Középkori pincegádorra és falakra bukkantak
Lupescu Radu: a szakembereket is meglepte a lelet
Lupescu Radu: a szakembereket is meglepte a lelet
Vissza

Középkori pincegádorra és falakra bukkantak

Középkori pincegádorra és házfalra bukkantak a napokban a Híd/Ferdinánd utcában az evangélikus templom szomszédságában. Lupescu Radu történész, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) oktatója megkeresésünkre elmondta: a szakembereket is meglepte a lelet. A pincegádort és a házfalat feltételezhetőleg a 15. században építették. Egy másik érdekesség, hogy a középkori leletet közvetlenül az útburkolat alatti rétegben találták. A Híd utca augusztus végén elkezdődött felújítása óta nem ez az első eset, amikor műemlékmaradványra bukkantak. Szeptember közepe táján találták meg a Híd utcai kaputorony alapfalának részleteit, amelyeknél római kori köveket is használtak. Akkor azt ígérték, hogy a befedés után másféle útburkolattal vagy pannóval jelezik a várostörténet szempontjából fontos leletet. Reménykedjünk, hogy a munkálatok befejezése után nem feledkeznek meg erről az apróságról…

 Egyértelmű, hogy a most napvilágra került lelet az utca középkori házsorának maradványait képezi. A középkori polgárházakra jellemző volt, hogy pincéikbe az utcáról lehetett bejutni. Ezt a lépcsővel ellátott lejáratot nevezték pincegádornak. Ahogy a munkások megbontották az utca útburkolatát, szinte azonnal észrevehetővé váltak a maradványok. A várostörténeti források már a 14. században is említik, hogy ebben az utcában polgárházak álltak. Mivel a kutatásokat nemrég kezdtük el, ezért kevés konkrétumot tudunk. Vélhetőleg a pincegádor és a házfal építése a 15. századra tehető. Úgy tudom, hogy a Central áruház felépítése miatt a Híd/Dózsa György utcában 16. századi házakat bontottak le, tehát ez a lelet akár a 15. századból is származhat – nyilatkozta lapunknak Lupescu Radu történész.

Szeptember közepén, amikor a Híd utcai kaputorony alapozása előkerült, felvetődött, hogy ott másféle útburkolatot vagy pannókat helyeznek el tájékoztatás céljából. Reméljük, hogy ez meg is valósul, illetve a mostani lelet esetében is hasonlóképpen járnak el. 

Ha egy méterrel arrébb ástak volna, nem biztos, hogy találnak valamit

Sorin Cocis, a Román Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének munkatársa lapunknak elmondta: a közművesítési hálózat miatt ástak pont ezen a helyszínen, ha egy méterrel arrébb ástak volna, nem biztos, hogy találnak valamit. Úgy vélte, a régészeti kutatás hozzávetőlegesen egy hétig tart. A lelet azért jelentős, mert a kutatás befejezése után a szakembereknek még több adat áll majd rendelkezésére arról, hogyan nézett ki pontosan a 15–16. századi Kolozsvár. 

„A Híd utca a legkorábban említett kolozsvári utca. Első, 1362-es említése latinul maradt fenn: „in platea pontis”. A főtéri Nagypiac északkeleti sarkából kiinduló, a Kis-Szamos (Malomárok) hídján át a Szamos-híd felé vezető utca, a középkori város, az Óvár keleti fala mentén húzódott. Amikor a város, minden bizonnyal a 13. század végén, illetve a 14. század elején az Óváron kívül kezdett terjeszkedni, még csak az út jobb oldalán lehetett építkezni. Közvetlenül az Óvár fala előtt csak később épült házsor, amikor 1405-ben a Zsigmond királytól szerzett engedély alapján hozzáláttak az Óváron kívüli városrész fallal való bekerítéséhez, s az Óvár fala elvesztette hadászati jelentőségét. Az utca jobb, azaz az óvári fallal szemközti oldalon épült házsor ily módon kissé keletebbre húzódik, mint a Főtér keleti sora. Az óvár falától északra az Óváron kívüli, nyilvánvalóan szabad területen, ahol erre lehetőség volt, az út enyhén balra kanyarodott. Az utca ezt követte, emellett épült ki, s vonala ezt máig megőrizte” – olvashatjuk Asztalos Lajos Kolozsvár helynév- és településtörténeti adattárában. 


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Nagy sebességű vonatok jelenthetik a ...
Orban: a felelősségvállalás ...
A „Szirén“ már nincs egyedül. ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ