Lukács Csaba: Fapados sajtóval elkerülhetők a veszteségek

Lukács Csaba: Fapados sajtóval elkerülhetők a veszteségek
A székelyföldi származású Lukács Csaba megalkotta az írott sajtó fapados változatát, amelyet veszteségmentesen működtet lapigazgató-újságíróként. A magyarországi Magyar Hang működési elveit azt követően kezdték kidolgozni, hogy több orgánumot abból az indokból lehetetlenítettek el, tettek politikai propagandagépezetté, esetleg szüntettek meg, mint a Magyar Nemzetet, hogy azok az olvasóktól és reklámokból befolyó összegből nem tudták fedezni a kiadásaikat.

A Magyar Hang vezetője felhívta az erdélyi olvasók és szakemberek a figyelmét a fapados sajtó lehetőségére, amely anyagi függetlenségével politikai függetlenséget is vonhat maga után. „Ehhez arra van szükség, hogy az újságírók szakítsanak a kényelemmel és találják meg a módszerét annak, hogy miként juttatják el azt, amiért megdolgoztak, az olvasóikhoz” – mondta Lukács Csaba. Az újságíró, amikor áprilisban Kolozsváron járt az újságíró hallgatók éves konferenciáján, a Médianapokon, alig talált a standokon magyar nyelvű lapot. Amit talált, annak a tartalma nem volt olvasóbarát. Tehát, aki hozzájut egy újsághoz, azt is csak pár cikk ragadja meg a több oldalnyi hírből.

A tizenkilencezer példányban megjelenő Magyar Hang hetilapot egy éve alapította a Magyar Nemzet huszonöt volt újságírója, akiknek sikerült minimális beruházás árán önfenntartó újságot létrehozniuk. Ehhez arra volt szükség, hogy az újságírók szakítsanak a megszokott tartalommal, a belső struktúrával, a feladatkörökkel és alkalmazkodjanak a megváltozott olvasási szokásokhoz – utána menjenek az olvasóknak.

Arc a Hang mögött 

„Olyan ember vagyok, aki ha nagy bajba kerül, soha nem látott energiákat tud mozgósítani” – jellemezte önmagát Lukács Csaba, az egykori Magyar Nemzet válságövezetekben jártas újságírója. Lukács a kommunista Romániában edződött, parajdi születésű exkluzív riporter, aki a Ceaușescu rendszerben megtanulta feltalálni magát a nehéz helyzetekben. Budapesten építette fel karrierjét azt követően, hogy fülest kapott arról, hogy társával összetákolt tévéadója bajba keverheti, ha otthon marad. A segítségével ugyanis már akkor híreket szórtak, de ez kalózkodásnak minősült akkoriban.

Lukács fontosnak tartotta az egyedi témák feldolgozását, amelyek révén emblematikus újságíróvá válhatott, ezért főleg hadi- és katasztrófák tudósítójaként dolgozott. Szociálisan érzékennyé is tette az újságírás ezen műfaja. Az áldozatok sorsát néha megkerülhetetlenül magáénak érezte. A Toásó-ügynél például nem csak újságíróként segédkezett, hanem átjátszva a hatóságokat és titkosszolgálatot megmentette a Bolíviában ragadt férfit, akit hatévnyi börtönbüntetésre ítélték – nagy valószínűséggel ártatlanul. A vád ellene terrorcselekmény elkövetésének szándéka volt. A magyar diplomácia is Toásó mellett foglalt állást, de tehetetlennek bizonyult. A férfi azt követően se kapta vissza a dél-amerikai ország elhagyásához szükséges iratait, hogy leülte a rá kiszabott büntetést. Lukács Csaba, aki minden évben legalább egyszer meglátogatta börtönévei során Toásót, megmozgatott érte minden szálat. Végül két társával és a Baptista Szeretetszolgálat segítségével illegálisan hazamenekítették Toásó Elődöt, az akciónak nagy volt a visszhangja.

Szlovák példára újra pénzbe kerülhet az online lap 

Lukács Csaba úgy véli, olyan világban élünk, ahol a nyomtatott lapot olvasók többsége az idősebb generáció tagjaiból áll, de ebbe a helyzetbe nem szabad beletörődni. Ha megtesszük, egyszerűen kihalnak az olvasóink – fogalmazta meg a lapigazgató. Utána kell menni a középgenerációnak és a fiatalabbaknak is – őket érdekes, informatív, elgondolkodtató anyagokkal lehet rászoktatni az olvasásra. Egyetlen kiadvány sem engedheti meg magának a kényelmet, mert ha az újság nem tartja el önmagát, akkor a politika fogja. És ez senkinek sem jó, hiszen csorbul a szólásszabadság és a demokrácia. Az újságíró pedig csak ellenzéki lehet, különben jönnek az elvárások, aminek előbb vagy utóbb sértődés lesz a vége egyik oldalról, a másikról pedig súlyos szakmai kompromisszum.

A módszereken kell változtatni, mondta. Szlovákiában például négy nagyobb lap összefogott és mindannyian – egyszerre - állítottak be fizetős online felületet. Az ehhez hasonló kezdeményezések eddig azért nem voltak sikeresek Lukács Csaba szerint, mivel az olvasók egyszerűen átmentek más ingyenes online lapokhoz. Ezzel szemben, ha fizetős felületté válnak az online lapok a fennmaradás érdekében, az igényes olvasók ki fognak adni minimális összeget azért, hogy ne politikai propagandát, hanem minőségi sajtóterméket olvassanak.

Jellemzően párhuzamos olvasási szokásaink vannak: aki online-t olvas, az nem vesz lapot és fordítva. Az online kiváló terep a tesztelésre. A szlovák modellben egy cikknek legalább négy címe van, melyet a szoftver az első órában váltogat, majd meghagyja a legnépszerűbbnek bizonyulót. Témánként a legjobb cikkek, a legmegfelelőbb címmel kerülnek be a nyomtatott lapokba. A tapasztalat az, hogy ezeket a lapokat akár már csak azért is megvásárolják, hogy az otthonukban meglegyen és később is szívesen elolvassák.

Prémium tartalom

Ha érdekli a teljes történet, legyen prémium tag vagy ha már az, jelentkezzen be!