Ludas Matyi furfangjait magyar iskolában ismertük meg

Egyre több vegyes család íratja magyar tanintézetbe gyermekét

Ludas Matyi furfangjait magyar  iskolában ismertük meg
Egyre több etnikailag vegyes család adja magyar iskolába a gyermekét – olvasható abban a dokumentumban, amellyel az  RMDSZ próbálja meggyőzni az iskolaválasztás előtt álló szülőket, hogy írassák magyar tanintézetbe gyermekeiket. Az RMDSZ immár hatodik alkalommal szervez a magyar oktatást népszerűsítő kampányt a március 16-ig tartó beiratkozási időszakban.  A magyar nyelvű oktatás melletti érveket összefoglaló dokumentum szerint, aki anyanyelvén tanul, a más nyelveket – akár a románt – is könnyebben elsajátítja, mert az anyanyelv ismerete az alapja a más nyelvek tanulásának. Az RMDSZ közlése szerint tavaly 9300 gyermek kezdte magyar nyelven az előkészítő osztályt. A cél, hogy ez a szám a negatív demográfiai adatok ellenére se csökkenjen az elkövetkező években 9000 alá. Összeállításunkban több olyan vegyesházasságban élő személyt is megkérdeztünk, akik magyar iskolába íratták gyermekeiket.

„Ludas Matyi furfangjait, Mátyás király igazságait, János vitéz hőstetteit, gyermekkorunk népmeséit, kedvenc mondókáinkat és dalainkat a magyar iskolában ismertük és szerettük meg. A román iskolában gyermekeink nem ismerik meg hőseinket, mese- és mondavilágunkat, idegen lesz számukra mindaz a felbecsülhetetlen érték, amely összeköt minket, magyarokat” – áll a dokumentumban, mely elsősorban a magyar családokat, valamint a vegyes házasságban élő magyar szülőket próbálja megszólítani.
Az RMDSZ szerint az anyanyelvi oktatás nem akadályozza a későbbi érvényesülést. „Az a gyermek, aki mindvégig magyarul tanult az iskolában, nem kerül hátrányos helyzetbe”, hiszen számára az egyre bővülő magyar egyetemi hálózat is lehetőséget biztosít a továbbtanulásra.
„Az elmúlt hetek, hónapok történései azt bizonyítják, nem egyszerű ma a magyar oktatás helyzete: iskolákat lehetetlenítenek el, osztályok szűnnek meg. Mindezek ellenére tudatosítanunk kell: közös érdekünk, hogy gyermekeinket magyarul taníttassuk. Ez az ő javukat szolgálja, másrészt csak így biztosíthatjuk azt, hogy évek múltán is lehessen magyarul tanulni bölcsődétől az egyetemig” − hangsúlyozta Porcsalmi Bálint ügyvezető elnök a kampány indításának apropóján március 3-án. Hozzátette: ebben a tudatosításban kérik az előző években is hathatósan közbenjáró történelmi magyar egyházak, civil szervezetek és sajtómunkatársak segítségét.

Magyari Tivadar oktatásügyekért felelős ügyvezető alelnök elmondta, 1989 után folyamatosan növekedett a magyar iskolát választó magyar családok aránya, és csökkent a román iskolát választóké. Ez azzal magyarázható, hogy a korábban visszaszorított magyar oktatási kínálat is egyre bővült. A múlt évtized végére ez a növekedés lelassult, főleg a szórványosodás miatt, de sok helyen a magyar iskolák viszontagságos körülményei miatt is.
„Közben tovább javult az iskolai kínálat, felújították, modernizálták a magyar iskolákat, óvodákat, amelyek semmivel sem maradnak el a román intézetektől. Erről pedig hatékonyan tájékoztatni kell az iskolaválasztás előtt álló szülőket. Erre vállalkozott az RMDSZ, hogy évről évre magyar iskolaválasztásra bátorító kampányt szervez, főleg szórványbelieket, illetve vegyes házasságokban élőket megcélozva” – magyarázta.
A szakember szerint valószínű, hogy hosszabb távon a népességfogyás miatt nem tartható például az évi kilencezres, magyar elemi osztályba íratott gyermeklétszám, de a magyar és román oktatás között választók körében a jelenlegi arányokat javítani kell a magyar oktatás javára. Mindig lesznek magyar vagy vegyes családok, ahol mindenképpen román iskolát választanak, de sok család van, ahol jobban elgondolkodnak a választáson, ha pontos, világos érveket és bátorítást kapnak.
Mint mondta, a szakértők megfigyeltek az utóbbi egy-két évben egy érdekes tendenciát: a szórványban immár vegyes házasságban élő – a párválasztási lehetőségek változása miatt – több olyan magyar személy is, aki ugyan román párt választ magának, de erősebb magyar kötődéssel rendelkezik, és ragaszkodik ahhoz, hogy gyermekük magyar óvodába és  iskolába járjon.
Amint az RMDSZ közölte, tavaly 9300 gyermek kezdte magyar nyelven az elemi iskolát bevezető előkészítő osztályt, és az RMDSZ-nek az a célja, hogy ez a szám a negatív demográfiai adatok ellenére se csökkenjen az elkövetkező években 9000 alá.
Az RMDSZ idén négyrészes riportfilmben mutatja be a dévai, nagyenyedi, kalotaszentkirályi és szamosújvári kisiskolások életét, akik bentlakókként vagy naponta ingázókként a nehézségek ellenére is a magyar oktatást választották.

Az előkészítő osztályokba való jelentkezés március 16-ig tart, az óvodásokat március és április folyamán lehet beíratni. A szükséges papírok és ütemtervvel kapcsolatos információkat a http://tanuljmagyarul.rmdsz.ro/ honlapon találhatnak a szülők, emellett a szakiskolába és líceumba jelentkező diákok is.

Könnyebb magyarul tanulni iskolai környezetben

L. Melinda ügyvéd, a férje egyben a kollégája is, tehát szintén ügyvéd, és román nemzetiségű. Számára nem volt nehéz eldönteni, milyen nyelven tanuljon a gyermekük, a magyart választotta már óvodától – mondta –, megjegyezve mindjárt az elején azt is, hogy a férje nagyon megértő. Azért is ragaszkodott a magyar környezetben való magyar nyelvtanulás iránt, mivel tudja, hogy nehéz a nyelvet elsajátítani, az írás-olvasás leginkább az iskolában tanulható meg. Amikor az óvoda után az iskolaválasztás következett, gondolta, nehogy túl önző legyen, és megkérdezte a férjét, aki azt javasolta, beszéljen az óvodai pszichológussal is. A pszichológus szerint a gyermekre nézve emocionálisan az a jobb, ha anyanyelvén tanul tovább, mert úgy fogja jobban megérteni a dolgokat. Tehát mindezeket figyelembe véve íratta a gyermekét magyar iskolába. A tényekhez hozzátartozott, hogy mivel ők, a szülők munkájukból kifolyólag rendszerint este értek haza, a nagymama töltött sok időt a gyermekkel, és ő végig magyarul beszélt vele otthon. Azt még nem tudja, mi lesz nyolcadik osztály után. Mert az is tény, hogy gyermeke román is egyben, és tökéletesen beszél mindkét nyelven, románul és magyarul is. Sok vegyes családban probléma az iskolaválasztás, előfordul, hogy válással fenyegetőznek a házastársak, sőt, váláshoz is vezet az egyet nem értés – mondta L. Melinda.
M. É. – A férjem román, de ő volt az, aki javasolta, hogy a gyereket magyar óvodába, majd magyar iskolába írassuk. Ez így tűnt logikusnak, természetesnek, hiszen románul akkor is megtanul gyermekünk, ha magyar iskolába jár, de román környezetben a magyar nyelvet, a magyar kultúrát elsajátítani sokkal nehezebb, még úgy is, hogy én magyarul beszélek vele.
B. C. – A férjem magyar, számomra pedig természetes volt, hogy a fiam magyar iskolába járjon. Azt ugyanis elképzelhetetlennek tartom, hogy egy olyan gyerek, akinek szép magyar neve van, ne tudjon magyarul, ezt pedig csakis magyar iskolában tanulhatja meg. Örültem, hogy a román anyanyelve mellett alkalma van még egy nyelvet megtanulni. Ismerőseimnek mindig büszkén mondtam, hogy a fiam magyar iskolába jár. De ha nem is így látnám helyesnek, annyira szeretem a férjem, hogy mindent megtennék érte, neki pedig fontos, hogy fia elsajátítsa a magyar kultúrát.