell iktatni vagy jelezni, hogy a Hivatalos Közlönyben való megjelenésétől számítva lép majd érvénybe a jogszabály.

Ennek a törvényjavaslatnak a kérdésében a szenátus volt az első ház, véglegesen a képviselőház dönt. Ott nincsen hallgatólagos elfogadási határidő, az alsóházi RMDSZ-frakció pedig meg fogja tenni a módosító javaslatot arra, hogy a fenti problémát kiküszöböljék – mondta a politikus. „Feltehetőleg a múlt hétfői szenátusi szavazást követően, kedden már átküldték a tervezetet az alsóháznak, amelynek vezetősége kiosztja a munkaügyi szakbizottságnak, és annak jelentése alapján kerül majd a ház elé szavazásra” – magyarázta az eljárást. Kérdésünkre válaszolva a frakcióvezető megerősítette: az RMDSZ felsőházi tagjainak nem tartalmi kifogásai voltak a jogszabályt illetően, és a Szövetség képviselőházi csoportja az említett módosítás végrehajtását követően meg fogja szavazni a kezdeményezést.

Cseke Attila összegezte az indítványban szereplő változtatások lényegét is: mint mondta, a mutatók olyanképpen módosulnának, hogy a két év alatti gyermekek után járó nevelési pótlék 200-ról 300 lejre, a 2–18 év közöttiek esetében a jelenlegi 84 lejről 150 lejre emelkedjen.

László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szenátora arra hívta fel figyelmünket, hogy a liberális képviselők – mint ahogy az utóbbi időben egyre gyakrabban tenni szokták – „populista módon bedobtak egy törvénytervezetet”, amely 6,8 milliárd lej, 1,5 milliárd euró többletkiadást jelentene a költségvetésnek.

„Érdekes módon, amikor a liberálisok kormányon voltak, és náluk volt a munkaügyi minisztérium is, nem tartották fontosnak, hogy a gyermeknevelési pótlékot megnöveljék” – állapította meg a szenátor. Elmondta, hogy az RMDSZ törvényhozói jelenleg is dolgoznak egy olyan törvénytervezeten, amely nemcsak a fenti támogatás növeléséről szólna, hanem kiszámíthatóvá tenné a szociális ellátási rendszert.

A román törvényhozás az elmúlt években többször is került hasonló „dilemma” elé. 2013-ban épp a PNL minisztere, Mariana Câmpeanu, a Ponta I és Ponta II kormány munkaügyi tárcavezetője véleményezte kedvezőtlenül az akkori ellenzék kezdeményezését, amely a gyermeknevelési pótléknak  42 lejről 200 lejre emelését javasolta. A miniszterasszony szerint ez annak idején havi 500 millió lejjel terhelte volna meg a költségvetést, amire nem volt fedezet. Azt is sokallották, hogy a pótlék gyerekenként legalább 100 lej legyen. Végül 2015-ben sikerült 42 lejről a jelenlegi 84 lejre emelni az összeget.

Uniós viszonylatban Románia messze az uniós átlag alatt van a havi 18 euróval, ami a gyermeknevelési pótlék összegét illeti, és amely a tagországok többségében 100 euró körüli. A legmagasabb Hollandiában (273 euró), majd Olaszországban (258 euró), szintén a „nagyvonalú” országok közé tartozik Svédország (120-218 euró a családban levő kiskorúak számának függvényében), vagy Németország (164 euró).


EZ ÉRDEKELHETI
BELPOL ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Babérkoszorús örökség: családi ...
Egyenesbe kerülhet a kerékpárutak ...
Egy hét múlva kihirdetik a DiscoverEU ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ

  • A vádlottak padján
  • VIDEÓK - Magánház égett le Szászfenesen
  • A diplomátlan elit
  • Megnövelték a gyermekpénzt az RMDSZ ...
  • Szülő numeró 3