Márton Áron-i lelkület és az Apostoli Szentszék iránti hűség
Püspökké szentelték és érsekké iktatták Erdély új főpásztorát
Püspökké szentelték és érsekké iktatták Erdély új főpásztorát
Vissza

Márton Áron-i lelkület és az Apostoli Szentszék iránti hűség

Történelmi eseményszámba beillő örömünnep színhelye volt szombaton a néhai fejedelmi főváros, Gyulafehérvár, amelynek római katolikus székesegyházában püspökké szentelték és beiktatták érseki hivatalába Kovács Gergelyt, a Szent István államalapító királyunk által tavaly 1010 éve alapított erdélyi (1932-től gyulafehérvári), napjainkban Gyulafehérvári Főegyházmegye – 1991-től érsekség – főpásztorát. A Szent Mihály székesegyházban megtartott szentelésen mintegy félszáz püspök vett részt, a templom előtti teret pedig a hívek ezrei töltötték meg, akik saját „bőrükön” tapasztalhatták meg Isten kegyelmét: akárcsak Ferenc pápa csíksomlyói miséje alkalmával, a felhők mögül váratlanul előbújt a nap. A Márton Áron nyomdokaiba lépő Kovács Gergely köszönőbeszédében Kányádi Sándor verséből idézett: „Aki megért s megértet, egy népet megéltet”. A ceremónia végén felcsattant a taps a székesegyházban és a téren.

Gondviselésszerű üzenetértéke van annak, hogy az eseményre éppen Szent Péter apostol fejedelem székfoglalásának ünnepén került sor, amikor a Római Katolikus Egyház arra emlékezik, hogy Jézus Krisztus Péter apostolt az egész keresztény egyház fejévé emelte – ő volt az egyház első vezetője, ezért Róma későbbi püspökei, a pápák az ő utódai, az ünnep pedig a Péter apostolra alapozott egyház egységét fejezi ki.

A felemelő gyulafehérvári szertartáson fontosnak tartották együtt ünnepelni mind a romániai, mind a magyarországi katolikus püspöki konferencia tagjai – élén Erdő Péter bíboros, prímás, Esztergom-budapesti érsekkel –, továbbá más európai magyar, valamint olaszországi, németországi, ausztriai püspökök. Az eseményen többszáz pap, szerzetes is jelen volt, zarándokként pedig sokezer hívő érkezett szerte az országból és külföldről. Jelen voltak az új főpásztor szülei, rokonai, barátai, valamint a hazai történelmi egyházak vezetői.

A résztvevőket Jakubinyi György nyugalmazott érsek, apostoli kormányzó üdvözölte, ugyanakkor megköszönte a papságnak és a híveknek az érseki szolgálata ideje alatt kapott szeretetet és támogatást. 

Kik választott szentelőknek Kovács Gergely?

Az egyházi rend szentségének legfelsőbb foka a püspökszentelés. Az ünnepi koncelebrált szentmise keretében a szentelendő kérésére a főszentelő Gianfranco Ravasi diakónus-bíboros – a diakónusi rendbe azokat nevezi ki a pápa, akik a Római Kúriában teljesítenek szolgálatot –, a Kultúra Pápai Tanácsának elnöke volt, a társszentelők pedig Jakubinyi György nyugalmazott érsek, valamint Miguel Maury Buendia, az Apostoli Szentszék romániai és Moldva Köztársaság-beli nuncius-érseke, a Romániába akkreditált diplomáciai testület dékánja.

A főszentelő Gianfranco Ravasi 1942-ben született az olaszországi Merateban. 1966. június 28-án szentelték pappá. 2007. szeptember 29-én XVI. Benedek pápa szentelte püspökké, s három év múlva ugyanő kreálta bíborossá. Személyében egy nagy teológust, világviszonylatban is kimagasló tudóst tisztelhetünk, aki már a papi szemináriumban elsajátította a görög, a latin és a héber nyelvet, majd a pápai egyetemeken végzett tanulmányai után a szentírás-magyarázat professzora lett a milánói érseki szemináriumban. Ő egyben az Egyházi Kulturális Javak Pápai Bizottságának, az Archeologia Sacra Pápai Bizottságának, valamint a Pápai Akadémiák Koordinációs Tanácsának elnöke. 2013-ban a konklávé tagjaként egyike volt a választó kardinálisoknak, akik megválasztották Ferenc pápát.

A társszentelő Jakubinyi György, nyugalomba vonult főpásztorunk 1946. február 13-án született Máramarosszigeten. A Gyulafehérvári Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézetben végezte teológiai tanulmányait. Pappá szentelése után a római pápai egyetemeken folytatta tanulmányait. Licenciátust szerzett teológiából és szentírástudományból. A budapesti Pázmány Péter Akadémián szerzett teológiai doktorátust. 1990. április 29-én szentelték püspökké mint gyulafehérvári segédpüspököt, 1994. áprilisától lett a főegyházmegye érseke és a romániai örmény katolikusok apostoli kormányzója. Tavaly egészségi okok miatt kérte nyugdíjazását.

A másik társszentelő, Miguel Maury Buendia Madridban született andalúz családban, 1955-ben. A Madridi Filozófia- és Bölcsészeti Egyetem művészettörténeti szaka, majd a filozófiai és teológiai tanulmányok befejezése után 1980. június 26-án szentelték pappá. 1985-ben teológiai licenciátust szerzett a híres salamancai pápai egyetemen dogmatikából, majd Rómában a Szent Tamás Pápai Egyetem (Angelicum) keretében doktorált egyházjogból 1987-ben. Ugyanebben az évben lépett a Vatikán diplomáciai szolgálatába. 2008. május 19-én XVI. Benedek pápától kapott italicai címzetes érseki kinevezést és nunciusi megbízást Kazahsztánba. Ugyanazon év június 12-én szentelték püspökké, július 19-én pedig megbízták Kirgizisztán és Tadzsikisztán vatikáni képviseletével is. 2015. december 5-től képviseli Romániában nagyköveti szinten a Szentatyát, a Római Apostoli Szentszéket, illetve Vatikán államot. Azóta többször is határozottan fellépett az ország hatóságainál a helyi katolikus egyházat, illetve a nemzeti kisebbségünket ért igazságtalanságokkal szemben. Meghatározó szerepe volt Ferenc pápa csíksomlyói látogatásának létrejöttében is.

Názáret, Róma, Gyulafehérvár

A püspökké szentelési szertartáson Kovács Gergelyt két pap kísérte, az egyik oldalán a volt gyulafehérvári évfolyamtársa, Pál Vilmos Barna alcsíki főesperes, főegyházmegyei tanácsos, a másikon – a római Német–Magyar Kollégiumban és az örök városban eltöltött évek emlékére – Tóth Tamás pápai káplán, 2011–2018 között a római Pápai Magyar Intézet (PMI) vezetője, jelenleg a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára állt.

Szentbeszédében Gianfranco Ravasi bíboros összekapcsolta az Isten igéjéről szóló elmélkedését ennek az ősi egyházi közösségnek a történelmével, illetve az új főpásztor életével, majd három szimbolikus jelentéssel bíró helyszínt idézett a jelenlévők elé: előbb Názáretet, ahol Jézus mint az Ige felolvasója az Izajás prófétától vett egyik szakaszt igehirdetési programbeszédévé teszi: a szegényeknek reményt hoz a világba, letörli a szenvedők könnyeit, felszabadítja az elnyomottakat, fellép az igazságosság érdekében.  „Ezt az olvasmányt választva Gergely atya ugyanezt a Krisztusi programot tűzte ki saját maga és a főegyházmegye számára” – mondta a főcelebráns, folytatva: a második szimbolikus helyszín Róma, ahová Kovács Gergely 1990-ben jutott el, hogy tanulmányait folytassa. „Nagyon messziről került Péter apostol városába, és éppen Szent Péter apostol székfoglalásának ünnepén akarta megkezdeni püspöki szolgálatát, amellyel Ferenc pápa megbízta.” A harmadik jelképes helyszín pedig, mint mondta, Gyulafehérvár, amelynek székesegyháza pedig a nagy magyar családok valódi szentélye is, hiszen itt vannak az ősök 15. századi sírjai. „Gergely atya most a hívő nyáj közé jön, magával hozva az egyetemességet, továbbá, mint vegyes házasságból származó gyerek, magával hozza az ökumenizmustól átitatott személyes élettörténetét is” – összegzett.

A folytatásban Kovács Gergelyt a szentelők elé vezették, bemutatása után Miguel Maury Buendía apostoli nuncius felolvasta, majd magasba emelve az egy­begyűlteknek is felmutatta a Ferenc pápa kéz­jegyé­vel ellátott kinevezési bullát. A szentmise a püspökszentelés szertartásával folytatódott; a Szentlélek segít­ségül hívása után az új püs­pök kinyilvánította a hit iránti hűségét és kifejezte elhatáro­zását, hogy a püspöki hiva­tást az igazság szellemében fogja gyakorolni. A Mindenszentek litániája alatt pedig az oltár előtt arccal a földre bo­rult, kifejezve ezzel teljes ön­át­adá­sát a krisztusi szolgá­latnak. Ezt követően, a lelki hatalom közlésének a jele­ként, Gianfranco Ravasi bíboros, majd a két társ­szentelő püspök, végül pe­dig az összes jelenlévő püs­pök sorban kezét a jelölt fe­jé­re he­­lyezte. Ezután hang­zott el a felszentelő ima, aztán a főszentelő krizmával megkente Kovács Gergely fejét. Következett az evangéliu­mos könyv és a főpap jel­vényei­nek – püspöksüveg, gyűrű, pásztorbot – át­adása. Vége­zetül a szentelők a püspöki székhez vezették az új főpásztort, s a szentelés szertar­tásának záró­akkord­ja­ként a püspökök és az egyház­megye papsága a béke jelével kö­szön­tötte az új gyulafehérvári fő­­pásztort.

Főpásztorunk mind tanítója, mind hirdetője Isten igéjének a főegyházmegyében. Kovács Gergely püspöki jelmondata: „Őáltala, ővele és őbenne.” Ezt minden szentmisében hallhatjuk, ezért bizonyosan erős kapocs lesz a hívek felé is. Püspöki címerének alkotó eleme Isten szolgája Márton Áron püspök címerére utal, ezzel is az ő nagyságának és emlékének kíván adózni.

„Együtt kell járnunk”

A szentáldozás után székfoglaló beszédében Kovács Gergely a köszönő szavak után többek között hangsúlyozta: „Isten szolgája Márton Áron püspök pásztorbotját tartom, teszem azt azzal a nagy tisztelettel, amelyre engem és mindannyiunkat szentéletű püspökünk öröksége kötelez. (...) Együtt kell járnunk, megőrizve a saját kultúrát és identitást, de tiszteletben tartva a másságot, a mást, a másikat. Egymást tisztelve, megbecsülve és segítve, csak közösen és együtt tudunk Istennek tetszően dolgozni” – fogalmazott az érsek.

A Te Deum hálaadás eléneklése után elhangzott a pápai himnusz, valamint nemzeti imánk. Ezt követték az üdvözlő beszédek, amelyek keretében Erdő Péter bíboros, prímás nyomatékosította: „A Gondviselés úgy hozta, hogy püspökként hazajöttél Erdélybe, a saját néped, a mi népünk körébe. Ennek a közösségnek pedig szomjazik a lelke arra, hogy Krisztus olyan módon, olyan nyelven, olyan emberi stílusban szóljon hozzá, ami a szívéhez a legközelebb áll.  Maga Jézus is ennyire közel akart állni az emberekhez. (...) Küldetésed olyan egyházmegyébe szólít, amelyre különösen is érvényes, amit Ferenc pápa Amazóniáról szólva tanít: <<meg kell védeni a térség kulturális gazdagságát.>>. És az egyház képviselőjeként vállalkozni kell az őszinte társadalmi párbeszédre.”

Fontosnak találta eljönni a püspökszentelésre többek között Kövér László, a Magyar országgyűlés elnöke; Orbán Viktor miniszterelnök üzenetét Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes olvasta fel. A román állami hivatalosságok közül Klaus Iohannis államelnök üzenetét Sergiu Nistor elnöki tanácsadó olvasta fel. Üzenetben köszöntötte Lucian Mureşan bíboros, görögkatolikus nagyérsek. Victor Opaschi vallásügyi államtitkár közvetlen szavakkal köszöntötte az új főpásztort, míg a Román Ortodox Egyház illetve Daniel pátriárka megbízásából Irineu Pop gyulafehérvári érsek eljövendő jó szomszédként kívánt testvéri együttműködést.


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

VIDEÓ – Szigorú közúti ...
Hova fordulhat fogorvosi ellátásért?
Hétfőtől folytatják a fertőtlenítést

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ