Bemutatták az RMDSZ 2020–2024 közötti szórvány cselekvési tervét
– Beszélhetünk oktatási, nyelvi, egyházi és önkormányzati szórványról. Az alapvető kritériumok közé elsősorban az etnikai arány tartozik. Egy közösségen belül lehet nagy számú a nyelvi közösség, de annak kohéziós ereje is számít. Fontos az anyanyelvi intézmények léte is, de a szórványlét utolsó „mérőzsinórja” az egyház, azaz el tud-e tartani a közösség egy lelkészt, vagy lemond erről is? Az etnikai önreprodukcó mellett a saját értékek megőrzése is fontos. Az a közösség, amely saját értékeit nem tudja egyedül fenntartani, ide értendő a tanító és a pap is, annak külső segítségre van szüksége. Figyelembe kell venni az illető településen a magyar nyelv állapotát, a vegyes házasságokban pedig az etnikai hovatartozáshoz való ragaszkodás alapösztönét. De ne erőltesssük rá a közösségre a szórvány létet, hanem adjuk vissza a közösség önbizalmát – ismertette a szórvány definiálásakor szem előtt tartott fontos tényezőket Vetési László szórványkutató.
Fodor Emőke tanítónő úgy vélte, Balázs-Bécsi Attila történelmtanár „főnyeremény” volt Szamosújvár számára, aki 1990-ben került a városba. – Nagy népszerűségnek örvendő táncházat indított, ami az ottani magyarok egyetlen szórakozási lehetőségévé vált. Az akkori tánccsoport jó része alkotja a mostani Téka Alapítvány munkaközösségét. Balázs-Bécsi Attila azt mondta: mi magunk tegyünk valamit azért, hogy jól érezzük magunkat – idézte fel a kezdeteket Fodor Emőke.
Vetési Lászlóval (jobbról) és Fodor Emőkével Varga-Mihály Márton beszélgetett / Fotó: EMKE FACEBOOK
Az esemény moderátora, Varga-Mihály Márton rádiós újságíró véleménye szerint, míg Kalotaszegen 30-40 évvel ezelőtt „kinézték” a helyi kisközösségből azt, aki más faluból házasodott vagy ment férjhez, most nagyon szívesen fogadják az idegent, mert „életet” hoz a településbe.
Szóba került az is, hogy azok a vidéki gyermekek, akik bekerülnek városi iskolába, netán egyetemet végeznek, nem térnek vissza szülőfalujukba, mert nem biztos, hogy szót tudnak érteni az ott maradottakkal, és még a saját vállalkozás elindítása sem biztosítja a sikert.
Kilépni a vidéki környezetből
– Bizonyos modernizációs szinten törvényszerű, hogy aki tanulni akar, ki kell lépnie faluja közösségből. Gyakorlatilag ezzel „kinevelik” a vidéki fiatalt a saját közösségéből, aki „kiművelt” emberként nagyon kevés esetben tud visszatérni oda. Ha pedig visszatér, akkor a tanult értékek lemorzsolódhatnak, mert a közösség „bedarálja” az illetőt. Kolozs megyében több magyarlakta faluban vettek házat értelmiségiek és választott falujuknak művelődési lehetőséget, közösségi élményt tudtak nyújtani. Viszont ha nem tudtak beépülni a közösségbe, akkor a vidéki közösség nem nyert az értelmiségi jelenlétével. Most is csak azt tudom javasolni a magyar anyanyelvű városiaknak, hogy olyan faluban vegyenek házat, ahol többségében magyarok laknak – fogalmazott Vetési László szórványkutató.
– Mára megszűnt az az életmód, ami miatt a vidékről elvándoroltak visszakerülhetnének. Megváltozott maga a munkavégzés is, hiszen megszűntek a nagy gyárak, amelyek negyven-ötven évvel ezelőtt működtek. Az a jólkereső fiatal, aki hozzávetőlegesen egy-két év munka után megvesz és felújít vidéken egy házat, az nyugodtan ül majd az almafa alatt a kertben, és csendben, tiszta levegőn dolgozik – vetette fel a vidéki települések egyik benépesítési lehetőségét Varga-Mihály Márton.
Szórványban fontos a nyelvi készségek fejlesztése / Fotó: Rohonyi D. Iván
– Szerencse is kell ahhoz, hogy a szórvány megmaradjon. A szórványban létrehozott oktatási intézménynek pedig nemcsak az oktatási kérdéseket kell megoldania, hanem a környék, a család, a közösség lelki, anyagi és egyházi regenerálódásában is helyt kell állnia. A közösségnek éreznie kell azt, hogy van értelme a közösségépítésnek, van értelme annak, hogy a gyermek magyar iskolába járjon – tette hozzá Vetési László.
– Balázs-Bécsi Attila számára nem létezett lehetetlen, ő az a karizmatikus ember, akire a közösség felnézett. A kívülálló szemében úgy tűnt, hogy gördülékeny volt a Téka Alapítvány elmúlt 25 éve, de tudni kell, hogy ha valamelyikünk el is keseredett, a csapat kilendítette a holtpontról a helyzetet. A közösségek megmentése esetében fontos, hogy az érintettek kezdeményezzenek, és ne kívülről mondják meg, hogy mit tegyünk. Így lehet hatni a mai fiatalokra is, hiszen nem a feladatokat kell kijelölni számukra, hanem bízni kell bennük és feléleszteni azt a tudatot, hogy felelősek azért a helyért, ahol élnek – mondta Fodor Emőke.
A közösségnek meg kell fogalmaznia igényeit
A közösség igényét a közösségnek kell megfogalmaznia, hangzott el a beszélgetésen. – Jöhet az értelmiség „kívülről”, de ha a közösség nem támogatja, akkor vajmi keveset tehet. Balázs-Bécsi Attila először táncházat szervezett a fiataloknak, ahol azok jól érezték magukat, ezzel pedig érzéseket generált bennük. A közösségben is élnie kell a belső erőnek, mert az anyagi támogatás ezt nem tudja pótolni. Nehéz vidéki közösséget építeni ott, ahol az értelmiség nem lakik az illető településen, a pedagógus nem él együtt azzal a közösséggel, akiknek a gyermekeit tanítja – hangsúlyozta Vetési László. Szerinte a szórvány megmaradását elsősorban a gyerekekkel kell kezdeni, nekik kell segíteni a közösségi érzés és a magyar identitás megteremtésében.
Fodor Emőke elmondta: azok a gyerekek, akikkel a Téka Alaptványnál fejlesztő tevékenységet végez, társaikkal azonos intelligenciaszinttel rendelkeznek, de nyelvi szinten lemaradás észlelhető. A foglalkozás során ezért a nyelvi készségeket fejleszti. Ugyanakkor számtalan közösségi programot szerveznek a gyerekeknek: adventi koszorút, gyertyát készítenek, töklámpást faragnak, farsangi bulit szerveznek, születésnapot ünnepelnek, és mindezzel azt sugallják, hogy az illető gyermek a magyar közösséghez tartozik és legyen erre büszke.
– A mai fiatalok nem szeretnek a vesztes közösséghez tartozni. A Téka Alapítványnál örülünk, ha a fiatalok a Facebookon vagy az Instagramon közzéteszik, hogy miben ügyeskednek vagy dicsekednek magyarságukkal. Figyelünk a diákok ötleteire, bízunk a fiatalokban, a kisebbek pedig ezzel a bizalommal nőnek fel – fogalmazott Fodor Emőke.
Zárszóként Vetési László megjegyezte, három tényező által állapíthatjuk meg, hogy a szórványosodás milyen fokán állunk: milyen nyelvre van beállítva a mobiltelefon menüje, milyen nyelven használja az ember a számítógép Windows- programját, és milyen nyelven szól a telefonba.
